borús égbolt
Elutasították a Batthyáneum visszaszolgáltatását
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség továbbra is keresni fogja a maga igazát minden lehetséges fórumon – hangsúlyozta Potyó Ferenc általános érseki helynök annak kapcsán, hogy a román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság elutasította a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének.
998-ban a 10-es kormányhatározattal visszaadták a Batthyáneum mint államosított ingatlan épületét, de az akkori döntést azonnal megvétózta a prefektus. Kérelmünkkel minden fórumon megfordultunk, eljutottunk a strasbourgi bíróság elé is – magyarázta lapunknak Potyó Ferenc általános érseki helynök az előzményeket.
2012-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot a restitúció halogatása miatt. Időközben, az újabb restitúciós törvény 2002-es megjelenése után a Főegyházmegye újból elindította a visszaigénylési folyamatot. A tárgyalásra szeptember közepén került sor, és ekkor, arra hivatkozva, hogy a Római Katolikus Érsekség nem azonos a telekkönyvben szereplő tulajdonossal, a kérést elutasították, mint nem megalapozottat.
[caption id="attachment_15282" align="aligncenter" width="620"]
A Batthyáneum csupán külön engedéllyel látogatható. Rejtett értékek (Fotó: descopera.ro)[/caption]
– Tudni kell, hogy Batthyány Ignác erdélyi püspök a 18. században a fogolykiváltó szerzetesrend, a trinitáriusok templomát vásárolta meg és alakította át könyvtárrá, és ebben helyezte el az ő nagyon értékes magánkönyvtárát – részletezte az általános érseki helynök. – Többek között egy bécsi bíboros könyvtárát is megvásárolta, ezt tutajon szállították Gyulafehérvárra. Az akkor legértékesebb nyomtatványokat szerezte be. Az épület tetején csillagvizsgálót is létesített, amely abban az időben rendkívül modern létesítménynek számított. Ennek a csillagvizsgálónak és az épületnek a működtetésére, fenntartására külön földterület szolgált, például egy szőlős, amelyet nem vettek el a kommunista időben sem, a neve Csillagda. Ma is megvan és használjuk. A telekkönyvben az épület tulajdonosaként ez a Csillagda szerepel, amit nevezhetnénk egyféle alapítványnak is. Egyértelműen csak jól jövő kifogás a restitúciós bizottság részéről, hogy a tulajdonos és a visszaigénylő nem ugyanaz.
Amint Potyó Ferenc elmondta, a tárgyalás szeptember közepén volt, a döntést körülbelül tíz napja kézbesítették ki, az ellen 30 napon belül lehet fellebbezni.
– A jogászunk már foglalkozik a kérdéssel, másokkal is konzultál és meg fogja fellebbezni a döntést, mert az érsekség soha nem fog lemondani a Batthyáneumról. Azért sajnálatos, nevetséges vagy tragikomikus az egész, mert most újrakezdődik az a procedúra, amit még 1990-es évek végétől beindítottunk, és egyszer már minden fórumot végigjárt. Az elutasítás miatt kezdődhet elölről, mert nincs más lehetőségünk, mint fellebbezni és keresni a magunk igazát.
A Batthyáneumban mintegy hatvanezer kötetet őriznek, köztük 927 kötetnyi kézirat és kódex valamint 565 ősnyomtatvány található. A gyűjtemény felbecsülhetetlen értékét jelzi, hogy legértékesebb darabját, a Codex aureust, a 812-ben, arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangéliumot 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. Az intézmény jelenleg csak kutatók számára, külön engedéllyel látogatható.
Daczó Katalin
A Batthyáneum csupán külön engedéllyel látogatható. Rejtett értékek (Fotó: descopera.ro)[/caption]
– Tudni kell, hogy Batthyány Ignác erdélyi püspök a 18. században a fogolykiváltó szerzetesrend, a trinitáriusok templomát vásárolta meg és alakította át könyvtárrá, és ebben helyezte el az ő nagyon értékes magánkönyvtárát – részletezte az általános érseki helynök. – Többek között egy bécsi bíboros könyvtárát is megvásárolta, ezt tutajon szállították Gyulafehérvárra. Az akkor legértékesebb nyomtatványokat szerezte be. Az épület tetején csillagvizsgálót is létesített, amely abban az időben rendkívül modern létesítménynek számított. Ennek a csillagvizsgálónak és az épületnek a működtetésére, fenntartására külön földterület szolgált, például egy szőlős, amelyet nem vettek el a kommunista időben sem, a neve Csillagda. Ma is megvan és használjuk. A telekkönyvben az épület tulajdonosaként ez a Csillagda szerepel, amit nevezhetnénk egyféle alapítványnak is. Egyértelműen csak jól jövő kifogás a restitúciós bizottság részéről, hogy a tulajdonos és a visszaigénylő nem ugyanaz.
Amint Potyó Ferenc elmondta, a tárgyalás szeptember közepén volt, a döntést körülbelül tíz napja kézbesítették ki, az ellen 30 napon belül lehet fellebbezni.
– A jogászunk már foglalkozik a kérdéssel, másokkal is konzultál és meg fogja fellebbezni a döntést, mert az érsekség soha nem fog lemondani a Batthyáneumról. Azért sajnálatos, nevetséges vagy tragikomikus az egész, mert most újrakezdődik az a procedúra, amit még 1990-es évek végétől beindítottunk, és egyszer már minden fórumot végigjárt. Az elutasítás miatt kezdődhet elölről, mert nincs más lehetőségünk, mint fellebbezni és keresni a magunk igazát.
A Batthyáneumban mintegy hatvanezer kötetet őriznek, köztük 927 kötetnyi kézirat és kódex valamint 565 ősnyomtatvány található. A gyűjtemény felbecsülhetetlen értékét jelzi, hogy legértékesebb darabját, a Codex aureust, a 812-ben, arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangéliumot 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. Az intézmény jelenleg csak kutatók számára, külön engedéllyel látogatható.
Daczó Katalin
