Köztudott, hogy az utóbbi idők során a hazai lakásárak növekvő tendenciát mutattak, az ország egyes városaiban erőteljesen növekvőt. Piaci elemzők szerint egy-két nagyváros kivételével országszerte várható némi mérséklődés. Ám addig is vannak olyan tömbházak, amelyek esetében a lakások ára akár csökkenhet is. Ez pedig egy jogszabályozási előírás „jóvoltából”. Kezdenénk azzal, hogy az ingatlanfejlesztők és ingatlanügynökök egyöntetű statisztikái szerint az elmúlt esztendőben Románia nagyvárosaiban az eladandó apartmanok árai több mint 10%-kal voltak nagyobbak, mint a megelőző esztendőben. Egy legfrissebb elemzés szerint pedig ez esztendő második évnegyedében az áremelkedés a megelőző évnegyedhez viszonyítva 1,4% körül volt. Vannak viszont olyan lakások, amelyek esetében másabb az „árképzés”, s amint már arra utaltunk, jogszabályok előírásai alapján kerül sor. Azokról a lakásokról van szó, amelyeket az Országos Lakásügynökség (ANL) építtetett fel. Az ANL létrehozására vonatkozó utólag módosított és kiegészített 1998/152-es törvény, valamint az annak alkalmazási normáit jóváhagyó utólag módosított és kiegészített 2001/962-es kormányhatározat vonatkozó előírásai értelmében a lakások úgynevezett négyzetméterenkénti helyettesítési értékét miniszteri rendelet révén évente állapítják meg. Az idei esztendőre vonatkozóan nemrégiben jelent meg a szóban forgó rendelet, a régiófejlesztési és közigazgatási miniszternek a 2018/5396-os rendelete. Nem térnénk ki részletesen a számítási módszertanra, amelyet a már említett kormányhatározat taglal. Az tulajdonképpen nem is nagyon érdekli a potenciális vásárlókat, hanem maga az ár. Ez pedig a 2018-as esztendőre vonatkozóan 1578,57 lej/négyzetméter, belefoglalva az áfát is. Ez az értékszint 1,35%-kal a múlt esztendei alatt van és 10,2%-kal a 2016-os esztendei alatt. Ezt az értéket kell használniuk jelenleg a polgármesteri hivataloknak, akkor, amikor kiszámítják az eladásra szánt ANL-s lakás(ok) árát, illetve árait. Kereslet-kínálat… Emlékeztetnénk arra, hogy már évekkel ezelőtt a román állam döntött arról, a fiatalok által bérelt és az ANL által építtetett mintegy 34 ezer lakást eladja. Nehézkesen bontakozott ki ez az értékesítési akció, egyrészt a bürokratikusnak is minősíthető ügyintézés, másrészt pedig annak okán, hogy az ország nem egy településén az önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok nemigen bizonyultak „fellelkesültnek”, ugyanakkor esetenként a bérlők lakásvásárlási szándéka is „lanyhának” mutatkozott. Hivatalos információk szerint az eladási eljárás kibontakoztatása végett országos viszonylatban mintegy 12 000 lakás esetében álltak össze a törvény által előírt dokumentációk. Ami a megvásárlási lehetőséget illeti, azzal élhetnek azok a bérlők, akik legalább egy éve bérlik azt a lakást, vállalják havi egyenlő részletben kifizetni annak ellenértékét, például az Első Lakás program keretében felvett jelzálogos hitel révén, de lehetséges saját forrásból egy összegben kifizetni az árat. Az ANL-től származó értesülések szerint az utóbbi 9 esztendő során körülbelül 4000 lakást adtak el azon mintegy 34 000 közül, amelyeket a 35 életévnél fiatalabbaknak való bérbeadás céljából építettek fel az évek során. Továbbá úgy tudni, hogy azok ellenértékét a vevők több mint 65%-a hitelfelvétel révén fizette ki. Amúgy egy ANL-s lakás átlagára 18 500 euró körül van. Ugyanakkor ismerve, legalábbis nagyjából, a bérlők anyagi helyzetét, nem is tűnik olyan nagynak az a 65%-os hitelfelvevői arányszám. Egyébként az eladandó 34 000 lakás közül, hogy ténylegesen 4000 adódott el, nem tűnik soknak, de ahhoz képest, hogy az utóbbi esztendők során évi átlagban csak körülbelül 500 lakás épül(t), talán sok. Igen, mert az eladások száma évente 800 körül volt… Hecser Zoltán