– Divat vagy társadalmi felelősségvállalás főcímmel szervez szakmai előadássorozatot a Sapientia – EMTE csíkszeredai kara, valamint a modern mosható pelenkákat gyártó csíkszeredai Trëzy vezetője, Bányász Dorottya. Az alcím – Szakmai véleménynyilvánítás a pelenkázási szokásokról – már jobb rálátást ad a rendezvény jellegére. Mégis: a divat és a társadalmi felelősségvállalás két olyan kifejezés, amelyeket valahogy nem a pelenkázással szoktunk asszociálni. Sőt a szakmai előadássorozatot sem… Kifejtené, hogy ilyen kontextusban mit jelentenek ezek a szavak? – Akkor a pelenkázást gyorsan átfordítom egy közérthetőbb nyelvre: 5 ezer lejt költök el 3 év alatt (rendes) pelenkára, és 1 tonna le nem bomló szemetet termelek vele. Közben a gyerekemet műanyagban tartom a nap 24 órájában. Kérdés, hogy látjuk-e ezt így? Feldobtam a labdát, lássuk, mi lesz a vége. – Mire számítson az, aki beül a pénteken 17 órától kezdődő fórum hallgatósága közé? – Nyolc előadó tíz-tíz percben tolmácsolja szakmája véleményét, szemszögét a kérdésről, ismeretterjesztői szándékkal. – Az esemény sajtóanyaga szerint a pelenkázás kérdésköréről szakemberek fognak előadást tartani, biokémikust, környezetvédőt, színművészt, szociológust, környezetmérnököt, pénzügyi, illetve hulladékgazdálkodási szakembert hívtak meg. Hogyan válogatták ki az előadókat, mi forradalmit tud például egy szociológus vagy egy környezetmérnök mondani a témáról? – Úgy vélem, sok társadalmi vonatkozása van annak az egyszerűnek tűnő dolognak, hogy pelenkázzuk a gyerekeinket. Ezeket sorra vettük, szakmai képviselőt választottunk mindegyik vetületnek. Azt akartuk, hogy hiteles, szakmailag megalapozott véleményeket halljunk. A szociológus rávilágíthat társadalmunk pelenkázási szokásaira. Azokra a irányvonalakra, amelyek a döntésünket befolyásolják, amikor pelenkát választunk. Bemutatja a társadalmi léptékeit is annak, hogy fogyasztói társadalmunkban mit jelent naprakésznek (trendinek) lenni? A környezetmérnök szemén keresztül arra láthatunk rá, hogy milyen hatással van a környezetünkre, ha eldobom, illetve az, ha kimosom a pelenkát? – Úgy tűnik, körültekintően és a realitásokhoz ragaszkodva választották ki a témaköröket: Hány pelenkát használ el egy gyerek?; Mossam vagy eldobjam?; Komoly pénzügyi döntés a pelenkázás a családban?; Ciki vagy trendi?; Mi lesz a szemétbe került pelenkából?; A baba bőre melyiket választaná?; Mikroszkóp alatt a pelenka? stb. – Igen, ez is azt jelzi, hogy igyekszünk a kérdés minél több aspektusát körbejárni. – Mosható vagy egyszer használatos? Érveljen! – Nem vagyok pártatlan, én a mosható pelenkázást képviselem. Erre a kérdésre tehát válaszoljanak majd a szakemberek pénteken. De válaszol a magyar nyelv is. „Egyszer használatos”! Személyes véleményem, hogy mossa az, aki a problémát nem csinálni, ha­nem megoldani akarja. Én mosható tányérból szeretem a levest enni, pedig van műanyag is. – Akkor miért használ az emberek többsége mégis eldobható pelenkát? – Mert nem tudja, hogy mit csinál. Nem látja, hogy mennyi gyűl egy hónap alatt. Nem reagál a baba bőre, mert bekrémezi, hogy kezelje. Lassanként adja ki a pénzt érte, nem számol előre. És mindenekelőtt úgy tűnik, ez a könnyebb megoldás: kidobom, és „mittudomén”, hogy mi lesz vele? Lássuk, hogy ezekre választ kapunk-e pénteken? – Mi lesz a program utóélete, lesz-e folyatás? – Tulajdonképpen szánalmas a társadalmunkra nézve, hogy mire kell felhívni a figyelmet. Ismételgetni kell, azt hiszem, hogy egyszer tudás legyen belőle, vagy bár egy-egy felismerés. Burus János Botond