Az Európai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACEA) tegnap nyilvánosságra hozott statisztikájából egyértelműen az derül ki, hogy a piacbővülés tovább fokozódik, és nemigen van olyan előjel, miszerint a jövőben ez megtorpanhatna. Ez az autógyárak szempontjából mindenképp örvendetes és ígéretes. Ugyanakkor azonban az elmúlt hónapok során bekövetkeztek másabb történések is, s ezek között említhetjük, hogy egyes gyártók termelése visszaesett, továbbá azt, hogy gyáregységek átköltöztetésére kerülhet sor, más esetekben új autógyárak építésének lehetősége került terítékre stb. stb. Maradjunk a piacnál. A tegnap nyilvánosságra hozott statisztikából az derült ki, hogy uniós viszonylatban júniusban 5,2%-kal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint a múlt esztendő azonos időszakában, ugyanakkor az első hat hónap során 2,9%-kal bővült a piac 2017 első félévéhez viszonyítva. És még egy érdekes számadat: június hónapban mintegy 1,7 millió személygépkocsit írattak be uniós viszonylatban. A piacbővülés tekintetében mind hat hónap, mind pedig június viszonylatában az első helyet országunk foglalta el: a múlt hónapban 52,4%-kal több személygépkocsit írattak be forgalomba, mint 2017 júniusában, öt hónap viszonylatában pedig 33,5%-kal többet. Ennek megvan a maga magyarázata: a roncsprogram keretében előzetesen megvásárolt gépkocsit jelentős hányadának a forgalomba való beíratására csak júniusban került sor. Ilyen körülmények között valószínűsíthető, hogy a júniusi rekordot nemigen lehet megismételni a jelenlegi hónap folyamán, a jövőre nézve viszont nem kizárt, hogy a roncsprogram keretében ismét lehetővé teszik a menet közbeni gépkocsivásárlást. (Visszatérve a júniusi eladásszámra: az 12 241 új személygépkocsit jelentett.) A forgalomba beírt járművek arányszáma növekedése tekintetében második helyet Magyarország foglalta el, de tisztes távolságra Romániától, lévén, hogy ott 29%-os piacbővülésről beszélhetünk. Féléves viszonylatban továbbá iramos növekedési ütemet jegyzett Görögország (23,7%), Bulgária (22,6%) és Svédország is (16,5%). Voltak viszont olyan országok, ahol a megelőző időszakok során bekövetkezett visszaesést nem sikerült megállapítani, s ezek között említhetjük Dániát, ahol féléves viszonylatban 2,5%-kal csökkent az eladásszám, vagy Olaszországot, ahol 1,4%-kal, valamint az Egyesült Királyságot, ahol 6,3%-kal. Szinte meglepő módon májusban 2,6%-os piaczsugorodás következett be Csehországban, aminek okán kedvezőtlenül alakult a féléves statisztika is. A tagállamokon kívül csökkent a forgalomba beírt új személygépkocsik száma Norvégiában, Svájcban és Izlandon is. A márkák tekintetében is hullámzó eredményekről számol be a statisztika. Voltak olyan autógyárak, illetve márkák, amelyek esetében fél év viszonylatában több mint 10%-os piacbővülés következett be, de olyanok is, ahol az eladásszám csökkent 2017 első félévéhez viszonyítva. Meglepetésnek tűnhet, hogy igen előkelő helyre került a bővülés tekintetében a Seat, amelyből az első félév folyamán 19,4%-kal többet írattak be a forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. De van, amivel kérkednie a Daciának is: az év elejétől eltelt időszakban uniós viszonylatban 16,2%-kal több Dacia márkájú gépkocsit írattak be a forgalomba, mint a megelőző esztendő első félévében, májusban pedig 11,5%-kal többet. A jelek szerint kedvező fordulat következett be a sok viszontagságot megért Volkswagen esetében: májusban 16,8%-kal több személygépkocsit adtak el, mint a múlt esztendő azonos hónapjában, hat hónap viszonylatában pedig 9,4%-kal. Amúgy kedvezően alakult az eladásszám a Peugeot, a Hyundai, a Kia, a Volvo és a Honda esetében is, de nem így a Fiat, a Lancia, a BMW vagy éppenséggel a Mercedes esetében. Erőteljes növekedés Említettük, hogy a legerőteljesebb növekedési ütemet országunk jegyezte. Az a közel 34%-os piacbővülés, amint már arra utaltunk, jobbára a roncsprogram keretében előzetesen megvásárolt új személygépkocsik számlájára írható. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a forgalomba való beíratás az idén is időigényesnek bizonyult, bizonyul, s ebben óhatatlanul szerepet játszik, hogy továbbra is jelentős volumenű használt autót hoznak be az országba. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra, hogy az első félév során közel 235 ezer másodkezes járgányt írattak be a forgalomba. Megjegyzendő azonban, hogy egy csökkenő tendencia következett be, nevezetesen 7%-os. Visszatérve a hazai autópiacra: a forgalomba beírt új személygépkocsik tekintetében a listavezető továbbra is a Dacia 16 405 egységgel. Ez 47,4%-os növekedést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. A második helyre a Skoda került 5408 egységgel, a harmadikra pedig a Volkswagen 5323 egységgel. A negyedik helyet a Ford foglalta el 4709 egyeddel. A Ford kapcsán megemlítenénk, hogy a Craiován gyártott Eco Sport modellből a múlt hónapban 126-ot írattak be a forgalomba, míg májusban közel 150-et. Érkezik a 4x4-es A Ford Romania Rt. illetékesei csak az elmúlt napokban közölték hivatalosan, hogy június folyamán megkezdődött az összkerék-meghajtású Eco Sport összeszerelése. A tervek szerint a 4x4-es verzió a termelésnek körülbelül 30%-át fogja kitenni. Egyébként jelenleg a craiovai üzem szerelőszalagjairól naponta 700 járgány gördül le, s ha ezt az ütemet sikerül továbbra is tartani, akkor nem kizárt, hogy az év folyamán leszállított személygépkocsik száma legalább 140 000-re kerekedik ki. A 4x4-est egy 1,5 literes dízelüzemű, 125 lóerős motor hajtja, annak indulóára pedig 19 800 euró (áfástól). Ez azt jelenti, hogy a 4x4-es modell ára mintegy 1700 euróval több, mint az elsőkerék-meghajtásúé. A szóban forgó árkülönbözetnek megvan, pontosabban meglesz a maga jelentősége a craiovai autógyár üzleti forgalmának szempontjából is, azt úgymond fel fogja tunningolni. „Szegényebb” lesz a Duster A Dacia autógyár Duster modellje iránti érdeklődés már az első pillanattól megmutatkozott, s az az iránti kereslet nemcsak országunkban, hanem Európa-szerte fokozódott az elmúlt esztendő során. Ilyen körülmények között az sem véletlen, hogy a gyár első félévi termelési volumenének 67%-át tette ki a szóban forgó modell (ez a részarány egyébként rekordot is jelent), s a tervek szerint az év folyamán legyártott hazai terepjárók száma akár a 240 ezret is elérheti. Az is köztudott, hogy a Duster modellnek több variánsa is van, s azok között említhetjük a dízel vagy a benzin üzemelésűeket, az elsőkerék-meghajtásúakat vagy 4x4-eseket, s nem utolsósorban az automata sebváltós (EDC) verziót. Amúgy az automata sebváltónak megvan a maga szerepe a Dacia életében. Annak idején a potenciális vevők közül sokan arra vártak, hogy egy automata sebváltós Dacia modell is megjelenjen. Egy dupla kuplungos EDC kapcsolószekrényre gondoltak a Renault illetékesei.Igen ám, de az EDC kapcsolószekrényt nem összkerékmeghajtásra tervezték, s ennek okán azzal csak a Duster egyik modelljét, az 1.5 dCi 110 lóerőst láthatták el. E modell iránt megmutatkozott az érdeklődés, és félhivatalos értesülések szerint a Duster keretében értékesített járgányoknak 10%-át teszi ki az automata sebváltós verzió. Az elmúlt időszakok során sokan az iránt érdeklődtek, hogy mikor kerül legyártásra a 4x4-es Dusternek az a verziója, amelyet automata sebváltóval látnak el. Lehet, hogy ilyen verziója a Duster egyetlen modelljének sem lesz. Nem, mert a Renault Csoport illetékesei nemrégiben bejelentették, hogy szeptember 1-jétől kezdődően leállítják a dupla kuplungos automata kapcsolószekrénnyel (EDC) ellátott Duster verziójának gyártását. Váratlannak és meglepőnek tűnhet ez a döntés, sőt azt is feltételezni lehet, hogy esetleg keresletcsökkenés is bekövetkezhet. Okkal és joggal vetődhet fel a kérdés: mi állhat a Renault Csoport illetékesei e meglepő döntésének a hátterében? A válasz akár egyszerű, s annak tulajdonképpen technikai jellege van. Lássuk, miről is van szó. 2018 szeptemberétől a Dacia autógyárnak is alkalmazkodnia kell az új WLPT (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) homologálási protokollumhoz. Menjünk vissza egy kicsit az időben. Annak idején egy kedvezőbb ár elérése érdekében a Duster modellt nem szerelték fel minda­zon elemekkel, amelyek lehetővé tették volna az üzemanyag-fogyasztás csökkentését, mint ahogy az történt a Renault vagy a Nissan egyes modelljei esetében. Ebből az okból kifolyólag a Dacia modelljeinek az üzemanyagfogyasztása nagyobb. A jelenleg hatályos NEDC szerint a Duster 1.5 dCi EDC átlagfogyasztása 4,5 liter/100 km, a szén-dioxid-kibocsátása pedig 116 g/km. Egy Renault Kadjar (amely egy felsőbb szegmensbe tartozik) ugyancsak egy 1,5 dCi 110 lóerős motorral és EDC automata sebváltóval 100 km-ként a hivatalos adatok szerint átlagosan 3,9 litert fogyaszt és a szén-dioxid-kibocsátása csak 103 g/km. A WLPT egy olyan új norma, amely izgalomba hozta az autóipart, s egy olyan új tesztelési eljárás, amelyet világszinten alkalmazni kell. A szerepe pedig az, hogy a valósághoz minél közelebb álló információkat adhasson a fogyasztása vonatkozóan. Az helyettesíti az eddig hatályos európai normát (NEDC), s ami mindezen összefüggésben a leglényegesebb: az eddigi tapasztalatok szerint a WLPT révén a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó mérések az esetek túlnyomó többségében nagyobb kibocsátásról tanúskodnak, mint az NEDC esetében. Újabb, s még újabb... Az „új európai menetciklusban” (NEDC) meghatározott fogyasztási adatok pontosak és könnyen összehasonlíthatók, de nem tökéletesek. Mióta az NEDC 1992-ben jogilag kötelező lett, jelentős változáson mentek át az autók és az egyéni vezetési stílusok. Az új körülmények jobb figyelembevétele érdekében újradefiniálták a vizsgálati paramétereket a „világszerte összehangolt könnyű jármű vizsgálati eljárásban” (WLTP). Most már figyelembe veszik a következőket: reálisabb menetdinamika és külső hőmérsékletek; nagyobb tesztelési távok; nagyobb átlag- és maximális sebességek; rövidebb megállások; több fékezés és gyorsítás. Az opcionális felszerelés hatása is szerepet játszik a WLTP menetciklusban. Hecser Zoltán