Felcsillant a remény, hogy nem veszik el a község Románandrásfalva Székely­derzs (1025) és Kányád (1161) után Har­gita megye legkisebb lélekszámú községe: a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint 1253 lakosa van (17 lakos négyzetkilométerenként), de Nagy Lajos polgármester már csak 1220-at tart számon, és a népesség folyamatosan csökken. Újságíró is ritkán vetődik a megyehatár szélén található községbe, tudtuk meg az elöljárótól, aki 1996-tól alpolgármesterként, majd 2000-től polgármesterként az öt településből álló község vezetője. [caption id="attachment_34209" align="aligncenter" width="1400"] Fotó: László Róbert[/caption] – Amikor idekerültem, Román­andrásfalvának, a községközpontnak 190 lakosa volt, jelenleg mintegy 90. Nagyon csökkenő a tendencia – jegyezte meg bevezetőként Nagy Lajos. – Annak ellenére, hogy a lakosság jókora hányada roma, ezért azt hihetnénk, hogy pozitív a szaporulat… – Egy helyi felmérés szerint kb. 40 százaléka a lakosságnak roma. Elsősorban a községközpontban, Hidegkúton és Nagysolymosban él roma lakosság, – Hány iskola van az öt faluban? – Románandrásfalván található a központi iskola 1–8. osztállyal, ehhez tartozik jogilag a község valamennyi oktatási intézménye: Kissolymosban 1–8. osztály, Nagysolymosban és Hidegkúton 1–4. osztály van. A Solymosokban magyarul zajlik a tanítás. Községszinten a négy iskolába összesen kétszáz gyerek jár. – Művelődési hajlék minden faluban van? – Négy művelődési ház van, és ma már szinte mindegyik rendelkezik benti illemhelyekkel. Tönkrement középületeket örököltem, de csaknem valamennyit sikerült felújítani. – Hány templomuk van? – Románandrásfalván egy ortodox templom, Kissolymosban unitárius és református templom, viszont többségben vannak az unitáriusok, Nagysolymosban szintén unitárius és református templom található, de ott a reformátusok vannak többségben. Hidegkúton van ortodox, református és katolikus templom, Újlakon ortodox templom létezik. Vagyis kilenc templomunk van összesen, és három lelkész: Kissolymosban unitárius, Nagysolymosban református és Hidegkúton ortodox lelkész, ugyanakkor több beszolgáló lelkész is jár más településekről. Kevés a jövedelmük. A lelkészi lakásokat és templomokat Hargita Megye Tanácsának és a helyi tanácsnak közreműködésével javítottuk. – Orvos és orvosi rendelő szempontjából hogy állnak? – Jelenleg nincs családorvosunk, de sikerült korszerűsíteni és engedélyeztetni a községközpontban lévő orvosi rendelőt, emellett Kissolymosban és a Nagy­soly­mos­ban is sikerült rendelőt kialakítani. Nemrégiben jelentkezett Szent­ábrahámról egy családorvos, aki szeretne idejönni a községünkbe, meg is nézte a rendelőket, megfelelnek, de az egészségbiztosítónál csak a szabadságolások után tudjuk megtenni a szükséges lépéseket az áthelyezéséhez. Nagyon sürgős lenne, mert Székelyszenterzsébeten van csak családorvos, oda kell bejárniuk a községünk lakóinak. – Fogászat van? Láttam itt a községháza mellett egy fogászati rendelő tábláját, igaz, régebbinek tűnt… – Valamikor létezett nyugati segítséggel felszerelt rendelő, de most sem fogorvos, sem rendelő nincs Románandrásfalván. A kissolymosi rendelőben szeretnénk fogászati rendelőt is berendezni. Addig is legközelebb Székelykeresztúron vagy Segesváron fordulhatnak fogorvoshoz a lakosok. – Postát is láttam itt a községháza szomszédságában… – A régi postás nyugdíjba vonult, és csak küzdelmek árán sikerült elérni, hogy alkalmazzanak a helyére valakit, mert több környező községben csak beszolgálnak a postások. Szerencsére nekünk van helybéli postásunk, néhány embernek jár újság is a faluban, de nagyon sokan számítógépet használnak és úgy tájékozódnak a hírekről, igaz, nincs még teljes internet- és mobillefödöttség, de igyekszünk, hogy legyen. – Nemrégiben a megyei tanács ülését Nagysolymoson tartották … – Immár másodjára volt megyeitanács-ülés községünkben. Először 2014. január 29-én Kissolymosban, amikor döntöttek a Kissolymos és a Székelykeresztúr közötti útszakasz modernizálásáról. De a munkálat során sok akadályba ütköztünk egyrészt az erdészet, másrészt a Transgaz részéről, így még mindig van egy bizonyos szakasz, ami nincs leaszfaltozva. Ugyanis az út mellett egy szakasz 1968 óta – mióta a megyei tanács tulajdonába került az út – beerdősödött és az erdészet üzemtervében szerepel. Most próbálunk kiegyezni az erdészettel, hogy kapjunk engedélyt a kiépítésre az erdő között is. A másik probléma: gázkitermelő helyek vannak a községünkben, gázkutak és egy nagy fővezeték, amelyik Bordos és Székelykeresztúr irányába, majd Moldvába vezet, és több helyen az út alatt megy át. A Transgaz vállalat azt szeretné, hogy védőcsövet tegyünk a vezetékekre, és úgy végezzük el a munkálatot. A napokban is hosszas megbeszélésünk volt a megyei tanácsnál Borboly elnök úrral, valamint az utakért felelős igazgatóval, és keressük a megoldást. Fontos, hogy ez az útszakasz járható legyen, mert Kissolymosról Székelykeresztúr most csak kerülővel, 21 kilométert megtéve közelíthető meg, de a hegyen keresztül még felénél is kevesebb lenne a távolság. Önök Románandrásfalvára is Maros megyén keresztül jöttek. – Nem érzik úgy, hogy egy kicsit elhanyagolták a községet, hogy a periférián vannak? – Nem. Volt olyan időszak, amikor valóban el voltunk hanyagolva, de most nem panaszkodhatunk. Figyelnek ránk. – Egy caritasos felmérés szerint Románandrásfalva Székelyföld legszegényebb községei között van. Ez mit jelent? – Az jelenti, hogy a helyi adókból, illetékekből akkora összeg gyűl be, hogy csak a közvilágításra, az irodai felszerelésekre és a telefonszámlákra lenne elég. Azonkívül kell kopogtatni és pénzt szerezni. Önerőből nem tudnánk semmit megvalósítani. – Mit tart a legnagyobb problémának? – A legnagyobb problémánk az út, az út, az út… Lehetnek szép tájaink, vendégszerető embereink, de ha nincsenek útjaink, elveszik múltunk és örökségünk. De most mégiscsak felcsillant a remény, hogy elkészül az út, és nem vesz el a község. Máris jött befektető a községbe: Kissolymosban az omladozó kollektív istállókat a tavaly árvereztük el, megvásárolta egy befektető, aki agropanziót szeretne építeni, így a turizmus is beindulhatna a községünkben. – Mezőgazdasági termelés szempontjából hogy állnak? Sok felhagyott földet és egy kicsi kukoricát láttunk errefelé… – Az emberek próbálnak gazdálkodni, tavasszal elvetik a törökbúzát, a krumplit, de a vadak kiszedik már magként… Ha mégis sikerül megvédeni, hogy kikeljen és termőre fordul a kukorica, a vadak ismét tönkreteszik az ember munkáját. Az embereknek emiatt is elment a kedve a gazdálkodástól. Szeretnénk nagyobb területeket bekeríteni villanypásztorral, ha a vadászegyesület besegítene, talán az lehetne a megoldás. – A földek tulajdonviszonyai tisztázottak? – Három településen kiosztottuk a birtoklevelet, de két településen még nincsenek, csak az erdőterületre vonatkozóan. Egy kataszteres céggel szerződést kötöttünk, és szeretnénk a végére járni a folyamatnak, de nem egyszerű, mert azokból, akik 1991-ben visszaigényelték a területeket, már sokan halottak, az örökösök között nehéz a birtok elosztása. Arra kellene kitalálnunk valamilyen megoldást, hogy milyen formában és kinek tudnók visszaosztani a földeket… – Miből él a lakosság? – Többnyire nyugdíjból. Me­zőgazdaságból csak nagyon kicsi százalékban. Hegyvidéki a mi községünk, a támogatást ennek megfelelően kapják, és ez nagyrészt besegít az embereknek. Emellett néhányan dolgoznak Se­ges­váron és kevesebben Szé­kely­keresztúron. – Buszjárat van? – Buszjárat Segesvár–Román­and­rásfalva–Hidegkút útvonalon van csak, Hargita megye felőli buszjárat nincs, pedig meg volt hirdetve kétszer is, de gondolom, hogy a rossz út miatt nem jelentkeztek a szállítócégek. – Milyen terveik vannak? – Tervek azok vannak, nemcsak elgondolásban, hanem papíron is. Legutóbb a községi utak modernizálására (DC 48 es 44), Kissolymos főutcáinak az aszfaltozására szerettünk volna pályázni, mert ez a község legnagyobb települése, szinte 500 lélek az 1220-ból, de valamiért nem kerültünk be a rendszerbe, nem sikerült benyújtanunk a pályázatot, de úgy tudom, hamarosan lesz újabb kiírás. Az ivóvízhálózat építését 2006-ban kezdtük meg, Székelykeresztúrról hoznánk át az ivóvizet, 60 százalékban elvégeztük a munkálatot. Szükség van még egy szivattyúállomásra Székelykeresztúron, amihez már meg is vásároltuk a területet, és Kissolymosban egy gyűjtőmedencére, ami szabadeséssel szolgáltatná a településekre a vizet. A vezetékeket nagyrészt lehelyeztük, beküldtem a minisztériumba a dokumentációt, ott egy kis félreértés is volt, mert azt hitték, hogy új beruházásról van szó, de most már sínen vagyunk. Napok kérdése, hogy ki tudjuk fizetni a kivitelezőt, és akkor hamarosan folytatják a munkálatot. Adja a Jóisten, hogy év végére valamelyik településen legalább tudjuk megengedni a csapot! Szennyvízhálózat egyelőre csak tervben van. Szintén a terveink között szerepel a község és Bözödi-tó közötti útszakasz korszerűsítése, és hasonlóképpen, az Újlakba vezető út rendbetétele, mert akkor Újlakán keresztül Gyulakuta felé is megnyílna az út, és végre három irányból lehetne megközelíteni a községet. [box type="shadow" ]Románandrásfalva számokban Románandrásfalva öt településből áll: a községközpont lakóinak száma 137, Kissolymos 433, Nagysolymos 338, Hidegkút 325 és Újlak 20 lakossal rendelkezett 2011-ben. Székelyszenterzsébet közigazgatásilag 2000-ig tartozott a községhez, azóta Újszékelyhez tartozik. A községközpontot – amit 1899-ig Oláh-Andrásfalvának, majd Székelyandrásfalvának is neveztek, jelenleg Románandrásfalva – 1680 körül alapította Gyulai Lajos gróf, amikor birtokán Brassó környéki román telepeseket telepített meg. Román neve is onnan ered: Săcele–Săcel. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a község lakosainak 59,86 százaléka magyar, 19,23 százaléka román, 18,12 százaléka roma nemzetiségű. A lakosság 2,79 százalékának nem ismert az etnikai hovatartozása. A felekezeti megoszlás is igen árnyalt: a lakosság 31,52 százaléka ortodox, 30,97 százaléka unitárius, 27,77 százaléka református, 3,43 százaléka görögkatolikus, 1,84 százaléka római katolikus. A lakosság 3,35 százalékának nem ismert a felekezeti hovatartozása. Szociális segélyben 150–200 személy részesül.[/box] Daczó Katalin