A világjárvány részben a Hargita megyei önkormányzat számításait is keresztülhúzta, menet közben kellett alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Év végére az RMDSZ kormányra került, ami jól jön a magyar vezetésű önkormányzatoknak, de önmagában nem könnyíti meg az önkormányzatok életét. Forráshiánnyal is számolni kell. Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsa elnökével.

 

– A 2020-as évben a világjárvány minden előzetes tervet felborított. Lassan hozzászoktunk, hogy a megyeházán belépéskor megmérik a lázunkat is. A megyei önkormányzat irányítását milyen mértékben akadályozta a járvány?

 

– Büszkén mondhatom, hogy hivatalunkat felkészülten érte a váratlan helyzet. Gyakorlatilag azonnal megtaláltuk a módját annak, hogy a kollégák számára megteremtsük az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközöket, infrastruktúrát, és a fizikai munkamegbeszéléseket felváltó applikációkkal is rögtön megbarátkoztunk. Azt is mondhatjuk, hogy könnyebben és gyakrabban tudtunk így az online térben egyeztetni. A dokumentumok körforgása eleinte kissé lassult, de idővel ezt is ki tudtuk küszöbölni. Ez a gyors átállás, úgy gondolom, az előző években bevezetett gyakorlatnak is köszönhető, hiszen az elektronikus levelezés mellett az olyan, ma már alapvető kommunikációs platformok is a mindennapi munkánk részei voltak, mint a Skype vagy a WhatsApp, és hamar megszoktuk a Zoomot is. Mindezek mellett ugyanakkor a lakossággal való kapcsolattartás is szorosabb lett. Számos tájékoztató videó készült, ami sokak számára megkönnyítette az eligazodást a káoszban. Több száz Hargita megyei embernek segítettünk a hazajutásban a határról megyénkbe a kommunikáció révén és a szoros összefogásnak köszönhetően partnereinkkel.

 

– Mennyiben nyomta rá a bélyegét a közhangulatra a járvány a megyei önkormányzati testületben?

 

– Eleinte nyilván szokatlan volt mindenki számára, de hamar rutinná vált az új munkamódszer. Átszerveztük a tevékenységünket oly módon, hogy a Hargita megyei­ek számára a hivatalunk ebben az időszakban egy biztos pont legyen. Más hivatalokkal ellentétben, ahol az átszervezés gyakorlatilag leépítést jelentett, mi oly módon döntöttünk, hogy az átszervezéssel segíteni tudjunk a lakosságnak, és bebizonyosodott, hogy egy önkormányzat képes segíteni az egyes emberek problémáinak megoldásában, még akkor is, ha az közvetlenül nem tartozik a hatáskörébe. Olyan alternatív igazgatóságokat alakítottunk ki, amelyekkel e problémák megoldásában segítettünk. Szorosabban együttműködtünk a különböző hatáskörű más intézményekkel, kezdve a prefektusi hivataltól a rendvédelmi szerveken át a határőrségig. Minderre azért volt szükség, hogy megfelelő tájékoztatást, útbaigazítást adhassunk a hozzánk fordulóknak egy olyan időszakban, amikor óránként változtak a szabályok, és egyik napról a másikra határzárakat vezettek be. Ilyen szempontból gyakorlatilag nem merült fel az a kérdés a kollégákban, hogyan fogunk dolgozni, és tudják-e folytatni az irodai munkát otthon, vagy hogy a napi nyolc órát hogyan lehet elszámolni. Mindemellett sajnos a járvány a hivatalt sem kerülte el. A kollégák körében is volt, aki enyhébb, volt, aki súlyosabb tünetekkel vészelte át a fertőzést, és sajnos volt egy nehezebb időszak is, amikor egy kollégánk elhunyt. Ezt követően megkértük a fertőzésen átesett kollégáinkat, számoljanak be tapasztalataikról, és lássanak el tanácsokkal, mire számíthat az, aki megfertőződik, és hogyan tudjuk magunkat lelkileg is túltenni a nehéz időszakon.

 

– A tavalyi év sem telt el úzvölgyi események nélkül. Mekkora esélyt lát arra, hogy jövőre pont kerül a határvita végére?

 

– Sajnos ebben az ügyben még mindig azért kell küzdenünk, hogy ne vonják el a figyelmet egy adminisztratív kérdésről nacionalista érzelmek megpendítésével. A folyamatban lévő perek esetében egyelőre bizakodó vagyok, lassan ugyan, de Hargita megyének adnak igazat. Jogi úton folytatjuk, de ez ügyben is fontos az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, kulcsfontosságú minisztériumot kaptunk, az adminisztrációs ügyekért felelős tárcát.

 

– A tavalyi év ugyanakkor a választások éve is volt. Ráadásul nem az eredeti időpontban, hanem jóval később, csak ősszel rendezték meg az önkormányzati választásokat. Az RMDSZ jobb eredményt ért el a 2016-os választási eredményeihez képest, ön újabb négy évig vezetheti a megyei önkormányzatot. Mennyiben fog különbözni az előttünk álló négy év az ősszel véget ért választási ciklushoz képest?

 

– Beruházásainkat tekintve kész tervekkel vágunk neki az új évnek, illetve több munkálatot is elindítottunk már az előző évben. Ezekhez forrásokat kell biztosítanunk. A kormánytámogatások mellett azon kell dolgoznunk, hogy az EU-s források ne kerüljék el Hargita megyét. Az előző ciklusban úgymond elvetettük a búzaszemeket. Több, korábban rossz tervet kiigazítottunk, új terveket készítettünk, és jó néhány munkálatot elindítottunk. Egyszóval van, ahová befektessük a támogatásokat. A Központi Fejlesztési Régió fejlesztési stratégiájából idén az látszott, hogy ismét a nagyvárosoknak kedveznek. Ami nyilván az olyan rurális megyének, mint Hargita vagy Kovászna megye, nem kedvez. Megyénkben nincsenek nagyvárosok, a településszerkezet főként Udvarhelyszéken szerteágazó. A mi fejlesztési igényeinket egy online felületen igyekeztünk összesíteni, hogy bemutathassuk, mire van szükségünk, ide továbbra is várjuk a terveket, projektötleteket önkormányzatoktól, más hivataloktól, vállalkozóktól és a civil szervezetektől egyaránt. Bizakodó vagyok ugyanakkor abban a tekintetben is, hogy a következő egy évre engem választottak a Központi Fejlesztési Régió vezetőtestületének elnökévé. Ez egy vízválasztó év lesz, hiszen míg korábban Bukarestből irányították a régiók ügynökségeit, most ezt a hatáskört átadták a fejlesztési régióknak.

 

– A rekordalacsony részvétel ellenére a parlamenti választások jól alakultak végül a szövetség szempontjából, az RMDSZ kormányra került, három szaktárcát is irányíthat, köztük a fejlesztésekért felelős minisztériumot is. Mennyire könnyítheti meg a kormányzati szerepvállalás a megyei önkormányzat életét?

 

– Valóban, a részvételi arányt tekintve nem örülhetünk és főleg nem dőlhetünk hátra. Le kell vonnunk a tanulságokat. Ugyanakkor az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökeként örülök, hogy nagy arányban sikerült mozgósítanunk a választókat Csík térségében (41,18%, 2. „helyezés” Mehedinți megye után!), és Hargita megyében is az országos átlag fölötti volt a részvétel (37,21%, 7. „helyezés”). A szövetség parlamenti képviselete a tárgyalások során valóban jó eredményt ért el, és a három szaktárcából kettőnek Hargita megyei minisztere lesz, valamint Kelemen Hunor személyében a miniszterelnök-helyettes is Hargita megyei. Azt azonban nem mondhatnám, hogy ez megkönnyítené egyik vagy másik önkormányzat életét. Éppen ellenkezőleg, felelős hozzáállásra van szükség. Javaslatokkal kell segítenünk a parlamenti képviseletünk munkáját, és ösztönöznünk kell őket arra, hogy helyi szinten is érezzük a kormányzati szerepvállalást. Hargita Megye Tanácsa részéről éppen ezért az idei évet azzal kezdjük, hogy a szakigazgatóságok részéről megfogalmazzuk a prioritásainkat, és belevetjük magunkat a sűrűjébe. Már a kormánykoalíciós tárgyalások előtt elküldtünk egy százpontos javaslatcsomagot a RMDSZ képviseletének.

 

– Mit tart a tavalyi esztendő legnagyobb megvalósításának Hargita megyében?

 

– Más években egy beruházást írnék le legnagyobb megvalósításként. A tavalyi nehéz év azonban arra sarkall, hogy megköszönjem azt az összefogást, amelyet megtapasztalhattam a hivatalunk munkatársai és a lakosság részéről egyaránt. Megmutattuk, hogy Hargita megyében még él a kaláka hagyománya. A nehéz időkben össze tudunk fogni, és nem várjuk mástól a segítséget, még azelőtt nekifogunk, és mindenki a maga helyén odateszi a csontot. Örülök annak, hogy nem adtuk fel, és folytattuk például a civil szervezeteknek szóló pályázati kiírásunkat, tudtuk folytatni történelmi egyházainkat támogató programjainkat is, ezzel pedig ha közvetve is, de hozzájárultunk a helyi kisvállalkozások támogatásához, hogy legyen munkájuk és munkahelyek maradjanak meg.

 

– Mi okozta a legnagyobb csalódást idén, mi az, amit másként tett volna?

 

– Talán az egyik legnagyobb szomorúságom, hogy a járványhelyzet miatt, ami egy merőben új szituáció, gyorsan és kapkodva kellett sok új dolgot végigvinni, és ez azért néhol nyomot hagy, nem mindent sikerült a legjobban kivitelezni. Utólag okos az ember, de jó lenne mindent megtegyünk, hogy előre tudjunk kicsit tervezni és felkészülni a lehető legjobban akár a váratlan helyzetekre is. Ugyanakkor nehéz évet tudunk magunk mögött a választásokat tekintve is. Többen kritizálnak, hogy mindennel is foglalkozom, ennek ellenére ezúttal is visszaigazolták az emberek, hogy a napi szintű munka, elérhetőség, kapcsolattartás, kommunikáció szükséges. Víziónkat sikerült jól bemutatnunk az önkormányzati és a parlamenti kampányban egyaránt. A fiataloktól az idősekig, oktatástól a vadkárokig, a vállalkozóktól a hegyimentőkig sok mindennel foglalkozunk Hargita Megye Tanácsánál. Ennek ellenére volt már részem abban, hogy egyesek fúrással-faragással többet szerettek volna elérni, mint amennyire képesek, ezek pedig következmények nélkül maradtak, legalábbis egyelőre. Ezt bővebben kifejtem az Örömben üröm, avagy mi a tanulság? című, nemrég közzétett blogbejegyzésemben.

 

– 2021-ben nem lesznek választások, nyárig várhatóan a koronavírus elleni oltások a szélesebb tömegek számára is elérhetők lesznek. Ilyen körülmények között koncentrálhat nyugodtan a megyei önkormányzat az infrastrukturális beruházásokra, vagy ennél azért nehezebb évre számít?

 

– Egyik meghatározó tevékenységünk lesz az oltás. Rá akarunk segíteni arra, hogy Hargita megyében minél előbb kialakuljon a megfelelő arányú átoltottság, és bízom abban, hogy a megszorító intézkedéseket így hamarabb magunk mögött tudjuk hagyni. Az infrastrukturális beruházásainkat tekintve nem számítunk az ideinél nehezebb évre, hiszen a megszorítások ellenére idén tudtuk folytatni a munkálatokat. Az előttünk álló évben a források hiánya nehezítheti meg a fejlesztéseket, de már vágtunk bele tíz lejjel is egy út felújításába, és sikerült hozzá pénzt lehívnunk.