Elemezte a tavalyi érettségit az Erdélystat: Látlelet a magyar oktatásügy számára
A tavalyi érettségi alapos, átfogó elemzését tette közzé a napokban az erdelystat.ro portál. A kutatás a magyar nyelven tanulók eredményeire fókuszál, és kiderül például, hogy az országos átlaghoz képest a legnagyobb lemaradás a magyar szakközépiskolásoknál tapasztalható: tíz diákból csupán három szerzett oklevelet a nyári vizsgaidőszakban.
Hamarosan újra izgulhatnak a diákok az érettségi eredményekért Fotó: Archív
Országosan 100 824 diák szerzett oklevelet a 2019-es érettségi vizsgákon, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69,1 százalékos, az őszi pótérettségié 33,4. A magyar nyelven tanulók közül 4243-an vizsgáztak eredményesen, sikerességi arányuk 58,6, illetve 39,5 százalékos – olvasható az erdélyi statisztikai szolgálat tanulmányában.
Pótérettségin jobbak vagyunk
Az alacsonyabb nyári sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók végül hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció. Ennek magyarázata, hogy a magyar tanulók nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt a próbákon, mint többségi társaik, illetve az őszi vizsgaidőszakban jobb eredményt értek el. A nyári vizsgaidőszakban a magyar diákok román nyelv és irodalomból teljesítettek gyengén, de matematikából, történelemből, idegennyelv-ismereti kompetenciákból is enyhén átlag alattiak. A gyenge románeredmények elsősorban a szaklíceumi osztályokban kritikus hatásúak, ahol a bukók aránya 60 százalékos, miközben más tantárgyakból a magyar szakközépiskolások relatív jól teljesítenek. Kiemelkedően gyengék az eredmények a magyar nyelvű teológiai, pedagógiai és filológiai képzésből érkezők esetében is, viszont a természettudományi profilú osztályok diákjai az országos átlag felett teljesítenek.
Nem remekelnek a tanítóképzősök
Az érettségi eredmények jelentősen eltérnek szakok szerint: a sikerességi arány az elméleti képzésben a legmagasabb, bár ez is elmarad az országos átlagtól. Ez látszik a reál osztályoknál, de például a természettudományok esetében a magyarul tanulók valamivel jobban is teljesítenek. Az elméleti képzésen belül a magyar filológiaosztályokból érkezők eredményei az országos átlag alatt vannak. A szaklíceumi képzésben jelentős a leszakadás az elméletihez képest, itt országos szinten az érettségire beiratkozott diákok kevesebb mint fele érettségizett sikeresen első próbálkozásra. A magyar szakközépiskolások esetében a hátrány még hangsúlyosabb, tíz részt vevő diákból csupán három szerzett oklevelet a nyári vizsgaidőszakban.
A hivatási (vokacionális) képzésen belül országos szinten a pedagógiai líceumot végzők esetében a legmagasabb a sikerességi arány, viszont a magyar tanítóképzősök lemaradása nagyon hangsúlyos. Jelentős az elmaradás a teológiai, illetve a művészeti képzésből érkező magyar diákok esetében is, a sportosztályokból érkezők pedig a szaklíceumi képzéshez hasonlítható gyenge eredményeket produkáltak az érettségin mind országos, mind pedig magyar viszonylatban.
Gyengék vagyunk szakképzésben
A területi egyenlőtlenségek az elméleti iskolák esetében a legkisebbek. A legjobban a Beszterce, Fehér, Hunyad, Kolozs és Brassó megyei magyar diákok teljesítenek (90 százalék feletti sikerességi aránnyal), a leggyengébben Máramaros, Bihar, Szilágy és Maros (80 százalék alatti sikerességi aránnyal). Megyénk a középmezőnyben helyezkedik el.
A szakközépiskolai képzésben Kolozs megye emelkedik ki, de relatív erős a magyar szaklíceumi képzés Temes, Hunyad és Brassó megyében is, viszont ezekben nagyon alacsony a magyar nyelvű tanulók száma. A leggyengébbek a Szilágy, Szatmár, Kovászna, Hargita és Bihar megyei magyarul tanuló szakközépiskolások eredményei. Itt beszédes megyénk rossz helyezése, mert a hazai magyar szakközépiskolás diákok 44 százaléka innen kerül ki, a sikerességi rátánk pedig mindössze 25 százalékos.
A hivatási (vokacionális) képzésen (teológiai, pedagógiai, művészeti, sport stb. szakok) belül a legnagyobbak a területi egyenlőtlenségek, az Erdélystat szerint részben azért is, mert ez önmagában is egy relatív vegyes kategória. Itt Kolozs, Bihar és Temes megye tekinthető kiemelkedőnek, a nagyon gyengén teljesítők pedig Fehér és Szilágy megye. Megyénkben a hivatási képzést elvégzők mintegy fele érettségizett sikeresen.
Az elemzés részleteit az erdelystat.ro oldalon lehet tanulmányozni.
HN-információ