Hirdetés

Csicsói Olt-híd - Bonyodalmak az utolsó száz méteren

HN-információ
Gyakran írtunk lapunkban az Oltfalut Csíkcsicsóval összekötő új betonhíd építésének fej­leményeiről, a fejlemények pedig nem egy esetben negatív fordulatot hoztak. A kivitelezésnek a viszontagságos időjárás mellett betartottak a tervezési és kivitelezési hiányosságok, eset­legességek, most pedig új épít­ke­zésfelügyelőt kell keressenek ahhoz, hogy a munkát be­fe­jezhessék és elszámolhassák. [caption id="attachment_44054" align="aligncenter" width="1000"] Főleg az „Olton túli” gazdákat, az oltfalusiakat és csaracsóiakat érinti a híd állapota. Sokan átmentek rajta, legutóbb a munkafelügyelő[/caption] Terjedelmes iratcsomóvá duzzadt a Csíkcsicsóhoz tartozó Oltfalut a községközponttal összekötő Olt-híd megrendelője, tervezője, kivitelezője és az építkezési munkálatokat felügyelő szakcég közötti hivatalos levelezés. A dosszié legutolsó irata az építkezési munkálatok felügyeletével megbízott szakcéggel való szerződésbontás nyomán a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről kiállított dokumentum. Ez azt jelenti, hogy a munkálatok befejezéséhez újból végig kell járni a közbeszerzési eljárás minden lépcsőfokát, betartva a törvényes határidőket ahhoz, hogy újabb szakcéget találjanak az építkezési munkálatok felügyeletére. Ez a maga rendjén kitolhatja a már amúgy is három hónappal meghosszabbított kivitelezési határidőt. Kis beruházástörténet Az Oltfalut Csicsóval összekötő DJ 123F jelzésű megyei úton, a 9+930 kilométernél az Olt folyót keresztezi az út. Az átjárást egy korábban épített fahíd biztosította, azonban az megrongálódott, használata balesetveszélyessé vált. A hidat az Olton túli mezőgazdasági területekkel rendelkező csicsói gazdák, valamint az Oltfalu és Csaracsó településeken élők használták elsősorban, de rajta keresztül lehet eljutni a legrövidebb úton a Csicsói-Hargitára, Hargitafürdőre. Így a híd használhatóságának biztosítása nem pusztán helyi érdek, az önkormányzat távlati turisztikai fejlesztési terveinek is része. Az út fenntartója, Hargita Megye Tanácsa több ízben javította a fahidat, de annyira tönkrement a szerkezete, hogy szükségessé vált egy új híd építése. Már a 2010-es évek elején szó esett a beruházás szükségességéről mind a megyei, mind a helyi önkormányzatnál. Végül, hároméves előkészítő munka után 2014. szeptember elsején a megyei önkormányzat és a kivitelező, a iaşi-i Via Pont Invest Kft. képviselői aláírták a szerződést a lebontásra ítélt híd egyik hídfőjénél. A tervező – a suceavai Royal CDV G2 Kft. –, akárcsak a kivitelező, a közbeszerzési eljárás során nyerte el a munkálat elvégzésének jogát, a munkálatok felügyeletét pedig a csíkszeredai Konzol Kft. A munkálat értékét 1 116 000 lejre becsülték, a szükséges pénzösszeget az országos területfejlesztési alapból biztosították. A tervek szerint 30 méter hosszú, 11 méter széles, egynyílású betonhíd kellett volna elkészüljön a szerződés megkötésétől számított 9 hónap alatt. A kivitelezés azonban késett, hol szélsőséges időjárási viszonyokra – hidegre vagy bőséges esőzésekre –, hol tervezési hiányosságokra, hol az alapozáshoz kedvezőtlen talajviszonyokra, hol anyagi források hiányára hivatkozott a kivitelező, a munkafelügyelő pedig több alkalommal az elvégzett munka minőségének hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Visszalépett a munkafelügyelő A rosszul végzett munkát az építő idővel kijavította, a hibás, törött betonelemeket kicserélte, de kicsúsztak a határidőből, így a megyei önkormányzat kénytelen volt meghosszabbítani a kivitelezési időt. Az építkezés felügyeletével megbízott cég képviselője 2015-ben két alkalommal is kérte szolgáltatói szerződése felmondását, majd visszalépett szándékától. Hargita Megye Tanácsa elöljárói, beruházásokért felelős tisztségviselői több ízben felkeresték az építkezés helyszínét, tárgyaltak a kivitelezővel és a munkafelügyelővel. Tavaly szeptember 21-i találkozójukon a munkafelügyelő jelezte, hogy nem kíván többé együtt dolgozni az építővel, kérve szolgáltatói szerződése felmondását. Ugyanakkor az állami építkezésfelügyelethez fordult, és kérte a kivitelező által végzett munka minőségének ellenőrzését. Az állami felügyelőség szakemberei igazolták a munkafelügyelő által megállapított hiányosságok létét. Ezek alapján a megrendelő kérte a kivitelezőtől a hibák javítását és a munka mielőbbi befejezését. Ugyanakkor műszaki vizsgálatot rendeltek el, ám a munkafelügyelő jelezte, hogy nem tud azokon részt venni és nem tudja átvenni az akkor végzett munkát, ugyanis – a munkálatok eredeti befejezési időpontja utánra tervezett – pihenőszabadságát tölti a szeptember 26. – október 7. időszakban. A megrendelő intézmény elfogadhatatlannak tartotta ezt a magatartást és emlékeztette a munkafelügyelőt szerződésben vállalt kötelezettségére, miszerint biztosítja a folyamatos felügyeletet. Október 17-én a Konzol Kft. újból kérte a szolgáltató szerződés egyoldalú felmondását, Hargita Megye Tanácsa pedig felhívta a figyelmét arra a szerződésben vállalat kötelezettségére, miszerint új munkafelügyelő kijelöléséig köteles ellátni feladatát. November 19-én az állami építkezési felügyelőség észrevételei nyomán elvégzett munka mennyiségi és minőségi számbavételén a Konzol Kft. képviselője nem volt hajlandó átvenni a munkát, mondván, hogy semmis a szolgáltatói szerződése. Végül december 19-én Hargita Megye Tanácsa felmondta a Konzol Kft.-vel kötött szerződést, és idén január 30-án készült el a dokumentum a szerződésbeli kötelezettségek teljesítésének mértékéről. Időközben több alkalommal felmerült a szerződésbontás lehetősége az építő céggel is, mert az sorozatosan nem tartotta tiszteletben a határidőket, rosszul végzett el bizonyos munkákat, időt igényelve a hibák javítása, helyrehozása, az elrontott elemek újrakészítése. Mikor készül el? Az előzmények alapján kétséges, hogy bárki meg tudna jelölni egy dátumot, mert az jóslatnak bizonyulna. Az eddigi vaskos iratcsomó újabb dokumentumokkal gyarapodik, ugyanis az új munkafelügyelői szolgáltatás megpályáztatása időt, energiát igényel. Tény, hogy tavaly év végére a kivitelező ideiglenesen járhatóvá tette a hidat, bár még a teljes befejezés még hátravan. A csicsói hídépítés parttalannak bizonyult eddig a túlburjánzott bürokrácia, a túlszabályozott közbeszerzési eljárás miatt. A jelenlegi szabályok a legalacsonyabb értékű ajánlatot tevőt részesítik előnyben, de vajmi kevés eszköze van a megrendelőnek arra, hogy ellenőrizze a pályázó cégek anyagi helyzetét, szakemberállományát, referenciamunkáit, műszaki eszközökkel és gépekkel való ellátottságát. S a távolról jött cégeknek ráadásul hiányzik a terepismerete is. Az eset – akárcsak több más, időben nagyon elhúzódó, lassan folklorizálódó beruházás esete – arra figyelmeztet, hogy finomítani kell a törvényeken, mert így biztos, hogy nem mindig a legolcsóbb kerül a legkevesebbe. Sarány István


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!