Az Országos Adóügynökség (ANAF) illetékesei azt állítják, hogy az adófizetőknek több mint 50 százaléka elégedett az intézmény tevékenységével, akárcsak az adóeljárási jogszabályozásokkal. Az egyik szakcég (CFO Network) tanulmánya szerint viszont a hazai cégek gazdasági-pénzügyi részlegei munkatársainak 90 százaléka elégedetlen, úgy vélekedik, hogy a fiskális és a könyvviteli jogszabályozások nehezen érthetők és alkalmazhatók. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy legutóbb egy nyilatkozat, nevezetesen a 088-as űrlap váltott ki heves vitát az érintettek körében, s talán nem véletlenül. [caption id="attachment_22462" align="aligncenter" width="493"] Radu Georgescu: A szakértők többsége elégedetlen[/caption] A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) a minap heves bírálattal illette az adóügynökséget ennek a nyilatkozatnak az okán. Szerintük egy nehézkes eljárásról van szó, ami egyben felesleges is. A tanács elnöke, Ovidiu Nicolescu egyetemi tanár szerint a húsz kérdést felölelő nyilatkozat túlontúl bonyolult, azt elektronikus formában kell ugyan kitölteni, de nem lehet online eljárással benyújtani, hanem közvetlenül a területileg illetékes adóhatóságnál. Szerinte ugyanakkor le kell egyszerűsíteni az eljárást és szűkíteni kellene azt a kört, amikor is újólag be kell nyújtani ezt az eljárást. Továbbá meglátásuk szerint olyan adatokat is igényelnek a szóban forgó űrlap révén, amelyekkel az adóhatóságnak rendelkeznie kellene, illetve amelyekhez hozzáférhetősége van. Hasonló észrevételeket tartalmaz az a tanulmány is, amelyet a CFO Network adótanácsadó cég készített. A cég egyik szakértője, Radu Georgescu szerint, amikor a gyakorlatba ültetésért felelősek 90 százaléka bizonytalan, akkor nagy baj lehet. „Egy olyan osztályban, ahol a tanulóknak 90 százaléka nem érti meg a leadott tananyagot, ott mindenképp hibáztatható a tanár” – így Georgescu. Utalt arra is, hogy a szóban forgó űrlap jelentette „elemzési eljárás” túlbonyolítja a dolgokat. Nem értik például, mi szükség van arra, hogy benyújtsák az ügyvezetők és a társtulajdonosok diplomáit, vagy a jövedelmeikre vonatkozó adatokat, s így tovább. Olyan adatokról van szó, amelyeknek nem sok közül van az áfarendszer alkalmazásához. Felesleges-e vagy sem? Lássuk, tételesen miről is van szó. A január 6-án megjelent 2015/3841-es adóügynökségi rendelettel hagyták jóvá a már említett 088-as űrlap formanyomtatványát és annak tartalmát. Mire vonatkozik ez az űrlap? Saját felelősségre adott nyilatkozat azon szándék és kapacitás felmérése végett, hogy a nyilatkozó olyan gazdasági tevékenységeket fejtsen ki, amelyek feltételeznek az áfakörbe tartozó műveleteket. Ennek kapcsán azt is megemlítenénk, hogy ilyen jellegű nyilatkozat eddig is létezett, s arról a 2015/1966-os adóügynökségi rendelet rendelkezett, amelyet az új rendelettel hatályon kívül helyeztek. Ennek a nyilatkozatnak a hiányában, illetve annak elbírálása hiányában nem lehet szó az áfafizetőként való bejegyeztetésre az adóhatóságnál. Másképpen fogalmazva, ehhez a nyilatkozathoz kell csatolni az áfafizetőként való bejegyeztetésre vonatkozó kérést, úgy, ahogy arról az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény 316-os szakaszának az (1)-es bekezdése rendelkezik. A 088-as űrlapot akkor kell kitölteni és benyújtani, amikor a társasági törvény alapján létrehozott kereskedelmi társaságokat bejegyeztetik a kereskedelmi törzskönyvbe és ugyanakkor kérelmezik az áfafizetőkénti bejegyzést is. De újra be kell nyújtani akkor is, amikor megváltozik a cég székhelye, vagy az ügyvezetők, illetve a társtulajdonosok. Erről a 2015/3841-es adóügynökségi rendelet 4-es szakasza rendelkezik. A furcsaság mindebben az, hogy az adótörvény értelmében mindazon vállalkozások, amelyek túlhaladják a 220 000 lejes üzleti forgalmat, a törvény értelmében úgymond hivatalból kötelezettek az áfafizetőkénti bejegyzésre. Tehát anomáliával állunk szemben: az a cég kötelező módon be kell jegyeztesse magát áfafizetőként, de ennek ellenére igazolnia kell gazdasági kapacitását ebben az esetben is. Amennyiben a kiértékelés során nem fogadják el az űrlap tartalmazta megindoklásukat, akkor a cégnek még mindig van lehetősége újabb dokumentumok benyújtására. Nos, mindezek okán tartják túlontúl bonyodalmasnak és jobbára indokolatlannak a szóban forgó űrlap benyújtási kötelezettségét. Aki elolvassa az űrlap tartalmazta 20 kérdést, illetve kritériumot, számot adhat arról, hogy valóban vannak azok között olyanok, amelyek okán fenntartások fogalmazhatók meg. Az ANAF viszont nem ért egyet a szóban forgó nyilatkozat megszüntetésével, sem annak kitöltési módjának megváltoztatásával. Gelu Diaconu, az ANAF elnöke az egyes külföldi és hazai beruházók bírálatára válaszolva azt állította, hogy a becsületes vállalkozóknak nincs amiért idegenkedniük a szóban forgó eljárástól, mert tudatában lehetnek annak, hogy az az áfacsalások megelőzésének az egyik eszköze is lehet. Érvként hozta fel azt is, hogy az elmúlt két esztendő során a megfelelő „kiszűrési eszközök” hiánya tette lehetővé jelentős értékű áfacsalások elkövetését, például az importból származó gyümölcs és zöldség nagykereskedelmi tevékenységben. Hecser Zoltán