Elfogadta a képviselőház a pontos meghatározásra vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot - Íme, a család

HN-információ
Romániában a család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrehozott házasságon alapul. Pont. Elvek – számokban A képviselőház 232 támogató, 22 ellenszavazattal és 13 tartózkodással elfogadta a család meghatározására vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot – abban a formában, ahogy azt benyújtották. A szavazáson 270 képviselő volt jelen, a nemmel szavazók között 15 USR-s, 2 PNL-s, 2 ALDE-s, 1 PSD-s és 2 RMDSZ-es képviselő volt, 2 másik RMDSZ-es képviselő tartózkodott (a szövetség politikusai ebben az ügyben nem frakcióként szavaztak, hanem mindenki az egyéni meggyőződése szerint). Az alkotmánymódosításra vonatkozó polgári kezdeményezés értelmében a család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrehozott házasságon alapul (a csonka családok, az elváltak, az árvák jogegyenlősége ugyanakkor megmarad). Az alsóházi szavazás után a szenátus elé kerül a javaslat, amely a döntő fórum ebben a kérdésben. A Koalíció a családért nevű szervezet 3 millió aláírást gyűjtött az alkotmánymódosítás kezdeményezéséhez. Alkotmánymódosítási javaslat esetében a képviselőháznak és a szenátusnak is kétharmados többséggel kell megszavaznia a javaslatot, ha ez nem sikerül, akkor együttes ülésen háromnegyedes többséget kell elérni ahhoz, hogy a javaslat népszavazásra kerüljön. A képviselőházi szavazáson megvolt a kétharmados többség. A szavazást korábban egyszer levették napirendről. Amennyiben a szenátus is elfogadja a kezdeményezést, az államfő népszavazást ír ki, amelyen a lakosság jóváhagyja vagy elutasítja az alkotmánymódosítást. A referendum akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább 30 százaléka részt vesz. Elejébe mennek a melegházasságnak A szavazás eredménye nem okozott meglepetést. A PSD, az ALDE, a PMP és két PNL-s képviselői már korábban bejelentették, hogy támogatni fogják a kezdeményezést. Ez már csak annak tükrében is nyilvánvaló, hogy a nagy politikai tömörülések nem szívesen helyezkedtek volna szembe az ortodox egyház akaratával ebben a kérdésben, mert úgy értékelték, hogy ez masszív szavazatvesztéssel járna. Amint ennek kapcsán például Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: helyesli, hogy elfogadta a képviselőház a család meghatározására vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot. Jelezte, az általa vezetett tárcát nagyon foglalkoztatja a családok helyzete, és „kötelező módon bátorítanunk kell a gyerekvállalást a következő években, mert egyébként gondok lesznek azokkal, akik a nyugdíjainkat kéne fizessék”. A kérdésfelvetés ugyanakkor valójában soha nem a hagyományos családmodell definíciójának bolygatásáról szólt, hanem a melegházasság alkotmányos tiltásáról. Ha ugyanis az alkotmány egy férfi és egy nő házasságaként definiálja a családot, az automatikusan megakadályozza, hogy a jövőben Romániában törvényt hozzanak az azonos neműek házasságáról. Az alaptörvény módosítására (amely jelenleg „házastársakat” említ a család meghatározásánál) nem véletlenül a Koalíció a családért elnevezésű, a többségi román ortodox egyházhoz közel álló civil szervezet tett javaslatot, amely a többi keresztény egyház támogatásával fél év alatt a parlamenti beterjesztéshez szükséges félmillió helyett több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze a polgári kezdeményezéséhez. A számok láttán egyetlen politikai erő sem vállalta, hogy nyíltan szembefordul a kezdeményezéssel, amely alkotmányos szintre emelné a melegházasság tiltását. Kritikus hangok azonban vannak, de ezek sem feltétlenül a melegházasság mellett foglalnak állást, inkább azt vitatják, hogy egy szekuláris társadalomban a házasság intézményét nem lehet kizárólag vallási alapon megközelíteni – a polgári házasság például polgári jogi intézmény is. Az azonos neműek házasságát egyébként jelenleg is tiltja a Polgári Törvénykönyv – ha azonban ezen valaha is változtatni akarna a társadalom, akkor a parlament – amennyiben most bekerül az alkotmányba a családot férfi és nő házasságaként definiáló passzus – először ismét alkotmánymódosítást kellene végrehajtson. Mások úgy vélték, hogy a megtépázott tekintélyű ortodox egyház ezzel a kampánnyal igyekezett visszanyerni társadalmi megbecsültségét és elfogadottságát. [box type="shadow" ]Újabb Vasilescu-féle prognózis: 8000 lej lehet a gyed felső határa A gyermekgondozási díj (gyed) összegének felső határát készül megszabni a munkaügyi minisztérium – közölte a tárca vezetője. Lia Olguţa Vasilescu azt mondta, a pontos összeg egyelőre mérlegelés tárgya, de várhatóan 5000 és 10 000 lej között lesz. „Nagyon kevés embert fog negatívan érinteni, de minden bizonnyal felszámolunk egy nagyüzemet. (...) Egyelőre mérlegeljük a kérdést, valószínűleg valahol 8000 lej körül lesz, ami egy nagyon korrekt összeg” – mondta a miniszter. Jelezte: körülbelül 600 személy van jelenleg, aki 40 000 lej fölötti összeget kap gyermekgondozási díjként. Hozzátette, a jelek arra utalnak, hogy bizonyos anyák vagy apák „szerintünk fiktív pénzösszegeket vesznek fel azért, mert valami blogokra írnak”. A tárcavezető adatai szerint márciusban 108 438 személy kapott 1233 lej vagy annál kevesebb gyed-et, 39 700-an 1234 és 3400 lej közötti, 5478-an 3401 és 5000 lej közötti, 3504-en 5000 és 10 000 lej közötti, 623-an pedig 10 000 lej fölötti összegben részesültek. „Nem normális, hogy 16%-os adót fizetsz az államnak, majd 85%-ot kapsz tőle, felső határ nélkül, mert íme, hova jutunk így. Havi több tízezer lejt kapni két éven keresztül a román államtól csak azért, mert nevelsz egy gyermeket – ez túl sok, ilyen a világon sehol máshol nincs” – szögezte le Olguţa Vasilescu. Hozzátette, nem támogatja a gyermeknevelési szabadság időtartamának csökkentését, de a növelését sem. A bejelentés azonnal ellenreakciókat szült: Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke szerint például a gyermekgondozási díj összegének korlátozása arra utal, hogy a kormánynak semmi elképzelése nincs a jövőre nézve, és kétségbeesetten próbálja „megfoltozni” a fizetésemelések miatt megtépázott költségvetést. „Ez disznóság, mert a kormány dolga a költségvetési bevételek növelése lenne, főleg ha a beígért béremeléseket nézzük. Ehhez azonban munkahelyeket kellene teremteni, csökkenteni kellene a munkanélküliséget, ösztönözni a beruházásokat és segíteni az anyákat, hogy szülés után visszatérjenek dolgozni. Sajnos ehelyett a munka nélkül szerzett jövedelmeket támogatják, lásd, nem mernek hozzányúlni azokhoz a szociális segélyekhez, amelyekben jogtalanul részesülnek sokan, korlátozzák a gyermekgondozási díj összegét. A döntés (…) a kétségbeesésüket jelzi, azt sem tudják, hogyan húzzanak még egyet a nadrágszíjon” – mondta. Egyébként maga Liviu Dragnea, a PSD elnöke is azt nyilatkozta, nem támogatja a gyermekgondozási díj korlátozását.[/box]


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!