A Tegyünk Egymásért Egyesület közel tíz éve aktív támogatója és felkarolója a Hargita megyei romatelepeknek. Már a tavalyi tűzeset előtt is rendszeresen megfordultak Csíksomlyón, idén viszont stratégiát váltva, az önkormányzattal és állami támogatással szeretnék felhívni a hazai lakosság figyelmét az egész országot érintő ignoranciára és analfabetizmusra. Az egyesület vezetője szerint mihamarabbi megoldást kell találni, mert különben „a jövőben egy, a magyar közösséget számban magasan meghaladó, sajnos nagy százalékban aluliskolázott és mélyszegénységben élő közösségből fog felépülni Erdély.” Egy izraeli család anyagi támogatásával, a Das Kunterbunte németországi szervezet szállított ruhaneműt, játékokat és ágyneműt a Somlyó utca 33. szám alatti romatelepre, valamint a csekélyebb lélekszámú homoródújfalusi romaközösségnek. A Tegyünk Egymásért Egyesület karácsonykor is felkereste a csíksomlyói telepen élő családokat, de Csányi Attila elnök szerint a rendszeres látogatások nem oldják meg a perifériára szorult közösségek problémáját. Az egyesület vezetője rámutatott: napjaink erdélyi viszonylatában még mindig pejoratív kifejezés a cigány. Az etnikai hovatartozását vállaló roma hátrányos helyzetből indul, de a telepekről származó fiatalokat kifejezetten bizalmatlanul kezelik munkahelyi, de közösségi szinten is. Valójában az ő kitörésük szinte lehetetlen. Csányi szerint az előítéleteknek vitathatatlanul megvannak a maga okai, de az egész közösség általánosításával és hierarchizálásával az elmaradottság és mélyszegénység problémáit sosem tudjuk társadalmi szinten megoldani. – A nemtörődömség vagy a sztereotipizálás nem megoldás: személyes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a jelenlegi általános erdélyi népszaporulat a telepen élő roma közösségekben megháromszorozódik. Ez azt jelenti, hogy, ha nem oldjuk meg a mostani cigányproblémákat, a jövőben egy, a magyar közösséget számban magasan meghaladó, sajnos nagy százalékban aluliskolázott és mélyszegénységben élő közösségből fog felépülni Erdély – hangsúlyozta a jövőbeli problémát a Tegyünk Egymásért Egyesület elnöke. A csíksomlyói közösséget már a tavalyi tűzeset előtt is rendszeresen látogatták, ahogy a jelenleg az Erőss Zsolt Arénában élő csoporttal is folyamatosan próbálnak kapcsolatot fenntartani: tapasztalataik szerint leginkább az izolációjukból fakadó elmaradottság a probléma. – Az ideális cél az lenne, hogy tudjanak beilleszkedni, hogy a közösségeiken kívüli normarendszerrel is megismerkedjenek, mert a tájékozatlanság és a tájékoztatás hiányában csak a saját szabályaik szerint élnek – hangsúlyozta az egyesület vezetője. Hozzátette: az a gond, hogy többszörösen nehéz egy telepen született romának kilépni ebből a létformából. Amíg csak belülről látják a helyzetüket, nem tudják felismerni a saját hiányosságaikat, valamint az iskolába járásnak és a szabályok betartásának a fontosságát. A szervezet közel tízéves adományozás, külföldi csomagellátás és teljes kapcsolati háló kiépítése után mégis arra a következtetésre jutott, hogy a ruházat, a higiénia és az élelmisze-szükséglet karitatív jellegű fedezete nem elégséges megoldás, hiszen látványos változás nem történik. – Az adománygyűjtés mindig pozitív és eredményes tevékenység lesz, a probléma csupán az, hogy legtöbbször ez csak az adományozónak jelent többletet. Hiába tesz engem boldoggá, amikor az édességet kapó kisgyermek szemében látom a csillogást, attól még a csokoládé elfogy, és minden marad a régiben – emelte ki Csányi. 2022-től ezért új rendszer alapján szeretnék folytatni a tevékenységüket. A Tegyünk Egymásért Egyesület elnöke elmondta, idén a kisgyermekes családokban szigorúan csak akkor hagynak csomagot, ha a gyermekek iskolába járnak. Csányi szerint az iskolázatlanság és írástudatlanság olyan méretekben érinti az egész országot, hogy a kialakult helyzetet azonnal, kormányszinten és egy emberként kellene megoldani. Az általuk ismert közösségekben nem ritka, hogy a vidéki iskolák tanítói négy-öt diákkal, de legtöbbször azoknak is csak időszakos jelenlétével tartják meg az órákat: az országban feltűnően sokan elvégzik az elemi osztályokat anélkül, hogy viszonylagosan is megtanulnák az ábécét és a szorzótáblát. – Hargita megyében jelenleg a somlyói helyzet a legsürgetőbb probléma. Egyértelműen óriási felelősség és teher került a csíkszeredai önkormányzatra. Nem beszélve arról, hogy a közvélemény folyamatosan kereszttűzben tartja a témát, és kétoldalú etnikai pártoskodássá alakult a helyzet: mintha a krízisközpont kialakításával a polgármesteri hivatal a roma közösséget preferálná jobban, holott csak próbál megoldást találni – mondta Csányi Attila. A Tegyünk Egymásért Egyesület vezetője beszámolt arról, hogy szervezetként ők készek vállalni a közösség étkezési gondjainak fedezését: terveik szerint egy kifőzde segítségével naponta meleg ételt juttatnának a jelenleg az Erőss Zsolt Arénában elő, nagyjából kétszáz romának. Az önkormányzat projektje szerint a jövőbeli krízisközpontban zajlana az oktatás, valamint az épület körüli konténerekbe költöznének a családok. – Egyesületként mi is szeretnénk beszállni, elsődlegesen azért, mert ez nem egy specifikusan kiéleződött probléma: a somlyóiak problémája csak egy csepp a tengerben, igazából bármikor kialakulhat Gyergyó vagy Udvarhely környékén is egy hasonló helyzet – hívta fel a figyelmet a megyei szinten elharapódzó problémára Csányi. A karitatív tevékenységet folytató egyesület vezetője szerint be kell vonni az államot és országosan fel kell hívni a figyelmet a problémára. Megfogalmazta: napjaink Erdélyében a politikai képviselet szintjén túl erősek az etnikai határok. A román képviselő a román érdekeket védi, ezért a magyarokét is kizárólag a magyar teheti. A cigány közösség helyzete viszont sokszor senkit nem érint, mert a romániai politikusok elsődlegesen ezt a kulturális megosztottságot próbálják ellensúlyozni, így időközben elburjánzanak a szőnyeg alá sepert problémák. – Képviselőnek és polgármesternek is indult már roma nemzetiségű állampolgár Hargita megyében, de egyelőre közösségi szinten nem történt előrelépés e tekintetben. Roma politikusokra nem a pozíció miatt lenne szükség: meggyőződésem, hogy amíg egy a közösséget jól ismerő akár cigány, akár magyar vagy román ember nem veszi kézbe a problémát, addig mindenki más csak próbálja szőnyeg alá seperni, és nem észrevenni, hogy a cigányprobléma mindenki problémája is – hívta fel a figyelmet Csányi Attila.

Demeter Adél-Hajnalka