Legtöbben pünkösdkor és kicsengetésekkor öltik magukra a székelyruhát – hangzott el a Kopasz Melinda csíkszeredai székelyruha-készítővel folytatott beszélgetésből. Mint alanyunk elmondta, az utóbbi két-három évben vallási ünnepeinken – mint keresztelő, elsőáldozás, bérmálkozás – jellemzővé vált, hogy az egészcsalád népviseletbe öltözik, nemcsak az ünnepelt. Barabás Emőke kereste fel a ruhakészítőt.

Kopasz Melinda népviseletben

Vidékünkön egyre divatosabb a hagyomány ápolása, így a székelyruha viselete is. Különböző ünnepeinken, mint a pünkösd vagy az Ezer Székely Leány Napja több ezren öltözünk népviseletbe, hogy kifejezzük székely identitásunkat, megőrizzük értékeinket, erősítsük összetartozásunkat. Az új keletkezésű Székely Népviselet Napja is ezt a célt hivatott szolgálni: az utóbbi években a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes arra biztatta a székely embereket, hogy álljanak meg egy pillanatra a rohanó világukban, és tegyenek a hagyományaikért. Mindenki, aki tiszteli őseink munkáját, öltse magára a székely viseletet vagy annak valamely darabját, és így induljon munkahelyére, ügyeket intézni vagy akár bevásárolni. A székely büszkén viseli a székelyruhát a kicsengetések, keresztelők, elsőáldozások, bérmálkozási ünnepségek alkalmával is. Az utóbbi 3-4 évben egyre divatosabbá vált, hogy az egész család székelyruhába öltözik ezen alkalmakkor. Ez is mutatja, hogy hagyományaink ápolása, népművészeti értekeink bemutatása, megőrzése és továbbörökítése székely identitásunk része, s most ebben az értékét vesztett világban még inkább ragaszkodunk e kincsek fenntartásához.

Népszerűek az ajándékként vásárolt székelyruhás babák

Dédanyáink idejében házilag készült a népviseleti öltözet Valamikor házilag készültek őseink viseleti darabjai, és vasárnaponként az egész család ebben ünnepelte az Úr napját. Jellemző volt, hogy ez a viselet a rangot, a gazdasági helyzetet, a módot, sőt a falu társadalmán belüli különbségeket is kifejezte. Mára már kevesen értenek a székelyruha készítéséhez, amelynek elsajátítása generációról generációra örökítődött át minden családban. Kopasz Melinda csíkszeredai székelyruha-készítő, a Csíki Székelyruha Népviseleti Szabóság és Kölcsönző tulajdonosa, azon szerencsés székely lányok közé tartozik, akiknek családjában megmaradt a székelyruha-készítés hagyománya. Elmondása szerint édesanyjától tanulta ezt az ősi mesterséget, és 10 év tanulás után kezdte el saját készítésű ruháit értékesíteni, de vallja, mai napig van mit tanulnia. – Ebbe nőttem bele, először a cérnaszövést tanultam meg a hagyományos osztovátán, majd a szabást, a ruha összeállítását és egyénre igazítását – fogalmazott, rámutatva, hogy a székelyruha elkészítésekor a felső szoknya szövése veszi fel a legtöbb időt. – A szövéstől a gombvarrásig legalább két hétre van szükség egy ruha elkészítéséhez – fejtette ki Melinda. A székely női viselet ingből, rávett bársony- vagy selyemmellényből, alsószoknyából, bő rokolyából és előtte kötényből áll, amelyet virágmintájú hímzésekkel díszítenek. A szoknya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársonyszegővel. Kopasz Melinda elmondta: környékünkön, főleg Alcsíkon a legnépszerűbb a piros-fekete mintájú szoknya, amelyhez régebb az idősebbek fekete bársony- vagy selyemmellényt, a fiatalabbak pedig bordópiros mellényt viseltek, de mára ez már ízlés kérdésévé vált. Felcsíkon a székelyruha felső szoknyája több színben pompázik, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként is változik, Domokoson például többféle népviseleti minta jellemzi a székelyruhát. A székely női viselethez csizma tartozik. A férfiak viselete ingből, mellényből, harisnyából, zekéből, kalapból és csizmából áll. A férfi inge len- vagy kendervászonból készül. A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székelyharisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként vagy éppen falvanként. A székelyruha-készítő kiemelte: a székelyharisnya díszítése Alcsíkon fekete zsinóros, Felcsíkon pedig piros vagy piros-fehér-zöld zsinóros is lehet. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik, a szokásos főrevaló pedig nyáron a fekete kalap, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A férfiaknál a viselet jelzései régebben is sokkal szerényebbek voltak: legény, vőlegény, házas férfi állomásokra szűkül a megkülönböztetés, de az sem jut mindig annyira egyértelműen kifejezésre, mint a nőknél, bár napjainkban ez már elhalványult.

Alcsíki székelyruhaminta            Fotók: Csíki Székelyruha / Kopasz Melinda

Sokan keresik fel a 150 székelyruhát kínáló kölcsönzőt Kopasz Melinda székelyruha-kölcsönzőjében 150 ruhából válogathatnak az érdeklődők, ezek mintája és mérete is változik. Melinda különböző népművészeti vásárokon is bemutatja munkáit, az anyaországban például rendszerint részt vesz a Székely Fesztiválon. – A vásárokra magammal viszek 25-30 székelyruhába öltöztetett babát is, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek mind a hazaiak, mind az anyaországiak körében. Legfőképp elsőáldozási, bérmálási és esküvői ajándékként vásárolják a babákat – mondta Kopasz Melinda. Hozzátette: a székelyruhák kölcsönzése egyébként szezonális jellegű: májusban, júniusban pünkösdkor és ballagáskor van a legnagyobb keletje a készruháknak, rendelésre azonban egész évben készülnek székelyruhák. Kölcsönözni inkább abban az esetben szoktak, ha a ruha viseletét egyszeri alkalomra tervezik, ha azonban többször magukra öltenék a székelyruhát, vagy a családban van kisebb testvér, aki örökölje, akkor méretre megrendelik a népviseletet. Kopasz Melinda édesanyjával és húgával varrja a székelyruhákat, s mint mondja, mindig van munkája a családi vállalkozásnak. Mivel egy székelyruha elkészítése két hétbe kerül, hárman 6 ünnepi viseletet tudnak elkészíteni havonta. Melinda nemcsak magánszemélyeknek varr rendelésre, de pályázatok révén több néptáncegyüttes népviseleti ruhája is az ő keze munkája. – Varrtam már székelyruhákat a Hargita Állami Székely Népi Együttesnek, a csíkkozmási, csíkcsomortáni, karcfalvi és balánbányai néptáncegyütteseknek is, illetve a Csíksomlyói Kórusnak – jegyezte meg büszkén a szakember. Elmondása szerint ő maga is magára ölti ősei viseletét, amikor csak teheti, és nagyon szeretné az idei csíksomlyói búcsún is ebben a viseletben áldani az Urat. A székelyruha-kölcsönző és -készítő egyébként március közepe óta zárva van, Melinda azonban nagyon várja már, hogy ismét munkába állhasson, mert örömmel végzi munkáját, hisz tudja, hogy alkotásai az utókor számára is megmaradnak.