Dr. Domján Mihály szakpszichológus, családterapeuta előadása - Nem ideálisnak, hanem valódinak kell lennünk

HN-információ
Dr. Domján Mihály magyarországi szakpszichológus, családterapeuta már negyedik alkalommal látogatott el Csíkszeredába, ahol a nőket, a párkapcsolatot és a házasságot érintő tanácsait osztotta meg az érdeklődőkkel. A múlt pénteki előadáson ugyan többségben képviselte magát a szebbik nem, de a férfiak sem maradtak távol. [caption id="attachment_59234" align="aligncenter" width="598"] Dr. Domján Mihály. Tabuk nélkül Fotó: Keresztes Bea[/caption] Női szerepek és azok változásai címmel tartott előadást Csíkszeredában a megyeházán dr. Domján Mihály, aki már visszatérő vendég Székelyföldön. Előadása kezdetén a szakember leszögezte, hogy a tematika elsősorban a nőket szólítja meg, mégsem kizárólagosan őket érinti, hiszen a párkapcsolatokban betöltött szerepek és konfliktusok kérdése nem egyoldalú probléma. A hibás énkép kérdését taglalta ezután, és kiemelte, hogy sok esetben a gyermekkori frusztrációk törnek elő a már felnőtt egyén életében. – A gyermekkorból hozott megfelelési kényszer sok házasságban a legalapvetőbb problémaforrás, hiszen a hibás énkép miatt önmagunknak sem vagyunk képesek megfelelni, a párunktól viszont elvárjuk ezt. Fontos, hogy képesek legyünk a büntetlen örömeket önmagunknak is megengedni, és ne a viszonzás reményében adjunk valamit a társunknak – részletezte a szakember, aki családterapeuta révén munkájából inspirált tapasztalatokat osztott meg a közönséggel. Visszatérő gondolatként emelte ki az ideális hajszolásának eszméjét, hozzátéve, hogy a legtöbb kapcsolatban megfelelési kényszer miatt játszanak szerepet az emberek, és ezért fordul elő gyakran az, hogy tíz-tizenöt év házasság után sem ismerik egymást a felek. A szakpszichológus a válás egyik fő okára is kitért, elmondta, hogy sok elfásult kapcsolatban a férfi nem érzi megbecsültnek magát, a nőt pedig nem kezeli nőként, ezért előbb-utóbb a kommunikáció hiányának következtében mondanak búcsút egymásnak. A hallgatóság bólogatva, és olykor önfeledten nevetve fogadta a terapeuta gondolatait, aki tabukat ledöntve igyekezett beszélni tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy az ideális, tévésorozatokban látott kapcsolatok példájára nem lehet építkezni, és mások elvárásainak sem lehet folyamatosan megfelelni. – Minden ideális családnak terápiára kellene járnia, mert nem ideálisnak kell lenni, hanem valódinak! – jelentette ki, és megjegyezte, hogy nem Supermanek és Superwomanek vagyunk, hanem emberek, akiknek megvannak a határaik, és ezt el kell fogadnunk. A szülőkkel való kapcsolat és a hibás testkép is terítékre került, de a szerelem romba döntő és frissítő hatásairól is szó esett. Az önmagát keresztény pszichológusnak nevező Domján szerint nem szabad és nem is lehet mindenkit szeretni, még akkor sem, ha éppen rokonunk az illető. Hangsúlyozta a felszínes kapcsolatok romboló hatásait, és a tudattalan minták továbbadásának kérdését is. A párválasztás kapcsán kiemelte azt a tényt, hogy a hibás önértékeléssel rendelkező személyek általában olyan partnert választanak maguknak, aki ráerősít a saját negatív gondolkodásukra. – Ha valaki azt hiszi magáról, hogy rossz ember, nem tartja magát értékesnek, akkor előbb-utóbb olyan férjet, vagy feleséget választ maga mellé, aki erre az érzetre fog ráerősíteni. Ilyenkor szoktunk rácsodálkozni, hogy miért nem hagyja el a párját, ha ilyen szemét vele. Hát azért, mert belül úgy gondolja, hogy megérdemli ezt a bánásmódot. Hibás az önképe – szögezte le a terapeuta, aki felhívta a figyelmet az értékelő partner fontosságára, és a kommunikáció szexualitásban betöltött szerepére is. Az előadása végén a folytonos idegeskedés problémájára is kitért, mondván, „a mai férfiak olyan frusztráltak, mintha minden percben agyat műtenének”. A társadalom és az egyén elvárásainak sokaságára utalva hangsúlyozta, hogy ne csupán szerelemből házasodjanak a fiatalok, mert a kezdeti lángolásra való építkezésből csak a hamu marad hosszú távon. Keresztes Bea


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!