Vaddisznók túrta kukoricavetéshez, medve marcangolta lóhoz, tehénhez, farkasok által megtizedelt juhnyájhoz – összesen tizenkét bejelentett esetben hívták már idén vadkárfelmérésre a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakembereit. A káresemények megelőzéséért ugyanakkor némi odafigyeléssel a gazdák is sokat tehetnének. [caption id="attachment_29614" align="aligncenter" width="1000"] Őzek a csíkborzsovai mezőgazdasági parcellákban. Bejelentésre sem érdemes Fotó: Domján Levente[/caption] Megszaporodott a napokban a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vadkárfelméréssel foglalkozó szakembereinek a dolga: az intézmény munkatársait idén már tizenkét, hivatalosan bejelentett esethez hívták helyszínelni. Both József, az ügynökség vadká­rokkal foglalkozó osztályvezetője szerint kijelenthető: a vadkárszezon elkezdődött. A szakember legutóbb – a vadkárfelmérő bizottság tagjaként – Románandrásfalván járt terepszemlén: a Keresztúr vidéki településen a vaddisznók túrták ki a frissen kikelt kukoricát, jelentős kárt okozva ezzel a gazdáknak. Ezt megelőzően viszont Csíkdánfalván helyszíneltek: ott például szomorúan kellett megállapítsák, hogy a farkasok által szétvert, megdézsmált juhnyájat az őrzésükre tartott kutyák gyakorlatilag nem is védték. – Tizenkét esetről tudunk idén. Volt köztük medve, farkas és vaddisznó által okozott kár egyaránt. A vaddisznó a mezőgazdasági kultúrákban, míg a nagyragadozók a haszonállatokban – tehenekben, juhokban, csikók ban – tettek kárt – sorolta érdeklődésünkre az idei eseteket Both József. Elmondta, a megyén belüli távolságok, illetve a vadkárok sokasága és gyorsabb felmérése miatt a szakemberek is több csapatot alkotnak, épp ezért a környezetvédelmi ügynökség és az erdészeti-vadászati felügyelőség Hargita megyei képviselői is megosztva járják a terepet. Both József az idén látottak, illetve a korábbi évek tapasztalatai alapján határozottan állítja, a vadkárok elkerüléséhez, megelőzéséhez – legalábbis az esetek többségében – néhány óvintézkedés, egyszerű szabály betartásával a gazdák is hozzájárulhatnának: éjszakai vagy az erdőben történő legeltetés során keletkezett vadkárok esetén ugyanis a pásztorok felelőssége is rendre felvetődik. – Jobban oda kell figyelni a legeltetésre. Erdőben nem is lenne szabad legeltetni, ugyanúgy a jószágok éjszakai őrzését is komolyabban kellene venni. Az a húsz kutya, amit a pásztorok tartanak, nem biztos, hogy ott van a nyáj mellett. S a kutya is inkább az ember mellett bátor, nem pedig magára hagyatva – jegyzi meg a környezetvédelmi ügynökség munkatársa. A mezőgazdasági területek őrzésére a villanypásztort is jó szívvel ajánlják: azokon a parcellákon ugyanis, ahol a működtetéshez szükséges vezeték-infrastruktúrát kiépítették, a rendszer hatékony védelmet nyújt. Hargita megyében a hivatalhoz tavaly 177 vadkárbejelentéssel fordultak a gazdák, ebből 101 esetben a medvék, 17 esetben a farkasok, a többi esetben pedig a nem védett fajok – az őzek, vaddisznók – okoztak károkat. Utóbbiak esetében a gazdák kártalanítására a törvény a helyi vadásztársulatokat kötelezi. – Még nem változott a 2008-ban elfogadott 1679-es kormányrendelet. E szerint a bizottságnak az apróvadak esetében is fel kell mérnie a kárt, és ha minden érintett fél – tehát mind a gazda, mind a vadásztársulat – teljesítette feladatát, akkor a keletkezett kárt a központnak, vagyis a Környezetvédelmi Minisztériumnak kell rendeznie. De ilyen eset Hargita megyében még nem történt. Az más kérdés, hogy a külterületeken elég nehéz bekeríteni és a vadaktól megóvni a mezőgazdasági kultúrákat – fűzte hozzá Both József. Domján Levente