Hargita megye nem atipikus, hanem Románia egyik megyéje, mindnyájan román állampolgárok vagyunk, akkor is, ha magyarok vagy más etnikumúak vagyunk – jelentette ki Dan Mihai Chirică rendőrfőbiztos, a belügyminisztérium prefektusokkal való kapcsolattartásért felelős államtitkára Hargita megye prefektusi kollégium évértékelő ülésén. Az államtitkár kijelentése válasz volt Jean-Adrian Andrei prefektusnak, aki megköszönte neki, hogy figyelmet szentel ennek az „atipikus, kényes megyének”. [caption id="attachment_64168" align="aligncenter" width="1000"] Jean-Adrian Andrei. Beszámolt és elszámolt Fotó: László F. Csaba[/caption] A prefektusi kollégium tegnapi ülésén számolt be az elmúlt esztendő történéseiről Jean-Adrian Andrei prefektus. Az eseményen részt vett Dan Mihai Chirică rendőrfőbiztos, a belügyminisztérium prefektusokkal való kapcsolattartásért felelős államtitkára, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki arra kérte az államtitkárt, teremtsék meg a törvényes feltételeit annak, hogy a megyei önkormányzatok támogathassák az önkéntes tűzoltókat és a közbiztonságot őrző önkénteseket. Továbbá a belügyminisztérium támogatását kérte ahhoz is, hogy a Hargita megyei gazdák mezőgazdasági gépeikkel közlekedhessenek a közutakon is, ugyanis a hegyvidéken elég nehezen lehet megközelíteni a termőföldeket. A megyeelnök ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy a kormányprogramban szereplő, a kisebbségek jelképhasználatát megkönnyítő jogszabályokat is gyakorlatba ültetik. Beszámolt, illetve elszámolt Jean-Adrian Andrei éves beszámolójában többek közt elmondta, hogy a polgármesterek és a helyi önkormányzatok meglehetősen termékenyek voltak tavaly, a kormányhivatal ugyanis több mint 30 ezer polgármesteri rendeletet és mintegy 6300 helyi tanácsi határozat törvényességét vizsgálta meg. A prefektus 894 esetben talált kivetnivalót a helyi önkormányzatok által elfogadott dokumentumokban, öt esetben a közigazgatási bíróságon támadta meg a helyi döntéseket. A bíróságon is sok dolga volt a kormányhivatalnak, 428 különböző peres ügyet intéztek 2017-ben. Ezek túlnyomó többségét a visszaigénylési perek tették ki, az összesen 301 perből 125 esetben hozott végleges ítéletet a bíróság, 67 esetben döntött a prefektusi hivatal javára. A prefektus megemlítette a tavaly nyári madéfalvi időközi polgármester-választást, amely rendben, mindenféle incidens nélkül zajlott le. A kormányhivatal nyomon követte a megyei földosztó bizottság munkáját is, amely összesen 9 határozatot fogadott el. Ezekben a határozatokban 267 esetben döntött a bizottság a tulajdonjog rendezéséről. A prefektus szerint a visszaszolgáltatással jól haladtak Az ingatlanok visszaszolgáltatása jóval nagyobb volumenű munkát adott a hivatalnak, a 2331 visszaigénylésből 1228 részesült kedvező elbírálásban. Ezek közül 440 tényleges visszaszolgáltatás történt, 639 esetben kárpótlással kellett beérniük a visszaigénylőknek, 21 esetben birtokcserével oldották meg a kárpótlást, 128 esetben pedig vegyesen alkalmazták a birtokcserét és a pénzügyi kárpótlást. Ugyanakkor 623 esetben elutasították a visszaigénylők kérelmét, 462 esetben pedig az Állami Privatizációs Hatósághoz irányították a visszaigénylőket, ugyanis az állam időközben privatizálta a tulajdonukat. Összesen 18 visszaigénylés esetében nem született semmilyen megoldás, ezek közül 8 Maroshévízen, 2 Székelyudvarhelyen, 4 Székely­keresztúron, illetve egy-egy visszaigénylés vár még elbírálásra Gyergyószentmiklóson, Bor­széken, Csíkdánfalván és Gyimes­közép­lokon. A prefektus szerint ennek az az oka, hogy a legtöbb esetben per tárgyát képezi az ingatlanok tulajdonjoga. Egyre nehezebb megszerezni a jogosítványt A kormánymegbízott ugyanakkor arról is beszámolt, hogy tavaly 10,8 ezer útlevélkérelmet regisztráltak. Zsúfolt volt a programja a vezetői jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartó hivatalnak (DRPCIV). Több mint 20 ezer forgalmiengedély-helyettesítő tanúsítványt és mintegy 10 ezer ideiglenes forgalmi engedélyt adtak ki. Ennél is több, csaknem 19 ezer jogosítványt helyettesítő tanúsítványt bocsátott ki a hivatal. A kormányhivatal kimutatásaiból ugyanakkor kiderül, meglehetősen nehézzé vált a jogosítványok megszerzése, a 14,5 ezer jelentkezőből csak 5,8 ezren vették sikerrel az elméleti vizsgát, a gyakorlati vizsgára jelentkező 7,1 ezer jelölt közül csak 4380 szerezte meg végül a hajtási engedélyt. Kiss Előd-Gergely