Európai gyakorlatok a medvekérdés kezelésében
Kiemelten foglalkozik az Európai Bizottság a medvék kérdésével: 2015-ben Főbb intézkedések az európai nagyragadozó populációért címmel jelentést adott ki ebben a témában, megvizsgálva több ország gyakorlatát – hívja fel a figyelmet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki itthon és Brüsszelben, a Régiók Bizottságában is rámutatott az elszaporodott, emberéletet veszélyeztető medvék jelentette problémára. A dokumentum szerint Szlovéniában az elköltöztetett példányok egy héten belül visszatértek eredeti helyükre. Svédországban is elszállították a problémás egyedeket, és amelyik visszatért, és kárt okozott, azt azonnal kilőtték. Svájcban a jogszabályok alapján, ha egy medve emberre támad, vagy megállapítják, hogy veszélyezteti a környékén élő emberek életét – olyan településeken, amelyekre háztartási hulladékért merészkedik –, kilövik.
Ez felveti a háztartási hulladékok óvatos kezelésének szükségességét, például egyes nyugati államokban különösen vigyáznak arra, hogy az állatok ne férjenek hozzá a kidobott élelemhez.
A megyeelnök szerint a dokumentumban is látható, hogy a különböző országok eltérő megoldásokat alkalmaznak, de minden esetben az emberi élet kerül előtérbe. Ezért is kellene Romániának újratárgyalnia a kárpáti barnamedve kvótájára vonatkozó európai uniós egyezményt, illetve követve más EU-s jó példákat, az emberi életet előtérbe helyeznie. Az elöljáró a Régiók Bizottsága Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának múlt heti ülésén vetette fel, hogy az EU-nak külön-külön régiók szerint kellene vizsgálnia a problémát, és javasolta a medvepopuláció szétosztását, elszállítását más hasonló adottságokkal rendelkező élőhelyekre, illetve egy saját kezdeményezésű jelentés kidolgozását a probléma lehetséges megoldásait illetően. A Régiók Bizottságának tagjai nyitottan reagáltak Borboly Csaba felvetésére, és többen jelezték, hogy szívesen eljönnének Hargita megyébe tájékozódni a medvék teremtette helyzetről.