Aszályállapotok uralkodnak a Hargita megyei szántóföldeken, mivel az elmúlt hónapokban hó és eső formájában is rendkívül kevés csapadék keletkezett: januárban például a négyzetméterenkénti átlagos havi csapadékmennyiség alig 1 liter volt. A hótakaró nélkül telelő őszi vetésekben egyelőre minimális fagykárokat észlelnek, a növénytermesztési szakemberek inkább az egyre súlyosbodó vízhiányra figyelmeztetnek. Megsárgult őszibúzavetés Fitód határában. A fagykártól és a csapadékhiánytól is tartanak a gazdák Fotó: Domján Levente Rendkívül alacsony – a sokévi átlagnak megfelelő 27,3 liter helyett idén csupán 1,1 liter – csapadék hullott januárban a Hargita megyei szántóföldekre – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Megjegyezte: a szerény vízutánpótlás is különféle módon, főként hószállingózás és köd formájában jelentkezett, aminek a mezőgazdasági hasznosulása elhanyagolható. Januárban Gyergyó térségében négyzetméterenként 0,9 liter, Székelyudvarhely vonzáskörzetében 1,2 liter, Csík térségében pedig négyzetméterenként 1,3 liter csapadékot mértek a hónap első 27 napja alatt összesen. Csak megcsípte a fagy a búzát A hótakaró hiányát persze leginkább az őszi vetések sínylik meg: azonban az enyhe télnek köszönhetően a szakemberek a kalászosokban eddig nem észleltek komolyabb fagykárokat. A búzavetésekben, a növények hegyét megcsípő fagy ugyan sárgulásokat okozott, ám ez nem olyan jellegű sérülés, amely következtében a növények később ne lennének képesek kiújulni. – Nagy kár eddig nem keletkezett. Az őszi búzák a jelenlegi hideget még elviselik, hisz hótakaró nélkül akár a mínusz 15 Celsius-fokot is elbírják. De tartósan csak akkor, ha a növény kellően megerősödött és felkészült a télre. A legelső fagy viszont kicsit hirtelen jött, a növényzet vegetációja még nem állt le, ami nem olyan jó dolog, de ebből adódó nagy veszélyt még nem látok. A legnagyobb bajt inkább a csapadékhiány okozza. November, december és január is borzasztóan száraz volt. Januárban szinte semmi nem hullott – tette hozzá a mezőgazdasági szakigazgató. Akadozó csapadék-utánpótlás Októberben a meteorológusok – a Hargita megyei megfigyelőállomásokról begyűjtött adatok szerint – négyzetméterenként átlagosan 43 liter csapadékot mértek, ami az ősszel földbe került búzaszemek kelését és fejlődését – különösen a gyökérzónát átáztatva – nagyban elősegítette. Novemberben ezzel szemben átlagosan már csak 15,7 liter hullott. A csapadékhozam a megye főbb tájegységei között azonban jelentős eltéréseket mutatott: az Udvarhelyszék térségében egy hónap alatt mért négyzetméterenkénti 9,6 liter például növénytermesztési szempontból alig éreztette hatását. Decemberben kissé javult a helyzet: a sokévi átlagnak megfelelő 29,8 literhez képest a csíkszeredai meteorológiai állomáson 24 litert, az udvarhelyin pedig 37 liter csapadékot mértek négyzetméterenként. Kiadós havazás kellene – Nem ilyen az igazi tél: három hónapig szinte semmi hó nem volt. A szántóföldeken egyszer 2 centi, majd később 4 centiméter vastag hóréteg keletkezett, ami semmi. A mostanihoz hasonló télre harminc-negyven évre visszamenőleg nem emlékeznek a szakemberek – vallja Török Jenő. A mezőgazdasági szakigazgató kérdésünkre bevallotta, egy kiadós havazás még sokat javíthatna a parcellákon kialakult csapadékhiányon. A késve érkező havazás akkor is jótékony lenne, ha emiatt akár kissé megcsúsznának a tavaszi munkálatok. – A farkas nem eszi meg a telet. Várható, hogy februárban, márciusban téliesebbre fordul az idő. Ez nem is lenne baj, mert nagy szükség van a csapadékra, hogy legalább részben pótolja a talajban tavaly felhalmozódott vízhiányt – hangsúlyozta az agrárszakember. Terjednek a fagyérzékeny növények Hargita megyében az ősz folyamán kenyérnek való búzát 13 500 hektáron, rozsot közel 500 hektáron, tritikálét nagyságrendileg 750 hektáron, őszi árpát pedig 650 hektáron vetettek a gazdák. Az őszi árpa egyébként terjedőben van: az éghajlat változása, az enyhébb telek miatt a növénykultúra immár Csíkban is egyre több helyen feltűnik, akárcsak a repce, amelyet szintén próbálnak meghonosítani a termelők.

Domján Levente