Hirdetés

Életre hívni az elavultat

HN-információ
Sokak álma, hogy a szeretett hobbi egyszer csak hivatássá váljon. A parajdi Vákár Zsanett, a SzívLelő létrehozója és bútorfestője ma már büszkén mondhatja, hogy sikerült valóra váltania vágyait. Zsanett kivitelezi azt, amit a vendégei megálmodnak, újjáalakítja a használaton kívül került bútordarabokat, emellett a saját készítésű lakberendezési tárgyaival teszi szebbé az otthonokat. Vákár Zsanett jelenleg Kolozsváron tanul, bútorfestői és lakásdekorációi tevékenységét főként Parajdon végzi. A bútorfestéssel először 2017-ben találkozott, amikor felújította a nagyszülei régi, kopott lisztesládáját Alsósófalván. A ládára tulipános minta került, ami azóta is az egyik kedvenc mintája. Különösen jól érzi magát a bútorok társaságában, az alkotás pedig feltölti energiával, ami szinte már gyógyító hatású. Az első ecsetvonások – Mindent, amit tudok, autodidakta módon sajátítottam el. Gyerekkoromban nagyon szerettem, amikor a festő keresztanyukám rajzórákat tartott nekem. Talán a kellemes élmény miatt éreztem késztetést arra, hogy minél többször ecsetet ragadjak. Szerencsésnek érzem magam, amiért a szüleim sosem törték le a szárnyaimat, és mindig segítettek abban, hogy megvalósítsam az álmaimat – idézte fel az első lépéseket Zsanett. Amikor már nemcsak a szűk családi körnek alkotott, akkor indult útjára a SzívLelő, 2019-ben. A hobbiként emlegetett kezdeményezés segített rendszerességet teremteni a festés területén. Az ötletgazda létrehozott egy Facebook-oldalt, amelyen az érdeklődők áttekinthették a munkáit. A közösségi média kiváló választásnak bizonyult, hiszen egyre több pozitív visszajelzést és inspiráló kritikát kapott. Kihasználva ezeket a felületeket, a földrajzi távolságtól függetlenül juttatta el a munkáit a célközönséghez. Újabb és újabb érdeklődőket vonzott be, egyre gyarapítva a megrendelők sorát. – Ha kizárólag a bútorfestésről szóltak volna a napjaim, akkor a munkámnak megszűnt volna a varázsa. A művészi tevékenységeket nem lehet másképp végezni, csak szívvel és szenvedéllyel. Jelenleg a tanulmányaim nem teszik lehetővé, hogy kimondottan a festésből éljek meg, mert nem tudom rászánni a kellő időt. A bútorfestés reneszánszát éli, önfenntartó szakmává nőtte ki magát. Elképzelhető, hogy később a bútorfestés lesz az elsődleges bevételi forrásom. Ahol a csoda történik Zsanett első megrendelői a családtagok és a közeli barátai voltak. A SzívLelőnek köszönhetően kezdett tágulni a kör, bár kevés egyéni megrendelést kap, a legtöbb vendége egy-egy elkészült munkába szeret bele. A kezdeti években tulipános háttámlájú, fedeles padokat festett, illetve régi, nem ritkán száz évnél is többet megért bútorokat. Továbbá díszített ládát, fedeles padot, ajtót, széket, szekrényt, asztalt, polcot, sámlit és függönykarnist is megfest – újakat és régieket egyaránt. A bútorfestő által képviselt másik irányt a gyerekbútorok festése jelenti. Az elmúlt másfél évben leginkább mandalás dekoráció készítésére kapott megrendeléseket. – A régi bútorok java részt olajfestékkel vannak lefestve, gyakran több rétegben is. Ezeket a rétegeket hőfúvóval vagy csiszológéppel el kell távolítani a szép felület érdekében. Kemény és izzasztó munka, egyáltalán nem nőknek való. Gyakran kérem édesapám vagy a testvérem segítségét. Kizárólag a bútorfestéshez értek, a restauráláshoz és a famegmunkáláshoz nem, emiatt számos felújítással járó munkát vissza kellett már utasítanom – jegyezte meg. Az új bútorok esetében egyszerűbb dolga van: felviszi a kívánt alapszínt, elkészíti a mintát, végül lelakkozza a felszínt a tartósság érdekében. Sokoldalú elfoglaltság A Zsanett által megfestett régi bútorok nem veszítik el eredeti értéküket, inkább új funkcióval bővülnek. – A régi lakberendezési tárgyakhoz a tulajdonos érzelmileg kötődik. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy rám bízzák a legkedvesebb bútorokat, bízva abban, hogy széppé varázsolom. Az antik bútorok a legizgalmasabb kiegészítői egy modern enteriőrnek – vélekedett a bútorfestő. A hagyományos motívumkincset merészebb színösszeállításokkal fűszerezi. Az anyagválasztás bútortól függ: egy sima, gyalult, csiszolt felületre krétafestéket vagy vízalapú festéket használ, a mintát pedig akrillal viszi fel; a régi olajfestéket csak újabb rétegek tudják elfedni, így az öreg bútorokra kerülő minta olajfestékkel készül. Zsanett saját stílusa a modern és a hagyományos szemléletek ötvöződéséből született meg. – A festés során az önkifejezésre és önazonosságra törekszem. Modern szemléletűnek vallom magam, ugyanakkor szeretek egy-egy régi darabot beemelni az újak közé, s az antikvitást visszahozni a jelenbe. Tetszik vagy sem, a fiatal generáció értékrendje sosem lesz azonos a nagyszülőkével. Sok művész ragaszkodik a hagyományos vonalakhoz, de okosabb a régit ötvözni az újjal ahelyett, hogy engednénk bármelyik irányt is elsikkadni – mondta. Egyedülálló kivitelezés A mandalák elkészítése teljesen más művészi világot jelent, technikában eltér a bútorfestéstől. Míg a régi bútorok felújítása pontos munka, addig a mandalák szimmetriájának felépítése kész türelemjáték: a 70-80 cm átmérőjű mandalák nyolc napig készülnek, napi nyolcórás festés mellett. A mandalafestészet a keleti világ, a hinduizmus sajátossága, a tibeti szerzetesek egyenesen meditatív tevékenységként alkalmazzák. Zsanett szerint a szimbólumai az ősmagyar motívumokhoz hasonlók. A mandala több egy egyszerű geometriai alaknál, hiszen a világmindenséget és annak ciklikusságát jelenti. Vákár Zsanett másik monumentális alkotása az angyalfal. A látványos dekorációs elem a külföldi fotófal mintájára készült, elkészítésére terápiás jellegű foglalkozásként tekint. A szárnyak a gondolat és lélek szabadságát jelentik, és Zsanett alkotói kiteljesedésének is jelképei.

Miklós Dalma



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!