Hirdetés

Egynyári

HN-információ
Változnak az utazási trendek a világjárvány következtében – vetítik előre már jó ideje a szakemberek, hozzátéve, hogy óvatosabban, körültekintőbben és kevesebben fogunk utazgatni. Ennek egyik legfőbb oka a szolgáltatások árainak emelkedése meg a biztonságra való törekvés együttese. Valószínű, hogy a mostani egy köztes állapot: a járvány még nem múlt el, de a korlátozások egy részét feloldották, kevés a fertőzött, ezért a gondolatainkat már nem uralja a veszélyérzet. Idén is hazai úti célokat választva a nyári kikapcsolódáshoz, azt tapasztaltam, hogy (szinte) semmi sem változott az előző évekhez képest. A turistacélpontok szemetesek, a strandok zsúfoltak, és senki nem gondolkodik azon, vajon fertőtlenítette-e alaposan a kezét evés előtt. Nyár van, a gondatlanság, a pihenés, a kikapcsolódás ideje, amikor a szabályokat hosszabb-rövidebb időre egy képzeletbeli polc leghátsó felébe tesszük, és utat nyitunk az újnak. Keressük a lehetőségét annak, hogy másképp éljük meg a hétköznapokat, és minél több energiát gyűjtsünk a hosszú munkanapokhoz és a téli szürkeséghez. A tavalyi bizonytalanság után most sokkal merészebben választunk úti célt, sokan a külföldi nyaralás mellett döntenek, hiszen most már erre is adódik lehetőség. A szempontok, amelyek a választásunkat befolyásolják, sokfélék, és minden bizonnyal a családunk jóllétét, biztonságát szolgálják a nyári kikapcsolódás idején is. De gondolkodtunk-e azon, milyen hatással vagyunk arra a településre/természeti környezetre, ahol pihenőnapjainkat töltjük? Mennyi szemetet termelünk egy-egy utazásunk során? Nemrég találkoztam a tudatos utazó kifejezéssel, és szorosan ehhez kapcsolódóan a fenntartható turizmus kérdéskörével, s bár úgy érzem, fényévekre járunk ettől a gondolkodásmódtól, hiszem, hogy eljutunk egyszer arra a szintre, és ráébredünk, hogy ez az egyetlen lehetőségünk a fennmaradásra. Mert a nyaralás nem jelent egyet azzal a fajta gondtalansággal, hogy ilyenkor jöhet a műanyag szívószál és tucatnyi eldobható dolog használata, a természeti értékek, erőforrások kizsigerelése. Szeretném azt hinni, hogy elindul egy szemléletváltás, első lépésként akár egy visszautasított műanyag pohárral vagy egy hegyről „lecipelt” csokispapírral.

Boncina-Székely Szidónia



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!