A biológiai sokféleség védelme és a nagyra­ga­do­zók­kal való egy­üttélés Európában – kihí­vá­sok és lehetőségek a helyi és regionális önkormányzatok számára címmel készülő jelentés azokra a kihívásokra és lehetőségekre szándékozik választ adni, amelyekkel a helyi és megyei önkormányzatok szembesülnek a nagyragadozók és élőhelyeik megőrzése, valamint az emberi élet és a gazdasági tevékenységek védelmével való egyensúly megteremtésében. Erről szervezett tanácskozást az elmúlt héten Brüsszelben jelentéstevői minőségében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az egyeztetés a következő szempontok mentén zajlott: a hagyományos gazdálkodás jelentősége, a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok megőrzése, a támogatás növelésének szükségessége, minden tagállamban egyértelmű szabályozás bevezetése a vadkár kezelésére, regionális projektek ösztönzése, legyenek az együttélési stratégiák helyspecifikusak, a kulturális értékeket és a környezeti feltételeket is magukban foglalják.

Borboly Csaba kifejtette: céljuk az, hogy összegyűjtsék az érintett felek meglátásait és változatos perspektíváit ebben a kritikus kérdésben. Úgy véli, jelenleg kulcsfontosságú a nagy­ra­ga­dozók kérdésének kiemelése a biológiai sokféleség összefüggésében.
– Ezért jelenlegi véleménytervezetünk azokra a kihívásokra és lehetőségekre kíván választ adni, amelyekkel a helyi és megyei önkormányzatok szembesülnek: a nagyragadozók és élőhelyeik megőrzése, az emberi élet és a gazdasági tevékenységek védelmével való egyensúly megteremtése. Több tagállamban a hagyományos gazdálkodási módok folytonossága nem csupán kulturális örökség, hanem azáltal védik a biodiverzitású területeket, az egyedülálló ökoszisztémákat és megőrzik a genetikai sokféleséget. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a mezőgazdasági földművelés felhagyása 2017 óta Hargita megyében 3000 hektárral csökkentette a legelő- és rétterületeket. Ugyanakkor aggodalomra adnak okot a vadkár okozta kihívások. Romániában a medvepopuláció gyorsan nőtt, ami a medvék és az emberek közötti találkozások növekedéséhez vezetett. A medvék viselkedése és élőhely-preferenciája eltér a többi nagyragadozótól. A nagy méretű medvepopuláció különféle hatással lehet a biológiai sokféleségre. A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok felhagyása a nagyragadozók által okozott károk miatt a földhasználat megváltozásához vezethet. A nagy méretű medvepopulációk emberi biztonságra gyakorolt negatív hatásainak aktív kezelésével felhívhatjuk a figyelmet a fenntartható vadgazdálkodás fontosságára, és elősegíthetjük a kiegyensúlyozott megközelítést, amely figyelembe veszi az emberi közösségek és a természeti környezet szükségleteit és biztonságát.
E tekintetben a román környezetvédelmi minisztérium idén, április 5-én tette közzé az ICAS és a Brassói Tran­sil­va­ni­a Egyetem által végzett bar­na­medve-populáció becslésére vo­nat­kozó tanulmány eredményeit, amely 7536–8093 med­ve­ál­lományt jelez Ro­má­ni­á­ban. Ez az Európai Unióban korábban, 2007-ben bejelentett 5960–6620 egyedből származik, figyelembe véve a növekedési ütemet és az összes eltérést.