Kétségtelen, hogy a koronavírus okozta „nagy felfordulásba” belekerültek a banki ügyfelek is. Igen, mert a súlyos megbetegedéseken és az esetleges elhalálozásokon túl a járvány megfékezése az illetékes hatóságokat olyan intézkedésekre kényszerítette, amelyek akarva, nem akarva, de érintették (rendszerint hátrányosan) a gazdasági-társadalmi élet majd mindegyik szereplőjét. A szükségállapot kihirdetésének nyomán például az ország több millió alkalmazottja kényszerszabadságra került, de beszüntették tevékenységüket a vállalkozások, a cégek túlnyomó többsége is. A személyi jövedelem megcsappanása pedig a banki ügyfelek fizetőképességét „szűkítette” be. A fentebb felvázoltak kontextusában nem véletlenül született meg március 30-án a 2020/37-es sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében egyes megkönnyítések nyújtandók a hitelintézetektől és a nem banki pénzügyi intézetektől felvett hitelekre. Nem úgy általában, hanem egyes adóskategóriáknak. (Amúgy a szóban forgó jogszabályt lapunk április 1-jei számában már ismertettük.) Most egy hónap távlatából elmondhatjuk, hogy időszerű és indokolt volt ennek a kormányrendeletnek a meghozatala, állítjuk ezt annak ismeretében, hogy a hivatalos adatok szerint a múlt hónap utolsó munkanapjáig több mint 150 000 magánszemély banki ügyfél élt az átütemezés lehetőségével és több mint 10 000 vállalkozás. Arról nincsenek adataink, hogy milyen volumenű hitelállományt mozgatott meg a kormányrendelet alkalmazása, de feltételezhető, hogy a május 15-i határideig még sokan élni fognak a törvény adta lehetőséggel. Ugyanakkor azonban némileg meglepő a törlesztési kötelezettségek elnapolásának ilyen jelentős számú kérelmezése, mert az utóbbi időben (legalábbis 2019 januárjától errefelé) egyrészt a hitelállomány nem növekedett erőteljes mértékben, másrészt pedig megszilárdulni látszott a hiteltörlesztési fegyelem, ami tükröződött a hátralékos hitelek számának és volumenének a csökkenésében is. Közvetlenül nem idetartozik, de érdemes azt is megemlíteni, hogy a múlt év végén a lakossági banki hitelállomány értéke kisebb volt, mint a lakossági banki betétállomány. Kevesebb hátralékos hitel… A jegybanktól származó legfrissebb adatok szerint március végén a lakosságnak a bankokkal szembeni hátralékos hitelei 11,1%-kal voltak kisebbek, mint a múlt esztendő azonos hónapjában, s azok összértéke 6,9 milliárd lejre rúgott (a lejes és a valuta alapú hátralékos hitelek együttes értékéről van szó). Ebből a tendenciából mindenképpen azt lehet kikövetkeztetni, hogy a hiteltörlesztői fegyelem megszilárdult, a határidőket a hitelezettek túlnyomó többsége képes volt betartani, s mindebben szerepe volt annak is, hogy az elmúlt esztendők során egyes lakossági kategóriák jövedelmei gyarapodtak. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az országban március végén jó néhány megyében annál a bizonyos 11%-nál sokkal nagyobb arányban „szívódtak fel” a hátralékos hitelek. Mehedinți megyében például a hátralékos hitelek volumene 46%-kal volt kisebb, mint 2019 márciusában, Teleorman megyében 42,4%-kal, Krassó-Szörény megye esetében pedig 38,5%-kal. Az is igaz, hogy voltak olyan megyék, ahol a hátralékos hitelek volumene úgymond megugrott, például Neamț megye esetében 50,2%-kal. Kedvezőtlen tendencia mutatkozott Vrancea (+18%), Kolozs (+16,4%), Arad (+15,2%) és Călărași megye (+8,6%) esetében is. Ebből a részleges, illetve vázlatos felsorolásból az is kikövetkeztethető, hogy a szegényebb, illetve viszonylag szegényebb régiókba tartozó megyékben jobbára nagyobb hangsúlyt fektetnek a határidők betartására, azaz a fizetési kötelezettségek teljesítésére. Ugyanakkor az életszínvonal tekintetében a rangsor élbolyába tartozó Kolozs vagy Arad megyében (de nem csak azokban) kevésbé. Legnagyobb összeg Bukarestben A hátralékos hitelállomány értékét tartva szem előtt, Bukarest került az első helyre, a fővárosban a magánszemély banki ügyfelek hátralékos hiteleinek együttes értéke mintegy 2,75 milliárd lejt tett ki, az országos szintű hátralékos hitelállomány közel 40%-át. Mindez olyan körülmények között, amikor is Bukarest-Ilfov szintjén a hátralékos hitelek március végén 5,7%-kal voltak kisebbek, mint a megelőző esztendő azonos időpontjában. A szóban forgó rangsorban a második helyre Konstanca megye került, ahol a hátralékos hitelek értéke megközelítette a 287 millió lejt, a harmadik helyre pedig Brassó közel 281 millió lejes banki adóssággal. A negyedik helyre a már említett negatív tendenciát mutató Kolozs megye került, ahol a hátralékos hitelek mintegy 279 millió lejt tettek ki. Az ellenkező oldalon van Kovászna megye, ahol március végén a hátralékos hitelek értéke 13,3 millió lejt tett ki (ami egyébként 2019 márciusához viszonyítva 24,8%-os csökkenést jelent). Nincs amiért szégyenkezni Teleorman vagy Tulcea megyében sem, amelyek esetében a hátralékos hitelek volumene 21,5 millió, illetve 22,6 millió lejt tett ki. Talán érdemes megemlítenünk azt is, hogy a lejben folyósított hitelek esetében a hátralékos hitelek értéke 4,79 milliárd lej volt, a valuta alapú hitelek esetében pedig 7,09 milliárd lej. A lejes hitelek esetében a legnagyobb adós Bukarest-Ilfov (1,9 milliárd lej hátralékos hitel) és Konstanca megye (235,8 millió lej), a valuta alapú hitelek esetében az adóslistát ugyancsak Bukarest-Ilfov vezeti (840,1 millió lejnyi hátralékos hitellel), azt követi Szatmár megye (123,9 millió lejes hátralékkal). A lejes hitelek tekintetében a legkisebb volumenű hátralékot (11,2 millió lejest) megyénk, Hargita megye jegyezte, azt követte Kovászna megye (12,3 millió lejes hátralék), valutában a legkevésbé eladósodott Kovászna megye (a hátralékos hitelek értéke 900 ezer lej lévén), azt követte Tulcea megye (3,2 millió lejjel). Hargita megye „egyensúlyban” A magánszemélyeknek folyósított hiteltörlesztés alakulása megyénk esetében lényegében kedvezőnek nevezhető. 2019 márciusa végén a lejben folyósított hitelek esetében a hátralékot jegyzők volumene 15,8 millió lejre rúgott, az idei esztendő márciusára 30%-kal csökkent, azaz 11,2 millió lejre. A valutában folyósított hitelállomány volumenében 12,9 millió lejjel „részesült” a hátralékos hiteleké, az viszont egy év múltán 45%-kal csökkent, azaz 7,2 millió lejre. Érdemes megjegyezni, hogy a lejes hitelek esetében a teljes állomány 1,4%-át tették ki a hátralékos hitelek, a valuta alapú hitelállomány esetében pedig 2,6% volt a hátralékos hitelek részaránya. Ezeknek a számadatokban a tükrében elmondható, hogy Hargita megye szintjén nem mutatkoztak súlyos problémák a banki hiteltörlesztés tekintetében, az esetek túlnyomó többségében az ügyfeleknek sikerült tiszteletben tartaniuk a törlesztési határidőket. Hogy mennyire fogja rossz irányba terelni a hiteltörlesztést a pandémia gazdasági-társadalmi következményei, arról talán korai lenne még beszélni. Tekintettel arra, hogy megyénkben is aránylag sokan „kényszerszabadságoltak” és esetleg tartós időre munkanélkülivé is válhatnak, ami viszont fizetőképességi gondokat is okoz. Amúgy pillanatnyilag nem tudni, hogy Hargita megyében hány személy élt a törlesztéselnapolás igénylésének a lehetőségével.

Hecser Zoltán