Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy újabb retusáláson esett át a „sok mindent megért” 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet: a kormány április 18-i ülésén majdhogynem suttyomban fogadták el az egyes jogszabályokat módosító és kiegészítő 2019/26-os sürgősségi kormányrendeletet. Az újólagos kormányzati beavatkozás révén képletesen fogalmazva „visszaigazították” mindazt, amit annak idején „kiigazított” a napszámosok által alkalmi jelleggel végzett egyes tevékenységekre vonatkozó 2011/52-es törvényben a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet. Így például ez utóbbi leszűkítette azon tevékenységet körét, amelyek terén foglalkoztathatók napszámosok, a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet pedig azokat viszonylag jelentős mértékben kibővítette. A 2018/114-es sürgősségi kor­mányrendelet kifogásolt előírásai között voltak azok is, amelyek révén módosultak és kiegészültek a „napszámos-törvény” egyes rendelkezései. Egyes patronátusi érdekképviseletek például azt szorgalmazták, hogy nem csökkenteni kellett volna, hanem gyarapítani azon tevékenységek számát, amelyek esetében igénybe lehet venni a napszámosokat. Álljunk meg itt egy percre. A törvénynek már a 2011-es esztendei megjelenését követően folyamatosan vitatkoztak arról, hogy hol és miért is lenne indokolt, illetve hol és miért nem lenne indokolt a napszámosok foglalkoztatása (is). Mint ahogy arról is, hogy egy naptári év viszonylatában mekkora periódust ölelhet(ne) fel a napszámosmunka. Pro és kontra érvek hangzottak el, s azok tükrében az utóbbi esztendők során többször is módosultak és kiegészültek a törvény szóban forgó előírásai. Vitatkozni lehet és kell, de megfelelő érvek és ismérvek mentén, s kevésbé ilyen vagy olyan érdekek alapján. Továbbá e konkrét esetben számolni kell azzal is, hogy a munkaerő-foglalkoztatás terén mindenekelőtt a munkatörvénykönyv (a 2003/53-as törvény) a mérvadó, s azt úgymond kiegészíti a szezonális munkavégzésre, valamint az alkalmi, a napszámosmunkára vonatkozó jogszabályozások. Úgyszintén az is fontos követelmény, elvárás, hogy ne legyen átfedés vagy összemosás a különböző jogszabályok között. Azaz: a munkaszerződés legyen munkaszerződés, a szezonmunka legyen szezonmunka és a napszámos­munka pedig legyen az, ami a megnevezéséből is kiolvasható, alkalmi munka. Nos, a mostani módosítások nyomán már épphogy nem egybefolyik a szezonmunka a napszámos­munkával, ami zavarkeltőnek bizonyulhat és azt a benyomást keltheti, hogy valakik szándékosan megpróbálják, ha legalábbis nem összemosni, de összegyúrni a két fogalmat. A példázódás kedvéért utalhatunk arra, hogy a most hatályba lépett 2019/26-os sürgősségi kormányrendelet értelmében a tevékenységi körök közé besoroltatott a művészeti bemutató tevékenység is (CAEN 9001). Látszólag ezzel nem lenne semmi baj, de a törvény 1-es szakasza értelmében a napszámos az a magánszemély, aki „alkalmi jelleggel végez szakképzetlen tevékenységeket”. Ilyen körülmények között hogyan képzelhető az el, hogy például az az énekes vagy zenész „esküvői fellépése” során szakképzetlen tevékenységet végez. Másképpen fogalmazva: ezek szerint a karmesteri tevékenység lehet akár alkalmi munka is, s karmester lehet akár egy szakképzetlen személy is. Három volt, tizenkettő lett Ez év januárjában még csak 3 olyan tevékenységi terület volt, amely igényt tarthatott a napszámos­munkára, május 1-jétől számuk 12-re emelkedett. Eddig a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a halászatban és az azokhoz kapcsolódó közvetlen tevékenységekben lehetett napszámosokat foglalkoztatni (és nem alkalmazni!), ezentúl a vásárok, kiállítások és kongresszusok szervezése (CAEN 823-as csoport), a reklám (CAEN 731-es csoport), a művészeti bemutató és az ahhoz kapcsolódó tevékenység (CAEN 9001-es, a 9002-es és 9004-es osztályok), a háziasított és más állatok tenyésztése és szaporítása (CAEN 0149-es osztály), a katering-szolgáltatások (CAEN 5621-es osztály), tájépítészet (CAEN 8130-as osztály), a vendéglők (CAEN 5610-es osztály), a bárok, és más italkiszolgálási tevékenységek (CAEN 5630-as osztály), valamint az állatkertek, a botanikus kertek, természeti rezervátumok (CAEN 9104-es osztály) terén is igénybe vehetők hosszabb-rövidebb időszakra (rendszerint 90 napig, de kivételes esetekben 180 napig) napszámosok. (CAEN – a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, s azt az Európai Parlament és a Tanács 2006/1893-as szabályzatával hagyták jóvá.) A kormányrendelet, mint olyan, máris hatályba lépett, de az tartalmaz egy olyan új előírást is, amely gyakorlatba ültetésére a későbbiek során kerül sor: 2019. december 20-tól létrejön a napszámosok elektronikus nyilvántartója, amelyet helyettesíti az eddig (és a jelenleg is) használatos, a munkaadó által vezetett írásos nyilvántartást. Hogy ez miként fog működni, azt majd a későbbiek során tudhatjuk meg, ugyanis az arra vonatkozó eljárást a munkaügyi miniszter rendelete révén állapítják meg, s azt a tárcavezetőnek 2020. február 20-ig kell meghoznia. Nemcsak megadózás… A napszámos javadalmazására, akárcsak eddig, ezentúl is órabér révén kerül sor, amely megadózandó az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásaival összhangban. Az adó kiszámítása, bevallása és befizetése a munkaadó feladata. Május 1-jétől a napszámosok által kifejtett tevékenységből származó jövedelem után az állami társadalombiztosítási költségvetésnek társadalombiztosítási hozzájárulás fizetendő, úgy, ahogy arról az Adótörvénykönyv jelenleg hatályos vonatkozó előírásai rendelkeznek. Ilyenképpen a napszámosnak a köznyugdíjrendszerben biztosított minősége lesz. A szóban forgó hozzájárulás kiszámítása, bevallása és befizetése ugyancsak a munkaadóra hárul. Mindez rendjén is lenne, de évente 90 napos (vagy esetleg 180 napos) munkavégzési periódus nyomán mikor is kerekedik ki annak a napszámosnak a nyugdíjjogosultság megkövetelte hozzájárulási időtartama, és mennyi nyugdíjra is számíthat majd, amikor eléri a törvény által előírt nyugdíjazási korhatárt. Ha pedig mellékkeresetet jelent a napszámosmunka, akkor feltételezhető, hogy rendelkeznek olyan személyi jövedelemmel is, amely munkaviszonyból származik, következésképpen „haszonélvezői” a társadalombiztosításnak is. Akkor pedig miért ez a pluszkötelezettség?... A napszámosként kifejtett tevékenység az azt végző személy számára nem jelenti a biztosított minőséget az egészségbiztosítási rendszer keretében. Ugyanakkor azonban a napszámos dönthet arról, hogy elnyerje a szóban forgó biztosított minőséget, megfelelően az Adótörvénykönyv, a 2015/227-es törvény 180-as szakasza előírásainak. Jó tudni azt is, hogy a napszámosi tevékenység során bekövetkezett munkabalesetek vagy szakmai megbetegedések esetén a munkaadó kötelezett a szükséges orvosi kezelések jelentette költségek fedezésére. Átböngészve a minap megjelent új jogszabályt, arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt esztendők során jobbára ingatag érvek, illetve érdekek és vitatható szempontok alapján a mindenkori kormányok ide-oda próbálták „idomítani” az úgynevezett napszámos-törvényt, s a Dăncilă-kormány mostani újabb, s látszólag korrekciós szándékú beavatkozása nemigen bizonyulhat díjazásra méltó teljesítménynek… Hecser Zoltán