Értékmentés Gyimesközéplokon

A gyimesközéploki községi könyvtárra méltán lehet büszke a helyi közösség: a barátságos, otthonos helyiségben rengeteg kiadvány található, köztük sok az új kötet. Mintegy háromszáz aktív olvasó van itt, és a könyvtár otthont ad több rendezvénynek is. A könyvtár működéséről Mihók Edittel, a gyimesközéploki könyvtárossal beszélgettünk, aki szerint mindenkinek van helye és feladata az életben. Úgy gondolja, ő megtalálta az övét.

‒ Milyen a gyimesközéploki könyvtár állománya?

‒ Jelenleg az olvasóink számára könyvtárunk tízezernégyszáz kötettel rendelkezik, ennek összetétele enciklopédikus. Úgy gondolom, hogy jelenlegi könyvtári állományunk mennyiségileg, ugyanakkor minőségileg is megfelel az elvárásoknak. Felhasználóink kedvükre válogathatnak a szabadpolcos rendszerben levő könyvekből, szépirodalomból, gyerekirodalomból, tudományos írásokból, a történelem- és földrajzkötetek sokaságából. A könyvtárlátogatóknak, -felhasználóknak kulturált, kellemes környezetet biztosítunk az olvasóteremben. Úgy gondolom, az olvasni vágyó embereknek kellemes közösségi hely, ahová szívesen vissza-visszatérnek könyveket kölcsönözni.

‒ Hogyan, milyen anyagi forrásból bővítik az állományt?

‒ Az állományunk évről évre gyarapodik, százötven‒kétszáz új kötettel. Ezeket zömében a gyimesközéploki polgármesteri hivatal támogatásával vásároljuk meg, amiért nagyon hálásak vagyunk. Mindig figyelembe vesszük az olvasóközönség igényeit, ugyanakkor minden témakörből válogatunk köteteket, hogy állományuk arányosan gyarapodjon. Van egy könyvhiánypótló dobozunk, amelybe azokat a címeket gyűjtjük, amelyeket az olvasók keresnek. Ugyanakkor pedagógusokkal és szülőkkel is egyeztetünk vásárlásokat megelőzően. A könyvállomány adományokból is gyarapodik. A Kájoni János Megyei Könyvtártól kapjuk meg az időszakos kiadványokat, újságokat és más értékes könyveket. Magánszemélyektől, könyvkiadóktól is kapunk példányokat, de élünk a pályázati lehetőségekkel is.

‒ Kik használják leginkább a könyvtári szolgáltatásokat?

‒ Az olvasóink többsége tanuló, iskolás. Sajnálattal kell mondanom, hogy az aktív személyek korosztályából kevesebben veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat. Vannak viszont többen szépkorúak, akik több időt tudnak áldozni az olvasására, könyvtárlátogatásra. Be kell látni azt is, hogy a rohanó világ, amelyben élünk, megváltoztatta az olvasószokásainkat. Mindenki kezében ott az okostelefon, így pillanatok alatt információáradat elé kerülünk. Sokan mondják, hogy ma nem olvasnak az emberek. Én erre azt mondom, hogy soha ennyit nem olvastak az emberek. A kérdés csupán az, hogy minőségi olvasással töltik-e az idejüket. Középloki könyvtárunknak jelenleg közel háromszáz aktív olvasója van. Én hálás vagyok mindenkiért. A könyv olyan az embernek, mint a szárny a madárnak. Maradjunk tehát hűek hozzá, és szeressünk olvasni! Felhasználóink többen vannak, mivel sokan információkért, különféle más szolgálatatások iránt érdeklődve térnek be a könyvtárunkba. Tudott dolog, hogy napjainkban a könyvtár már nem csak a hagyományos könyvkölcsönzés helye.

‒ Milyen könyveket kölcsönöznek ki az olvasók?

‒ Leginkább a bestsellereket keresik az olvasók, és az új kiadványokat. Van, aki klasszikusokat kölcsönöz, és sok fiatal pszichológiakönyveket, mások természettudomány, alkalmazott tudományok, vagy éppen helytörténeti köteteket keresnek. Az utóbbiakról úgy gondolom, hogy minden könyvtárban lennie kell olyan kiadványnak, kiadványoknak, amelyek a helyi értékes történeteket, dokumentumokat tartalmazzák. Egyfajta értékmentés lenne ez, és bárkinek hasznos lehet. Itt ‒ nem azért, hogy dicsekedjek ‒ megjegyzem, hogy nekünk sikerült összeállítani Gyimesközéplok monográfiáját 2014-ben. Azért fogtunk neki, mert sokan kerestek helytörténeti jellegű írásokat, gyűjtéseket, de nem volt egységes kötetünk, amelyben minden benne lett volna. Mivel egyértelműen volt igény erre, ezért megkerestem jó pár helyi idős személyt, akik adatközlőként segítettek. Mintegy két és fél évet vett igénybe a monográfia összeállítása. Nagy segítségemre volt Tankó Gyula tanár úr, aki nagyon helyismerő, és előtte már több helytörténeti írása, könyve látott napvilágot. Végül egy tizenkét fejezetet tartalmazó kötet állt össze, amely Gyimesközéplok múltját és jelenét mutatja be. A helyi önkormányzat támogatta ennek kiadását, kétszázötven példányban jelent meg. Nagy sikere ez a könyvtárnak, mert azóta is keresik, viszik, használják.

‒ Hogyan osztotta be a nyitvatartási programot?

‒ Nyitvatartásunkkal rugalmasok próbálunk lenni, azért, hogy elérhető legyen a könyvtár mindenki számára. Hétköznaponként reggel nyolctól délután négy óráig, szerdán pedig tíztől este hatig van nyitva a könyvtár. Sokszor előfordult már, hogy akár szombaton vagy vasárnap is kiszolgáltam az olvasókat, mivel eléggé közel lakok a könyvtárhoz.

‒ Mit gondol, mi a könyvtár és a könyvtáros szerepe a faluközösségben?

‒ Ha visszatekintünk a múltba, azt mondhatom, hogy a könyvtár a közművelődés, az információközvetítés, oktatás, kutatás helyszíne volt. Nincsen ez másként napjainkban sem, de a fejlődés által gyarapodtak, bővültek a könyvtári lehetőségeink. Úgy gondolom, hogy a közösség gazdagabb, ha könyvtárat működtet, ugyanakkor meghatározó szerepe van, és hozzájárul mindehhez maga a könyvtáros úgy mint ember, továbbá mint szakmabeli. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtár mindig segít, támogat, szakmailag irányít. A módszertani napokon való részvételnek köszönhetően lépést tudunk tartani a fejlődéssel, a tanultakat pedig hasznosítani tudjunk a mindennapi munkánkban. Úgy gondolom, hogy a könyvtár a közösség szíveként változatos lehetőségeket kínálhat, és számos olyan célt támogathat, amely helyi szinten, valamint az egyének számára is kiemelten fontos. Mindenkinek van valamilyen feladata az életében, és én azt mondom, hogy szerencsés vagyok, jó helyen vagyok, és örülök, hogy könyvtáros lehetek.

‒ Milyen rendezvényeket szervez könyvtárosként? Csatlakozik más programokhoz?

‒ Könyvtárunkban programjaink változatosak. Rendezünk könyvbemutatót, író-olvasó találkozót, felolvasómaratont, mesevetélkedőt, megemlékezünk híres költőkről, írókról, valamint történelmi személyiségekről. A környezettudatosságról sem feledkezünk meg. A népesebb rendezvényeket legtöbb esetben közösen csapatban szoktuk megszervezni, lebonyolítania a kultúrát szerető kollégákkal. Minden évben készülünk az ünnepeinkre, és községünk gyermekeinknek részére változatos programokat, bábszínházat, karácsonyi vásárt, kézműves-tevékenységeket szervezünk. Ilyenkor nagy zsivaly, lárma és jókedv uralkodik. A könyvtári nőegylettel minden hónapban, rendszeresen találkozunk. 2018-ban volt egy nagyon sikeres rendezvényünk: egy fotókiállítás Gyimes témában, dr. Fodor István felvételeiből. A kultúrházban volt a kiállításmegnyitó, és telt házas rendezvény volt ez is. Egybekötöttük ezt az eseményt Sántha Attila: Bühnagy székely szótárának a bemutatójával. Hihetetlen siker volt, és ezek mind szép emlékek! Élünk a pályázati lehetőségekkel is, bekapcsolódtunk például a települési könyvtárfejlesztő programba 2019-ben. A megyei könyvtár közvetítésével az Ora să ȘTIM és a Biblionet programokhoz, mindkettő nagyon hasznosnak bizonyult. Az utóbbinak köszönhetően számítógépeket kaptunk, Hargita megyében itt volt az első Biblionet központ felavatása, átadása. Akkor kevés helyen volt internet, és ennek a programnak köszönhetően a községi könyvtárunk fontos előnnyel rendelkezett, ugyanis ingyenes internethozzáférést biztosított az érdeklődők részére. Az Ora să ȘTIM programnak köszönhetően százötven euró értékben kaptunk tudománynépszerűsítő köteteket a gyerekeknek. Ez is egy csodálatos időszak volt, mert februártól júniusig, heti két alkalommal jöttek a gyerekek, és a tudomány, technika, technológia és matematika területén különféle érdekességekről olvastunk, kísérleteztünk, rajzoltunk, gyurmáztunk és játszva tanulhattunk. A gyerekek fantasztikusan ötletesek voltak, nagyon szerették. Azt is mondták, hogy jöjjön ide az iskola a könyvtárba. Önfeledten játszottak, és a szülők csodálkoztak, pedig tanulásról szólt az egész. Az ilyen jó élmények motiválnak a folytatásra. Szeretek szervezni, szeretek örömet szerezni másoknak, és ez a legjobb visszajelzés, hogy ilyen sokan részt vesznek az eseményeinken. Továbbá, a községi tájházról is gondoskodok, látogatókat fogadok, akiknek szeretettel mutatom meg a helytörténeti gyűjteményt. Részt veszünk a megyei könyvtár Virtuális séták projektjében, helyi, értékes, régi fényképeket, dokumentumokat digitalizálunk. Mindez a Qulto adatbázisában található meg.

‒ Hogyan lett Ön könyvtáros?

‒ Régebben helyettesítő pedagógus voltam, aztán a sorsom erre kanyarított. Úgy gondolom, hogy mindenkinek van egy kijelölt helye az életben, amit előbb-utóbb megtalál. A zajos osztályközösségből, a dinamikus környezetből nagy csendbe léptem, és bizonyos ideig nem tudtam mit kezdeni vele. Nem volt rám jó hatással, és azt mondtam magamnak, hogy valamit változtatnom kell, ez így nekem nem jó. Rájöttem, hogy nekem kellett megkeresnem a módját, hogy élet legyen a könyvtárban, hogy itt is pörögjön minden. A helyi polgármesteri hivatal és az önkormányzat támogatásával felújítottuk a könyvtárt. Sikerült barátságos, nyitott, korszerű könyvtárt kialakítani, és megmutattuk a közönségnek, hogy ez a hely mindenkié. Én szeretettel gondoskodok róla, és remélem, mindenki büszke lehet arra, hogy Gyimesközéploknak egy szép, korszerű könyvtára van.

‒ Könyvtárosként is pedagógusszerepe van. Kevésbé formális, mint az iskolai tanároknak, de épp annyira meghatározó lehet. Mire tanítja a gyerekeket, diákokat?

‒ Fontosnak tartom, hogy a felnövekvő generáció lássa, hogy milyen értékeink vannak itthon. Amíg a járvány miatt kisebb volt a forgalom a könyvtárban, részt vettem egy online konferencián, ami a gyimesek csodálatos világáról szólt. Én ekkor a csángó hagyományos népviseletről, ennek szépségéről beszéltem. Ezután azon kezdtem gondolkodni, hogyan lehetnek az idősebb korosztály népviseletkészítő tudását átadni, átmenteni a jövő nemzedékek számára. Kísérletként láttunk hozzá, sokat jártam utána, amíg sikerült teljesen megszervezni a tanfolyamot. Megragadom az alkalmat, és mindenkinek hálásan köszönöm meg a segítségét. Jelenleg négy hölgy tart oktatást az általános iskolás gyerekeknek. Vászonhímzést, bundahímzést és csipkehorgolást tanulnak az iskolások. Ehhez a tevékenységhez a Hargita Megyei Kulturális Központ társszervezőként biztosít anyagi forrást az eszközök beszerzéséhez, vásárlásához. Az oktatóknak a kifizetését a helyi önkormányzat finanszírozza. A tájház a helyszín, mert ez a legtalálóbb környezet. Egy évvel ezelőtt kezdtük, és kezdetben mintegy kilencven gyerek járt ezekre a kézműves-foglalkozásokra. Jelenleg kevesebben vannak, de azok, akik kitartottak, szépen, eredményesen haladnak. Ez a tudás egyedi, a lehetőség ingyen van biztosítva a gyerekeknek. A fonálján varrottas például egyedinek mondható hímzés, amely egyetlen más magyar tájegység népi viseletében sem lelhető fel, csak itt, Gyimesben, éppen ezért nem hagyhatjuk, hogy ez a tudás eltűnjön. Törekvéseink nem voltak hiábavalók, öröm mindnyájunk számára, hogy eredményeink szépek, értékelendők. Elmondhatjuk, hogy most már a negyedikes kis leánykák csángó ingeket készítenek, és ujjnyi széles fonálján varrottat hímeznek rájuk. Mások ügyesen horgolnak vagy szaporán hímezik a bundamintákat. Tenni kell azért, hogy a helyi értékeink ne tűnjenek el, és a Csángórózsa nevű foglalkozás épp ezért működik. Azt hiszem, ha felhívjuk a gyerekek figyelmét ezekre a népi értékekre, akkor a magot elhintettük, és remélhetőleg a jövőben ennek szép eredménye lesz.

Péter Ágnes

 

: an accessible web community