Az egyre szélesebb körű tudatosító kampányok, gyakori felhívások ellenére is az a jellemző, hogy szakember bevonása nélkül, házilag próbáljuk megoldani a kémények takarítását. Sőt rosszabb esetben teljesen elhanyagoljuk a kéményseprést, annak ellenére, hogy súlyos árat fizethetünk érte. A tűzoltókat – főként a téli időszakban – szinte naponta riasztják egy-egy újabb kéménytűz miatt. [caption id="attachment_42903" align="aligncenter" width="1000"] Évente kétszer kellene ellenőrizni. Felelőtlenség Fotó: Kristó Róbert[/caption] Az elmúlt hétvégén öt alkalommal szálltak ki a megye tűzoltói kigyulladt kémények miatt. Három esetben nem keletkezett anyagi kár, ez mégsem nyugtathatja meg a lakosságot, főleg annak tudatában, hogy az idei tél máris több kéménytüzet hozott, mint az egy évvel ezelőtti – holott még jó része hátravan. A Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége szinte naponta küld­hetné az újabb esetekről szóló közleményét, hiszen decemberben 36-szor riasztották őket kigyulladt kémény miatt. Az idei fűtésszezonban már 62 ilyen esetet vettek nyilvántartásba, míg a 2015 novembere és 2016 januárjának vége közti időszakot megúszták „mindössze” 52 kéménytűzzel. Hétfői közleményében a katasztrófavédelmi felügyelőség emlékeztet: a kéményeket, füstcsöveket időszakosan ellenőriztetni, takaríttatni kell, szakemberek bevonásával. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az óvintézkedések nemcsak a lerakódott korom kitakarítását feltételezik, hanem a füstcsatornákként szolgáló repedések javítását, a kémény és a közvetlen közelében levő padlózat és tetőzet szigetelését, illetve a gyúlékony anyagok megfelelő tárolását is. Mindezekhez képzett szakemberek nyújthatnak hiteles felvilágosítást – közlik a tűzoltók. A szomszéd jobban tudja? A székelyudvarhelyi Kencse Lurcza Albert hét éve vágott bele a szakszerű kéményseprésbe. Akkoriban – mint mondta – a szakma a mélyponton volt, mert azokban az években rengetegen lecserélték a régi csempekályhákat újabb fűtőrendszerekre, és nagyon sok új ház is épült. A megnövekedett munkamennyiséghez képest kevésnek bizonyult a kéményseprők száma, de mára kellőképpen kiépült a hálózat. Kencse Lurcza szerint munkaerőhiány sincs a szakmában, de minden erőfeszítés ellenére a tudatosság terén még sok a kívánnivaló. – Akik megértették, hogy ez biztonsági kérdés, azok lelkiismeretesen ellenőriztetik kéményeiket. A tudatosítással azonban gond van, a legtöbben még mindig inkább kivárják a bajt, mintsem megelőznék – nyilatkozta lapunknak a kéményseprő. – Városon tudatosabban viszonyulnak ehhez a lakosok, de falvakon nagyon sokan még mindig a polgármesteri hivataltól kiküldött kéményseprőt várják. Az persze nem jön, és ezt maga a polgármesteri hivatal is meghirdeti, nagy előrelépés mégsem történik. Kencse Lurcza Albert szerint a háztartások jelentős hányada még akkor sem fordul szakemberhez, ha már baj van: először a szomszédot kérdezi, és megpróbálja saját belátása szerint kitakarítani a kéményt. A 2007/163-as rendelet kimondja, hogy évente kétszer kell takaríttatni, emellett pedig időszakosan ellenőriztetni a kéményeket. A lerakódás mértékét és gyorsaságát egyébként több tényező is befolyásolja, Kencse Lurcza szerint ennek ellenére sem telhetne el egy év a kémények ellenőrzése nélkül. Az előírások betartását azonban nem kéri számon egyik hatóság sem: a tűzoltók figyelmeztetésein túl nincsenek bírságolások. A kéményseprést a kötelező biztosításhoz hasonlította: mindenki tudja, hogy kötelező, de még nem tudatosította, hogy ez mit is jelent. Négy ASFOCH-cég a megyében A kéményseprői engedélyek többségét ma már – szakmai képzéseket lezáró sikeres vizsgák után – az ASFOCH (Kéményseprők, Kémény- és Kandallóépítők Egyesülete) adja ki. Az általuk elismert kéményseprők mellett más szervezetek képzésein is elnyerhetik a munkavégzéshez szükséges engedélyt. Az engedéllyel rendelkező cégek listáját a szerveztek közlik saját honlapjukon, e szerint az ASFOCH engedélyével négy cég rendelkezik Hargita megyében: Kencse Lurcza Albert magánvállalkozása mellett az Antalka Árpádé, valamint a GOSCOM és a 3D Clean Service. Az általunk megkérdezett udvarhelyi kéményseprő szerint ezek a cégek – kiegészülve a más szervezetek által kibocsátott engedéllyel rendelkező cégekkel – rendelkeznek a kellő kapacitással, képesek lefedni a megyét. Múlt pénteken egyébként Ma­roshévízen egy családi ház egyik belső fala rongálódott súlyosan (1000 lejes anyagi kárt okozva) elhanyagolt kémény miatt, másnap ugyancsak Hévízen egy tömbházlakásban, illetve a Csíkszentlélekhez tartozó Fitódon, vasárnap pedig Székelyudvarhelyen és Borszéken gyulladt ki egy-egy kémény. Utóbbiak közül csak a borszéki esetben keletkezett anyagi kár, 150 lej értékben. A kéménytüzek egyik legfőbb veszélye az, hogy a kéményből felszálló égő lerakódásdarabokat továbbfújhatja a szél, és így fennáll a lángok továbbterjedésének veszélye. [box type="shadow" ]Négyezer hegedű „sírt” a maroshévízi tűzben Hozzávetőlegesen 4000 hegedű semmisült meg a szászrégeni hangszergyár maroshévízi üzemében hétfő este kiütött tűzben. Csaknem 90 személy vett részt az oltási munkálatokban, a becsült kár értéke 1 millió lej – közölte az Agerpres hírügynökség Alina Ciobotariura, a katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivőjére hivatkozva. A 2000 négyzetméteres felületű hangszergyártó részleg vált a lángok martalékává, a helyiségben hozzávetőlegesen 4000 hegedű és számos munkaeszköz volt elraktározva. Emellett leégett a termelőcsarnok és a nyersanyagraktár tetőzete, körülbelül 3720 négyzetméteren. A tűzoltók szerint a tüzet rövidzárlat okozta, amelyet a feszültség alatt hagyott munkagépek idéztek elő. Az oltási munkálatokban a Hargita és Maros Megyei Sürgősségi Felügyelőség 45 tűzoltója, további 26 borszéki, gyergyószárhegyi, salamási és gyergyóvárhegyi önkéntes tűzoltó, valamint az üzem 15 alkalmazottja vett részt. [/box]