Polgármesterként második mandátumát kezdte meg egy évvel ezelőtt Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere, aki a település önálló községgé alakulása óta, azaz 2003-tól alpolgármesterként tevékenykedett a felcsíki falu fejlődéséért. Az elmúlt egy évben az előző mandátumban megkezdett fejlesztések befejezésén dolgoztak. Így többek között a végére értek az utcák aszfaltozásának, és burkolták a település látványosságaihoz vezető mezei utakat, de dolgoztak a gázhálózat megépítésének előkészítésével, illetve készülnek az Európai Unió új pályázati kiírásaira is. Kedves Róbertet a felsoroltakról és az elmúlt esztendő kudarcairól is kérdeztük. – Melyek voltak az elmúlt egy év megvalósításai? – Az új mandátumnak két fő céllal vágtunk neki: a korábban elkezdett projektjeinket mindenképp folytatni akartuk, és új terveket is készítünk. A meglévő víz- és szennyvízhálózatot bővíteni kellett, az mostanra 99 százalékban elkészült. Aztán ugyancsak fontos feladatunk volt, hogy a település utcáin befejezzük a korábban elkezdett aszfaltozást. Egy-két zsákutca kivételével a faluban minden utca le van aszfaltozva, és nemcsak a faluban, hanem a látványosságaink: a Csonkatorony, a Feneketlen-tó felé vezető útjaink is rendben vannak. Az idén kivezettük a villanyáramot a Szent Anna-feredőhöz, mivelhogy az elmúlt időszakban – habár a járvány közbeszólt – egyre több rendezvényt ott tartunk meg, és a falunapokat is végleg ki szeretnénk oda költöztetni. Ugyancsak a feredőnél szokott lenni a táncfesztivál, a Falun az olimpia rendezvényünk, illetve jövő augusztusban, ha a járványügyi szabályok megengedik, lenne egy nagy fesztivál, és ezeket áram nélkül nem lehet megszervezni. Ugyanakkor az elmúlt évben fel kellett újítanunk az ott lévő épületeket. Például a színpadot több mint tíz éve építettük, közben az idő is megkezdte, meg rongálások is történtek, úgyhogy ott kint a feredőnél volt egy teljes körű felújítás. Ezenkívül a közelmúltban megvásároltunk az iskola mellett egy 1892-ben épült házat egy 14 áras udvarral együtt, amelynek egy részét az iskola udvarához csatoljuk, a lakásban pedig tájházat alakítunk ki. Ugyancsak ebben az évben rengeteget dolgoztunk a gázhálózat-építés projektjén is, jelenleg ez az egyik legnagyobb beruházásunk. Aztán évek óta folyamatban van egy másik nagy munka is – amit szeretnénk az elkövetkező években is folytatni –, amely kevésbé látványos, de annál fontosabb, éspedig a területek telekkönyvezése. 2019 végéig közel négyezer telekkönyvet adtunk ki a szántóterületekre, ez 292 hektár, és jelen pillanatban 760 ingatlan telekkönyvezése van folyamatban, ami közel 520 hektárt jelent. – Milyen jövőbeni terveik vannak? – Mivel az új pályázati kiírások előtt állunk, ezért az elkövetkezendő évek tervein is folyamatosan gondolkodtunk. Ami nagyon hiányzik még Szenttamásról, az nem más, mint az egészségház. Ennek megépítésére az Országos Befektetési Vállalatnál (CNI) nyújtottunk be kérelmet, és most készül a terv, továbbá ugyanebben a projektben szeretnénk építtetni egy családorvosi szolgálati lakást is. Aztán az iskola és az óvoda épületével is dolgoznánk, habár egyik sincs rossz állapotban, mert korábban is voltak nagyobb renoválási munkálataink. Például az iskolánkban a mellékhelyiségeket úgy alakították ki, hogy csak az udvaron keresztül lehet megközelíteni azokat. Azért, hogy például esős időben ne az udvaron keresztül kelljen megközelíteni az illemhelyet, bővítjük az épületet, illetve új osztálytermeket is létesítünk. Itt fontos szempont az is, hogy például biológia-, földrajz-, fizikalaboratóriummal gazdagodjon a tanintézet. Egy másik nagyon fontos feladatunknak tekintjük a mezei utak folyamatos karbantartását. Szeretnénk felújítani és leaszfaltozni két fontosabb útszakaszt. Erre már elkészültek a tervek. Az egyik út a Csíkszenttamást Marosfővel összekötő szakasz, a másik az úgynevezett illanci út. Sajnos vannak olyan projektjeink is, amelyeknek a kivitelezése bizonyos okokból elhúzódik. Ilyen például a kultúrotthon felújítása, amelyre már négy évvel ezelőtt pályázati úton nyertünk támogatást. Sajnos eddig még nem tudtuk elkezdeni a kivitelezést, mert vagy az építkezési árak emelkedtek, vagy éppen a kivitelezési tervben akadtak problémák. Nagyon remélem, hogy az előttünk álló évben elkezdhetjük a munkát, és a mai korszerű kultúrotthonnál még modernebb épületet tudunk létrehozni. A tervek szerint felújítjuk a nézőteret, a kultúrotthon fény- és hangtechnikáját. Igyekszünk tenni azért, hogy a felsorolt tervekből minél többet meg tudjunk valósítani. [caption id="attachment_139919" align="alignnone" width="2560"] A megvásárolt ingatlanban tájházat alakítanak ki[/caption] – Melyek voltak az elmúlt időszak kihívásai, kudarcai? – A mindennapi kihívásaink közé tartozik a bürokrácia. Az, ami nagyon sokszor visszafelé húz, ennek ellenére próbáljuk tartani a lépést. Gyakran nagy kihívás, hogy utolérjük magunkat, mert nincs sok alkalmazottja a hivatalnak, és az a tapasztalat, hogy az idők folyamán nemhogy könnyebbedtek a dolgok, hanem mindig nehezebbek lettek. Vannak olyan alkalmazottak, akiknek két-három feladatkör is jut, és mindenütt helyt kell állniuk, de mint említettem, próbáljuk úgy intézni a dolgokat, hogy mindennel tudjuk tartani a lépést, főleg akkor, amikor a lakosságot ki kell szolgálni. Ha kell, túlórában ott maradunk a hivatalban, vagy addig dolgozunk, ameddig ki tudunk szolgálni minden egyes személyt. A másik kudarc az, hogy amikor polgármester lettem, az volt az egyik célom, hogy jó csapatot alakítsak ki magam körül, mert a polgármesternek is sokkal könnyebb a dolga, ha van mögötte egy jó csapat, és a falunak is sokkal jobb, ha egy munkaközösségben összetartás van, és jó a kommunikáció. Úgy gondolom, hogy ezzel félsikert értem el. Nagyon fontos célkitűzésünk volt, hogy a településen működő nagyobb intézményekkel is jó viszonyt alakítsunk ki. Gondolok itt például az iskolára, a közbirtokosságra és az egyházra. Az iskola vezetőségével hetente többször beszélünk a felmerülő problémákról, azért, hogy a lehető leghamarabb orvosoljuk. A közbirtokosság vezetőségével is folyamatos a kapcsolattartás, jó a viszony, de sajnos az egyházzal nem sikerült jó kapcsolatot létesíteni, és nem rajtunk múlt a dolog. Sajnos ezen a téren sok gond van, ez a probléma közösségi szinten is több sebből vérzik. Reméljük, hogy a közeljövőben így vagy úgy, de meg tudjuk ezt oldani. – Milyen a közösségi élet a településen? – A járvány miatt tavaly márciustól a közösségi élet egy kicsit háttérbe szorult, de mi ennek ellenére továbbra is próbáljuk pezsgővé tenni a kulturális és sportéletet. Például azzal, hogy támogatjuk a fúvószenekart, a táncoktatást. 2021-től a fúvósok oktatását is a polgármesteri hivatal fizeti, a táncot 2016-tól, amikor polgármester lettem, kötelezővé tettük. Bevezettük azt a szabályt, hogy az elemi osztályosok kötelesek a tanítás után még egy órát maradni táncoktatásra. 2004-ben gyermeklakodalom volt a falunkban, akkor láthattuk, hogy a domokosi és a balánbányai gyermekek milyen szépen tudnak táncolni, és a szenttamási gyermekek csak nézik. Most már bátran el merem mondani, hogy ritka az a szenttamási gyermek, aki nem tud táncolni. Tehát az elmúlt évek munkája e téren is hozta a várt eredményt, de emellett a sportéletben is vannak sikereink. Ahogyan a szomszédos községekben is támogatják a polgármesteri hivatalok az úszás- és korcsolyaoktatási programot, a jégkorongot, úgy mi is segítjük a diákjainkat. Emellett sokan cselgáncsoznak a községünkben, őket is próbáljuk segíteni. Az ifjúsági szervezetünk is nagyon jól működik, aktívak a fiatalok. Például az elmúlt évben segítettek a Falun az olimpia játékos vetélkedő megszervezésében vagy éppen a község adventi koszorújának elkészítésében. Úgyhogy továbbra is számítunk a tevékenységükre, és ők is számíthatnak az önkormányzatra. Bízom abban, hogy a közeljövőben a járványügyi szabályokon is folyamatosan lazítanak, és akkor még pezsgőbbé válhat a közösségi élet. [caption id="attachment_139921" align="alignnone" width="2560"] Aszfaltoztak a Csonkatorony felé is[/caption] – Hogyan tekint a jövőbe? – Bizakodóan, mert ha valaki polgármesterként nem így tekint a jövőbe, akkor jobb, ha nem vállal szerepet a közéletben. Folyamatosan harcolni kell azért, hogy bizonyos dolgokat el tudjunk érni, és ha nem vagyunk optimisták és törekvők, akkor nem tudunk községet fejleszteni, előrevinni. Itt jegyzem meg azt is, hogy nagyon jó a viszony a többi felcsíki település vezetőségével, az elmúlt években példás összefogás valósult meg. Nincs meg az a versengés, ami volt sok-sok évvel ezelőtt, így bármelyik településen könnyebb beruházni, fejleszteni. Az az összefogás, ami itt Felcsíkon megvalósult, tényleg példaértékű lehet, nemcsak Hargita megyében, hanem az ország más tájain is.

Biró István