Az Adótörvénykönyvet, illetve az arra vonatkozó 2015/227-es törvényt újólag módosító és kiegészítő 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet óhatatlanul „magával rántott” másabb jogszabályozási előírásokat is, hisz a szóban forgó törvénynek a kisugárzása igen széles körű. Amúgy az ilyen jellegű várható láncreakcióról lapunk hasábjain már szót ejtettünk, és beszámoltunk olyan időközben elfogadott sürgősségi kormányrendeletekről, amelyek ezt a láncreakciót úgymond megtestesítik. A minap újabb olyan sürgősségi kormányrendelet született, amely ugyancsak kapcsolatba hozható az Adótörvénykönyv január 1-jén hatályossá váló előírásaival… A munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási fizetési kötelezettségek átruházása a munkavállalókra, közvetve vagy akár közvetlenül érintheti a betegszabadság és a táppénz rendszerét is. Tehát várható volt, hogy az azzal kapcsolatos jogszabályozás is előbb-utóbb módosulni fog. Időközben történt egyéb is: jó három hónappal ezelőtt nagy visszhangot és elégedetlenséget váltott ki az egyik közismert fővárosi televíziós újságíró esete, akinek fogyatékkal élő, illetve rákos gyerekét külföldön kezelték, de az ilyen esetekben anyaként betegszabadságra való jogosultsága egy bizonyos idő elteltével megszűnt. Ez azért következett be – legalábbis állítólag –, mert a hatályos jogszabály nem tette lehetővé az adott körülmények között betegszabadsága meghosszabbítását. Még kormányülésen is szóba került ez az eset, s a kormányfő szorgalmazta a vonatkozó jogszabály sürgős és érdembeli módosítását. Nos, egy nemrégiben elfogadott sürgősségi kormányrendelet révén a fentebb vázolt két „elvárásra” sikerült megoldást találni. Ha súlyos beteg a gyermek… A Hivatalos Közlöny december 19-i számában jelent meg ama 2017/99-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet a kormány december 14-i ülésén fogadtak el, s amely révén újólag módosították és kiegészítették az egészségügyi társadalombiztosítási szabadságra és illetményre vonatkozó 2005/158-as sürgősségi kormányrendeletet. Köznyelven fogalmazva: a betegszabadságra, illetve annak nyújtására és a táppénzre vonatkozó jogszabályról van szó. A most megjelent sürgősségi kormányrendelet úgymond néhány kérdéskört próbál lerendezni. Ilyen összefüggésben utalhatunk a biztosítotti fogalomkör pontosítására, nevezetesen arra, hogy kik és milyen esetekben lehetnek biztosítottak, s ebben a minőségükben milyen kötelezettségek hárulnak rájuk, és milyen jogosultságot élveznek. Bekerült ugyanakkor a jogszabály szövegébe ama előírás is, amely értelmében ilyen típusú egészségügyi társadalombiztosítási szerződést köthetnek ezentúl azok a magánszemélyek is, akiknek nincs alkalmazotti jogállásuk, illetve nem realizálnak bért és bér jellegű jövedelmeket. Abszolút újdonságnak számít az, hogy január 1-jétől azon súlyos beteg gyermekek esetében, amelyek kórházi kezelése belföldön vagy külföldön hónapokig elhúzódhat, annak szüleje (vagy az a biztosított, akire a gyermek gondozása hárul) jogosult folyamatosan az úgynevezett gyermekgondozási betegszabadságra, el egészen a gyermek 16. életévének betöltéséig. Megemlítendő, hogy ez a korhatár eddigelé a 7. életév volt. Azon súlyos betegségek listáját, amelyek esetében jogosultságuk lesz a szülőknek a szóban forgó betegszabadságra, a sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáiban fogják feltüntetni. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a kormányrendelet révén leegyszerűsödött az eljárás azon súlyos beteg gyermekek esetében, akiket külföldön kezelnek, s akiket szüleik oda elkísérnek. Ilyenképpen a szóban forgó esetekben az orvosi bizonylat utólag is kibocsátható (a vonatkozó eljárás minden egyes mozzanatáról rendelkezik a kormányrendelet). Apropó „betegpapír”: ezentúl a betegszabadságolási bizonylat kibocsátható és továbbítható lesz elektronikus formátumban is, már amennyiben az azt kiállító orvos rendelkezik „elektronikus aláírással”. Kiszámítási alap A szülési szabadságra vonatkozó szakasznak is módosult az egyik előírása. Annak eddigi szövegében az szerepelt, hogy azok, akik a biztosítotti minőségük elvesztésétől számított kilenc hónapon belül szülnek, jogosultak a táppénzre 126 naptári napon át. A módosított szöveg értelmében pontosították, hogy mi képezi a szóban forgó illetmény kiszámításának alapját: a biztosítotti minőség időpontját megelőző legutolsó hat hónap során realizált azon havi átlagjövedelmek, amelyek függvényében annak idején kiszámították a biztosítási hozzájárulást. Megemlíthetjük azt is, hogy a kormányrendelet egyes előírásainak módosítása és kiegészítése révén lehetővé vált annak odaidomítása az adótörvénykönyv előírásaihoz. Amúgy az alkalmazottak és a hasonló jogállású személyzeti kategóriák esetében a hozzájárulás-fizetési kötelezettség a munkáltatókra hárul. Egyébként a minap megjelent sürgősségi kormányrendeletet átolvasva egyértelműnek tűnik, hogy annak gyakorlatba ültetése nemigen lesz lehetséges az alkalmazási normák hiányában… Hecser Zoltán