Hirdetés

Beszélgetés Gábor Lászlóval, Gyergyószárhegy polgármesterével - Nincsenek viták, de jelentős döntést sem hozhat

HN-információ
Noha feszültségekkel teli hangulatban töltötte mandátumának jelentős részét Gábor László polgármester, voltak olyan beruházások Gyergyószárhegyen, amelyek egyértelműen fejlődést hoztak a közösség életébe. A helyi tanács időközben feloszlott, a polgármester viszont érdemi döntést nem hozhat ennek hiányában, így pályázatok előkészítésére szánja az idejét. 05_gabor_laszlo_ja_2 – Milyen évet zártak Gyer­gyószárhegyen? – Talán az egyik legnehezebb évet. Ennek egyik oka az volt, hogy lényegesen kisebb költségvetéssel indultunk tavaly, mondhatni az év első felében épphogy túléltünk. Ez aztán rendeződött az év második felében, amikor a visszaosztásból ismét pénzhez jutottunk, de a rossz kezdet miatt semmivel sem tudtunk úgy haladni, ahogy szerettünk volna. A másik oka, hogy a helyi önkormányzati képviselői tanács feloszlott, és itt szeretném elmondani, hogy nem azért oszlott fel, mert az ellenzéki tanácsosok lemondtak, hanem azért, mert fele plusz egy alá csökkent a létszám. Ha öt hónapon keresztül nem akadályozta volna az ellenzék a soron következő RMDSZ-es tanácsos beiktatását, akkor még most is működhetne a tanács. Ebből adódóan pályázati lehetőségeket veszítettünk el, mert voltak olyan kiírások, amelyekhez tanácshatározat kellett volna. Ilyen volt például a községi és a mezei utak javítása, amelyekre sajnos nem tudtunk pályázatot letenni. Komoly probléma adódott a Bástya utca és a központ felújítási munkálataiban is, a kivitelező eltért a tervtől, emiatt az önkormányzat nem fizetett ki nekik bizonyos összeget, és leállt az építkezés. De ez a probléma rendeződött közben, a kivitelező ígérte, hogy javítja azt a hibát, amit észleltünk, így minden bizonnyal tavasszal ismét hozzáláthatunk a munkálatokhoz. Jól haladtunk viszont a csatornahálózat kiépítésével, a gerincvezetéket 90 százalékban lefektették, két kilométer van még hátra, amit az egykori gép- és traktorállomás irányában kell kiépíteni, illetve az alszegi részen kell segédvezetékeket fektetni. Güdücön kell még kiépíteni hat kilométernyit, de már ezen a részen is kész van a falut a községgel összekötő nyomvezeték. Volt három nyertes LEADER-pályázatunk is, ebből bővítettük a katasztrófa-elhárítás eszköztárát egy több funkciót betöltő traktorral és egy daruval; illetve befejeztük a kántorlak felújítását. Ezenkívül fontosnak találom még megemlíteni, hogy a tejtermelő gazdák számára sikerült jó szerződést kötni egy tejfeldolgozó céggel, amely felvásárolja tőlük a tejet. – De mi a helyzet a Lázár-kastéllyal, mikor lesz újra látogatható, illetve mi van azzal az ingatlannal, amit az önkormányzat ajánlott fel a kulturális és művészeti központ céljaira? – A Lázár-kastély megnyitására nincs befolyásunk, nem tőlünk függ. Annak sem volt semmi hatása, hogy néhány lelkes ember aláírásokat gyűjtött, hogy mielőbb újra megnyissák a közönség előtt. Annyit tudunk, hogy a vagyonközösség megszüntetésére irányuló per zajlik, amit minden bizonnyal befolyásolni fog, hogy újabb örökös fogalmazta meg igényét a kastély ráeső részére. A kastély tehát zárva marad, egyelőre beláthatatlan ideig, ami kedvezőtlenül hat a község turistaforgalmára is. Az alkotóközpont számára az állatorvosi rendelő épületében szeretnénk kialakítani kiállítófelületet, illetve szó van arról, hogy az egykori szövetkezeti épület felső szintjét adnánk át nekik. De ez a következő időszak témája. – Mik a tervek az új évet illetően? – Több is van… A tanács nélküli új helyzetben bizonyos szemszögből könnyebb a munka, mert nincsenek feszültségek, viták, de jelentős döntéseket nem hozhatok meg egyedül. Ezért azzal foglalkozom, hogy terveket készítek elő, ha megjelenik egy újabb kiírás és majd lesz tanács, akkor gyorsan lehessen lépni és letenni a pályázatot – így többek közt a járdaépítésre, illetve a községi utak aszfaltozására. Emellett bízunk benne, hogy ebben az évben sikerül befejezni a Bástya utca és a központ felújítását; új napközit kell építenünk, mert a régi már nem felel meg az egészségügyi normáknak; a közvilágítást is szeretnénk megoldani. – Az utóbbi időben meglehetősen sok támadás érte önt az ellenzék részéről. Ezek után van-e még kedve megmérettetni magát a közelgő helyhatósági választásokon? – Kedvem nincs hozzá egyelőre, de az esetleges jelölésem egyéb tényezőktől is függ. Annál is inkább, mert az elmúlt közel két és fél mandátum alatt voltak látványos változások a községben, és volt olyan év is, amikor a lakosság létszámára visszaosztva fejenként több mint 1300 euró pályázati pénz jött be a községbe. Jánossy Alíz


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!