Pénteken mutatták be Szabóné Hajdu Magdolna Itt (is) járt a háború – Csíkcsicsó és katonái a két világháborúban című könyvét a csíkcsicsói művelődési házban. A szerző több évtizedes kutatómunkával tárta fel a két világháború csíkcsicsói áldozatainak sorsát, valamint a település történelmét az érintett időszakokban. A helyi fúvószenekar zenéje köszöntötte a vendégeket a csíkcsicsói művelődési házban pénteken kora este megtartott könyvbemutatón. A megjelenteket dr. Lukács Bence Ákos vezető konzul köszöntötte. – Szabóné Hajdu Magdolna kötete, háborús albuma, háborús szociográfiája, vagy ahogy ő nevezte egy interjúban, „olvasókönyve” Csíkcsicsó ismert és ismeretlen hőseinek papírra vetett története, bizonyos szempontból önismereti utazás, amely segít megérteni és feldolgozni nagyapáink, dédapáink sorsát, helytállását, élettörténetét. Ők a mi hőseink, fontos, hogy ne boruljon az emlékükre a feledés homálya, ismerjük hát meg őket, és tartsuk meg őket emlékezetünkben! – fogalmazott köszöntőjében a konzul. Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere köszöntőjében kiemelte: nehezen gyógyult, gyógyul ki a község a világháborúk által okozott sebekből. Az elöljáró hozzátette, ma is folyamatosan meg kell vívnia a magyar közösségnek a maga harcát a különböző szinteken. A kötetet Berekméri Árpád Róbert marosvásárhelyi történész mutatta be. Mint elmondta: egy évvel ezelőtt kereste meg a könyv kéziratával a szerző lánya, Daczó Katalin. A szakamber szerint Erdélyben kevés hadtörténettel foglalkozó történész dolgozik, így nehéz feladat egy ilyen nagyszabású kötet megírása. Nehézséget jelent a forráshiány és az is, hogy a lehetséges interjúalanyok nagy része már elhunyt – fejtette ki. Fontos az emlékezés A szakember kiemelte: a kötet túlmutat a hadtörténeten, egyben helytörténeti munkának, sőt, fotóalbumnak is tekinthető. A történész és a szerző beszélgetése során elhangzott: Szabóné Hajdu Magdolna csíkszentmártoni születésűként lelt otthonra Csíkcsicsóban, ahol több évtizedig tanított matematikát. Történelem iránti érdeklődését többek között a férjének is köszönhette, tudtuk meg. A tanítás során sosem feledkezett el felhívni a diákok figyelmét az elődökre való emlékezés fontosságára – árulta el a nyugdíjas pedagógus. A munkafolyamattal kapcsolatosan a szerző elmondta: számára egyszerűen „adódott a téma”. Fokozatosan, egyre jobban belemerült a kutatásba, egyik adat hozta a másikat, egyik történettől jutott a másikig. Rengeteget kutatott, miközben „egyre tágult a kör”, és próbált mindennek a végére járni, így lassan a nevek mellé adatok, évszámok, dátumok kerültek. Az évtizedek alatt számos interjút készített a világháborús hősökkel, ilyenből is láthattunk bejátszást a könyvbemutatón. A történész ugyanakkor kifejtette: a kötet érdekessége, hogy nem csupán a háborúról szól, hanem egyben jelentős falu- és társadalomtörténeti munka is. A könyv felhasználta a helyi egyháznál vezetett Historia Domus világháborús időszakokban keletkezett bejegyzéseit, ugyanakkor a korabeli sajtó világháborús tudósításai és levéltári adatok is forrásként szolgáltak – hangzott el.

Farkas Endre