A Hétfalu–Barcaság–Brassó vidékén körülbelül 40 ezer, „szórványban” élő magyar számára óriási szükség van a markáns, identitást meghatározó erődemonstráló közösségi alkalmakra, amelyek a magyar öntudat megerősítését, az összetartozás érzését, a gyökerek és hagyományok értékelését és újraértelmezését, sőt fejlődését, gyarapodását szolgálják. A június 30.–július 2. között megszervezendő Királyföldi és Barcasági Csángó Magyarok Reformációi Zarándoklata – Csángó Magyarok Világtalálkozója elsődleges célja a dél-erdélyi csángó magyar szórványközösségek megerősítése és identitásának formálása. Ugyanakkor a szervezők fontosnak tartják, hogy egy olyan alkalmat teremtsenek, ahol minden csángó magyar találkozhat. Együtt lehet a moldvai, a gyimesi, a barcasági, sőt az országhatárokon túli, magát csángó magyarnak valló, vagy a csángókkal szimpatizáló személy. A 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben megtartott hagyományünnepek voltak a mostani világtalálkozó előzményei, ugyanis óriási érdeklődés és igény mutatkozott a népi hagyományokkal foglalkozó rendezvények iránt. Lényegét tekintve a világtalálkozó, zarándoklat össze kívánja gyűjteni és felsorakoztatni a világon élő csángó magyar közösségek minden olyan kincsét, amelyeket még őriznek. Célja, hogy egy négynapos ünnep keretében első körben megszólítsa az egész világban szétszórtan élő csángó lelkű magyarokat és hazatérésre hívja. Megszólítsa gyülekezeteink tagjait, a hagyományok, szokások ismerőit és ápolóit, majd mindezeket összegyűjtve felvonultassa azokat, és négy napon keresztül ünnepelje ezt a mérhetetlen értékű kincset. A csángó magyarok világtalálkozójának csúcspontját a népviseletbe öltözött személyek reformációi emlékzarándoklata, az ökumenikus istentisztelet, valamint az ezt követő ünnepség jelenti, mely alkalomból a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legmagasabb kitüntetését, a Reményik Sándor-díjat Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének és Riedl Rudolf egyházkerületi felügyelőnek adományozzuk.