A nemzeti tudományosság és művészetek erdélyi-székelyföldi kiválóságai címmel szervezett tudományos konferenciát a magyar tudomány napja alkalmából pénteken az Erdélyi Múzem-Egyesület Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara. Az utóbbi intézmény székhelyén rendezett tanácskozáson a tudomány hazai képviselői tartottak előadást. A Magyar Tudományos Akadémiát 1825. november 3-án alapították gróf Széchenyi István támogatásával. 2003 óta ezen az évfordulón a magyar tudomány napját ülik Magyarországon és a külhonban egyaránt. A nemzeti tudományosság és művészetek erdélyi-székelyföldi kiválóságai címmel szervezett tudományos konferenciát is e nap alkalmából szervezték pénteken a Sapientia EMTE Csíki Karán. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Sapientia rendezvényének résztvevőit dr. Balázs Lajos, az Erdélyi Csíki Fiókegyesület elnöke, dr. Lázár Ede, az egyetem dékánja és Soós Zoltán konzul köszöntötte. Dr. Lázár Ede kiemelte: fel kell hívni a figyelmet az egykori tudósok munkásságára, és kutatni kell az elődök tevékenységét. – Az erdélyi, székelyföldi tudósok és művészek szerepét jó kutatni, nemcsak azért, hogy az ő dicsőségükből ránk kis vetődjön egy kis fény, hanem azért is, mert motiválnak bennünket. Meglepő, de a 21. században fedezünk fel, találunk olyan nagy neveket, akiknek, tudományterülettől függően, elképesztő hatásuk volt a tudományos kutatásra – mutatott rá a dékán.
A konferencián Ábrám Zoltán a Semmelweis Ignác és Bolyai János koráról, Szekeres Attila István Keöpeczi Sebestyén József, a heraldikus és címerművészről, Becze Zoltán a székely olimpiai bajnokokról tartott előadást. Lakatos Artur értékteremtés és kalandos életút, Unghváry Sándor EMKE-titkár tevékenységéről, Miholcsa Gyula Tudós sorsok Erdélyben, Oláh-Gál Róbert Bolyai János szerepe az erdélyi és az egyetemes tudománytörténetben, Szép Gyula A zenének nem tudtak határt húzni címmel beszélt. Sófalvi Emese az erdélyi magyar zeneszerző-nemzedékekről, Balázs Lajos a nyerges-tetői ágkeresztes kopjafás temetőről és Tapodi Zsuzsanna A székelyek képe a magyar irodalomban címmel tartott bemutatót. Becze Zoltán a Hargita Népe érdeklődésére kiemelte: a székelyeknek nincs Nobel- és Oscar-díjasuk, de van hat olimpiai bajnokuk. – Ezek az emberek valamikor nemcsak képletesen, hanem valóságosan is a világ tetején állhattak, hiszen az olimpiai dobogó legfelső fokáról hallgatták négyen a magyar himnuszt, ketten a románt. Magyar színekben lett olimpiai bajnok Keresztes Lajos, Lőrincz Márton, Molnár Endre és Hazai Kálmán, román színekben a jelenlegi sportminiszter: Novák Eduárd, illetve Szabó Katalin – mutatott rá Becze.