Emlékezzetek és küzdjetek azért, amiért mi életünket áldoztuk – ez lesz a felirata az elesettek névsora mellett a csíkszeredai világháborús hősök emlékművének. Darvas-Kozma József esperes azt szeretné, ha október 18-án, a millenniumi templom orgonájának szentelésével egyszerre az emlékművet is leleplezhetnék. [caption id="attachment_6675" align="aligncenter" width="620"] A készülő csíkszeredai világháborús emlékmű. Bogos Ernő látványterve[/caption] [dropcap]A[/dropcap]z emlékjel elkészítésére leadtuk a megrendelést, és Bogos Ernő építész a végleges jóváhagyáshoz is összeállította a szükséges iratcsomót – foglalta össze lapunknak Darvas-Kozma József esperes-plébános a csíkszeredai világháborús emlékműállítás helyzetét. Az obeliszk a háromszéki Pap Emil kőfaragó műhelyében készül Bogos Ernő tervei alapján. Az „Emlékezzetek és küzdjetek azért, amiért mi életünket áldoztuk” feliraton kívül az emlékjelen szerepel majd a csíkszeredai hősi halált halt katonák neve, rendfokozata, születésük és elhalálozásuk éve, valamint – amennyiben ismert – elhalálozásuk helye is. Eddig az összeállítás 37 első világháborús és 65 második világháborús hős, vagyis 102 személy nevét tartalmazza. A kutatás A csíkszeredai lakhellyel rendelkező, elesett katonák névjegyzékét a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a csíkszeredai Római Katolikus Plébánia Historia Domusa, a csíkszeredai Oltáregylet Jegyzőkönyve, a Csíki Lapok, Szentkereszthegyi Kratochvil Károly: Erdélyi ezredek a világháborúban 1914–1918., Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig című könyve, valamint a hősi halált halt katonák rokonainak bejelentése alapján állították össze. – Ez a névsor kifejezetten a régi Csíkszereda területén lakhellyel rendelkező katonákra szorítkozik – hangsúlyozta a plébános. – Azok az elesett harcosok, akik a zsögödi, a taplocai vagy a csíksomlyói világháborús emlékművön szerepelnek, nem kerülnek rá. Igyekeztem egyenként mindenkinek utánanézni, leellenőrizni. Az 1930-as években már alakult egy bizottság, amely az első világháború csíkszeredai halottainak akart emléket állítani, és a korabeli lapokban utalnak arra, hogy 60 elesettről van szó, de a névsort nem közölték, mint ahogy azt sem, hogy pontosan milyen lett volna az emlékmű, így az első világégésből csak jóval kevesebb személy nevét sikerült összegyűjteni. Az esperes kiemelte, hogy az emlékmű felekezeti hovatartozás nélkül emléket állít a csíkszeredai hősöknek, így például szerepelni fog rajta az 1945-ben munkaszolgálatosként elesett Sarkadi Elek izraelita zenetanár és Stern Pál Mihály neve is, akárcsak a Rosenfeld Józsefé, akinek felekezeti hovátartozását nem sikerült azonosítani. 1944-ben, Budapest ostrománál esett el Pálosy László hadnagy, segédjével együtt, de ez utóbbinak kilétére nem derült fény. Az esperes szerint arra is van példa, hogy a hősök emlékét nem csak a szűk család őrzi. Például a Fürdő utcában lakó Görgicze testvérekre, Józsefre és Lajosra – akiknek édesanyjuk is régen elhunyt – a szomszéd hívta fel a figyelmet. Az emlékjelen örökmécses világít majd, közelében pedig padok állnak, úgy elhelyezve, hogy az obeliszkre irányítsák a pihenő figyelmét. – Szeretnénk, ha a mai, szenvedni és áldozatot hozni nem akaró embernek is eszébe jutna, hogy voltak és vannak, akik a végső áldozatot is meghozták értünk – emelte ki Darvas-Kozma József. A homokkő emlékművet, amennyiben a kivitelező elkészül a munkával, október 18-án áldják meg, ha nem, 2016 márciusában avatják majd. [caption id="attachment_6676" align="aligncenter" width="330"] Ferenczy Ernő tartalékos hadnagy őszirózsával díszített vonatfülkében hagyta el Csíkszeredát. Utolsó útjára ment[/caption] Egy a százkettőből A csíkszeredai világháborús emlékmű névsorán szerepel csík­csekefalvi Ferenczy Ernő, törvényszéki jegyző, a 24. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagyának, századparancsnokának neve, aki 1914. október 25-én a galíciai Sanoknál esett el ellenséges golyótól találva. „A vitéz tisztet ugyanott temették el megható katonai pompával – számolt be a Csíki Lapok 1914. november 4-én. – Ferenczy Ernő társadalmunknak előnyösen ismert tagja volt. Két hónapig kiváló bátorsággal és megbízhatósággal küzdött az oroszok ellen. Haláláról a törvényszék külön gyászjelentést adott ki. Elhunytban Aczél Ödönné fivérét gyászolja” – olvasható a korabeli híradásban. Három hónappal később ki is tüntették a hősi halált halt tisztet: „A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül – amint félhivatalosan jelentik – az ellenség előtt elesett Ferenczy Ernő népfelkelő hadnagynak a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta” (Csíki Lapok, 1915. február 24.). A tisztnek Csíkszeredában nem maradtak utódai. Fényképét a Németországban élő Matlac Éva őrizte meg, s ő küldte el azt a pár sort is, amelyet édesanyja, Aczél Sára jegyzett fel a nagybátyjáról. „Ragyogó, közel 2 méter magas, szőke, rózsás arcú férfire emlékszem – fogalmazott Aczél Sára. – Korán nősült. Keresztapám, dr. Ujfalusi Jenő Rózsika nevű nővérét vette el. Rövid házasságukból származó Gáborka fia 2 hetes korában meghalt. Ernő bácsi minden szeretetét rám pazarolta. (…) Jött az első világháború. Több száz őszirózsával – mind fehér és mind a mi kertünkből – díszített vonatfülkében láttam utoljára. (…) 35 éves volt, amikor meghalt. Akkor láttam elég kemény Édesanyámat sírni. Ma már jóval felül lenne a százon, s mégis úgy érzem, mellettem van.” Ferenczy Ernő halálhíre a háború első hónapjaiban megrendítette a város közvéleményét, olyannyira, hogy az akkor Csíkszeredában élő Mátrai Ferencz Béla még frissiben meg is verselte: „Aludj, pihenj némán, túl e szép határon / A honi földtől messze, búsan egymagad… / Vagy együtt tán sok száz, jó magyar vitézzel… / Sírodon a tavasz nyit majd virágokat” (Csíki Lapok, 1914. november 4.). Bár költészetével jelentőset nem alkotott, az utolsó sora igaznak bizonyult: immár több mint száz esztendeje, hogy Ferenczy Ernő sírján csak a tavasz, ha virágokat nyitott… [box type="shadow" ]1914–1918 között elesett csíkszeredaiak Antal Vidor, Ágner Béla, Bányai József, Bartis Sándor, Biró Ferenc, Demény István, Domokos Albert, Erőss Antal, Fejér Gábor, Fejér Sándor, Ferenczy Ernő, Gál József, Gecző Aladár, György Ambrus, Handl Izidor, Incze János, Kedves Lajos, Koncsag János, Koncsag József I., Koncsag József II., Koncsak József, Lajos Károly, Lázár Jenő, László Sámuel, Pap Béla, Petres Lajos, Pulini János, Rancz Albert, Rancz Ignác, Rancz Imre, Dr. Ribitzey Ferenc, Rottenberg Saul, Soós András, Száva István, Szopos László, Wellmann György. 1942–1945 között elesett csíkszeredaiak Albert Géza, André Imre, Baczoni Lajos dr., Balázs Imre, Bálint Dénes, Bálint Imre, Berki Béla, Biró András, Biró Antal, Biró László, Borbáth Béla hv, Böjti Béla, Csóti József, Dávid Sándor, Demeter István, Erős István, Erőss Lajos, Fekete-Kászoni Simon, Fischer Ferenc, Gábor Lajos, Gagyi Ferenc, Gáll Bálint, Gáspár Árpád, Gondos Dénes, Görgicze József, Görgicze Lajos, Györke Árpád, Halász József, Hanz Károly, Herskovics Károly, Holcz Ferencz, Kánya István, Karda Ödön, Kolinics János, Kovács Károly, Krausz Lajos, Lajos Ferenc, László Sándor, Mikus Csák András, Nagler Manó, Nagy Sándor, Nuridsány Márton, Nuridsány Tibor, Orbán János, Pálosy László, Péter István, Rosenfeld József, Salló Ferenc, Sándor Pál, Sarkadi Elek, Szabó Dénes, Schneider József, Stern Pál Mihály, Sütő-Nagy Jenő, Szakáli Albert, Szentgyörgyi János, Szentgyörgyi Miklós, Tamás István, Toroczkói Károly, Tóth Lajos, Urbán Gyula, Végh Miklós, Vitos Árpád, Vitos Dezső, Winzán Miklós[/box] Daczó Katalin