A csírák fogyasztásának az egészségre gyakorolt kedvező hatását már sokszor bizonyította. Éltető erejének ismerete egyidős az emberiséggel. A természet csodálatos ajándéka, hiszen olyan őserőt hordoz, amely a növényvilágban egyedülálló. Bara Gézával beszélgettünk az egészség megőrzéséről, aki Miklósfalván termeszt csírákat.

 

– Az egészséges életmód egyik része a táplálkozásból, a másik a mozgásból áll. Gyerekkorom óta érdekelt mindenféle sport, többet is kipróbáltam, aztán ahogy telt az idő, akkor kezdtem tudatosabb lenni. Egy idő után rájöttem, hogy nem jó úton járok, hiszen úgy képzeltem, hogy az egészséges életmód számomra az, hogy rengeteget sportolok és bármit fogyaszthatok, mert úgyis leedzem. Utazgatásaim során – a kilencvenes évek elején – kerültem kapcsolatba a csírákkal. Az emberek többségének a csírák hallatán a búzacsíra jut eszébe, hisz ez az egyik legfontosabb a csírák közül, rákgyógyításra is használják. Szóval már Amerikában felfigyeltem arra, hogy a nagy bevásárlóközpontokban nem lehet jó minőségű élelmiszert kapni. Amikor hazakerültem, a kétezres évek elején kezdtünk el magunk részére csírákat és más zöldségeket termeszteni. Felfigyeltek erre a barátaink is, és ők is kérték. Így fogtunk hozzá nagyobb mennyiségben csírákkal foglalkozni.

 

– Többféle csírát termesztenek, mindegyiknek külön megvan a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatása…

 

– Nagyjából 15-20 féle csíránk van. A búza az alap, majd ezt követi a retek- és hagymacsíra, amely szintén nagyon jó immunerősítő. Egy apró csírában annyi hatóanyag van, mint egy ágyás retekben, hagymában. A lucernacsíra például vértisztító hatású, de a zsázsa, cékla, mustármag, vöröshere mind-mind segítenek egészségünk megőrzésében. A nyári csírák közül a napraforgó és zöldborsó nemcsak ízletes, hanem mutatós és egészséges is. A napraforgócsíra magas foszfor- és kalciumtartalma a csontokra, fogakra van jó hatással, vastartalma a vörösvértestképzéshez, réztartalma a vas felhasználásához szükséges. Jódot is tartalmaz, amely a pajzsmirigyhormon alkotórésze, valamint elengedhetetlen az idegsejtek működéséhez, magnéziumtartalma az izom, agy, tüdőszövetek működését segíti, klorofiltartalma segíti a vér oxigénszállítását a sejtekhez, könnyíti az asztmás betegek légzését, segíti a máj méregtelenítését. A mungóbabot – amely szintén nagyon sok fehérjét tartalmaz – például az ázsiai konyhában tonnaszámra használják. A csírákat szinte bármivel fogyaszthatjuk: rántottával, puliszkával, szendvicsekkel… Beletehetjük főzelékekbe is.

 

– Pozitív, jókedvű embernek ismerik. Hogyan változtathatunk mentalitásunkon?

 

– Az életszemléletem az, hogy élj úgy, hogy szeressed, élvezzed az életet! Kaptunk egy lehetőséget ezen a Földön, és tőlünk függ, hogy hogyan éljük az életünket. Az idő mindenképp eltelik mindenki fölött, de nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. Egészségesek vagyunk-e vagy betegek, boldogok-e vagy szomorúak. Rajtunk múlik a döntés. Én a testi-lelki egyensúlyban hiszek, mindkettő ugyanolyan fontos, ha ez nincs meg, marokszámra ehetjük a csírát, úgysem segít. Sokan elhanyagolják a testüket, és csak a lelki, spirituális oldalukat fejlesztik, erősítik. Ugyanakkor éppúgy fontos az ivóvíz és a levegő minősége. Reggel, felkelés után csak vizet igyunk, minden fél órában egy pohárral, és délig csak gyümölcsöt fogyasszunk.

 

– Falun többnyire minden alapélelmiszert előállítanak. Ha mégis boltban vásárolnak, mi kerül a kosárba?

 

– Bevásárlóközpontokba nem járunk, nem hiszek a multik polcain lévő biónak nevezett termékekben. Mindenféle zöldséget megtermesztünk, emellett csirkét tartunk. A főzéshez mangalicazsírt is használunk. A kenyeret is mi sütjük bio tönkölybúzából. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne az egzotikus táplálkozás felé menjünk el, hanem a helyi, helyben megtermett élelmiszereket fogyasszuk. Azokat, amelyek minél közelebb vannak hozzánk és természetes módon érnek be. Úgy próbálunk élni, ahogy őseink éltek egykoron: minden élelmiszert magunk próbálunk az asztalra tenni.