Hirdetés

Beszélgetés dr. Konrád Judit menedzserrel: Rövid távú cél a 2-es kategória elérése a kórház számára

HN-információ
Mozgalmas évet zár a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, az intézménynek jelentősen bővült és megújult a műszerezettsége, nőtt a személyzet létszáma, miközben emelkedett a hozzájuk forduló betegek száma. Évértékelő beszélgetésünk során dr. Konrád Judit, a kórház menedzsere kihangsúlyozta még a kórházban szervezett tudományos rendezvényeket, és rámutatott, a kórház már megfelel a 2-es kategória eléréséhez szükséges intézményi feltételeknek. – A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház 2019-es évére meghatározóak voltak a beruházások. Mit emelne ki ezek közül? – Ez az év az összefogás, a csapatmunka éve volt, az intézményfenntartó Hargita Megye Tanácsa nemcsak támogatta minden projektünket, hanem indítványozója is volt több beruházásnak. Kezdeményezte azt az eddig példátlan értékű kormányzati támogatást is, amelyet az RMDSZ-képviselet segítsége révén sikerült megszerezni. A C épületszárnyban lévő új műtőblokk befejezésére szánt összeg mellett 2019-ben 22,8 millió lejt költöttünk eszközbeszerzésre és javításokra. Az osztályokon dolgozó főorvosok és orvosok segítségével egy, a legmodernebb gépeket tartalmazó igénylistát állítottunk össze év elején, ezen lista alapján zajlott a közbeszerzés. A radiológiai osztályon van egy nagyon performáns komputertomográf készülék, több mobil röntgenkészüléket vásároltunk, modern digitális röntgen került a Szentegyházi Egészségügyi Központba és a csíkszeredai radiológiára is, új lélegeztetőgépek, laparoszkópos torony, műtő-mikroszkóp, hordozható intubációs videolaringoszkóp, vesekőzúzó készülék, injektomatok, intenzív terápiás ágyak, Vitrectom-készülék és OCT (optikai koherenciatomográf) – csak néhány példa a nagyobb értékű műszerekből, a teljesség igénye nélkül. Főjavításokat végeztünk a konyhában, a sterilizálót pedig performáns gépekkel szereltük fel. A kórház saját bevételeiből emellett további 5 millió lejt fordítottunk beruházásokra, ebből vásároltuk meg az új konyhai eszközöket, egy új kazánt, bővítettük az oxigénhálózatot az onkológiai és belgyógyászati osztályon, új nővérhívó rendszert szereltünk fel tíz kórházi osztályon. Bevezettük az elektronikus beléptető rendszert az egész kórházba, bővítettük a videomegfigyelő rendszert. Sikerült jelentős előrelépést tenni a tűzvédelmi engedélyek terén: a fül-orr-gégészeti és reumatológiai osztályokat befogadó kórházépület számára megkaptuk az engedélyt, két másik épületünkre letettük a kész dokumentációt az előzetes engedély kibocsátására, jövőre pedig a központi kórházépület számára is elkezdjük a dokumentáció összeállítását. Előkészítettük a saját laboratórium helyiségeit, folytattuk az akadálymentes mosdók kialakítását, leaszfaltoztuk a kórház udvarának egyik felét. Csíksomlyón a római katolikus érsekség jóvoltából tetőcsere és a külső nyílászárók cseréje zajlott, a régi kórház épületében pedig sikerült főjavítást végezni a tetőn és javításokat a mosdókban, kórtermekben. Szentegyházán is jelentősen megújult az egészségügyi központ, saját bevételből finanszíroztuk ott az új konyha és megújult gyermekosztály orvosi felszerelését és egészségügyi bútorzatát. Nagyon sok közbeszerzési procedúrát bonyolítottunk le, az ezzel foglalkozók keményen dolgoztak idén. A kórházi osztályokon többnyire az év végén szembesültek ennek az eredményével, a sok új műszerrel, nyugtázták, hogy az év eleji listák nemcsak álmok voltak, hanem valóra is váltak. Jövőre is maradt még igénylista, még hosszabb is. Hisz már bebizonyosodott, hogy lehetséges. Olyan műszereket is vettünk, amelyekből az országban még csak kettő működik vagy nincs is ilyen a kórházakban. A már említett összefogásnak a civil szféra is részese, több olyan partnerre találtunk innen, akik jelentősen hozzájárultak kórházunk fejlődéséhez: például a Csíki Vállalkozók Egyesülete, a Polgár-Társ Alapítvány, a Csíki Anyák Egyesülete. – A kórház saját laboratóriumának kialakítása milyen fázisban van? – A saját laboratórium egy kórházon belül sok szempontból nélkülözhetetlen. A 2-es kategória eléréséhez is szükséges feltétel. A kórház korábbi laborját 2000-ben szervezték ki, teljes gépparkkal és személyzettel. Az újraindításhoz közbeszerzési procedúrát bonyolítottunk le a reaktívákra és haszonbérszerződést kötöttünk a mérőműszerekre. Így négyévente kicserélődnek a gépek. Ezek nagy részét most leszállították, folyamatban van a beüzemelés és a személyzet kiképzése. Januárban befejeződik az összes berendezés beüzemelése, és reményeink szerint február–március hónapok folyamán a labor fokozatosan átveszi a munkát a külső szolgáltatótól. A minimális személyzet alkalmazása már megtörtént: egyelőre két orvost, két biológust és hat laborasszisztenst vettünk fel, ezt folytatjuk, hogy teljes legyen a csapat és kontinuitást tudjunk biztosítani. A berendezésben a MOL segített a Polgár-Társ Alapítvány révén, járulékos felszerelést biztosítottak. – Ebben az évben foglalta el versenyvizsga révén a tisztségét a kórház új vezetősége is… – A vizsga előtti ideiglenes időszak egy rövid felkészülési lehetőséget nyújtott számunkra, ennek köszönhetően a vizsgák megszervezése után teljes gőzzel indulhatott a munka, a közben megfogalmazott terveket, célokat már összeforrott csapatként tudtuk kivitelezni. Ez a vezetői csapat közben kiegészült az új ápolási igazgatóval és azóta is tart a lendületünk. – Sokszor elhangzott, hogy a gépek mellé ember is kell. A humánerőforrás tekintetében milyen volt az idei év? – Az elmúlt két évben húsz orvost alkalmaztunk, és ezek a fiatal orvosok azt mondták, hogy nemcsak az egyetemi központokhoz mérhető modern felszerelést kapnak a kezükbe, hanem esetenként még performánsabb műszerekkel is találkoztak itt. Új szakágak jelentek meg idén is, például a gyermeksebészet, plasztikai sebészet. Bővült még egy szakorvossal az allergológiai ellátás és egy, az antibiotikum-használatra fokozottan figyelő infektológus is elkezdte a munkát. A már nálunk dolgozó orvosok közül többen tovább képzik magukat, egyetemi központokban jelenleg három kardiológus szakorvos készül az intervencionális kardiológiai központ létrehozására. Ez hitelesíti is a szakmai törekvéseket. Ugyanez történt a neurológiai osztályon is, ahol néhány évvel ezelőtt még csak egy szakorvos dolgozott, most pedig hét szakember van, és a tavasszal elvégzett első trombolízis után ma már mondhatni, hogy mindennapossá vált ezen életmentő beavatkozás alkalmazása. Ezek mellé az orvosok és műszerek mellé megfelelő létszámú asszisztens is kell, szinte havonta hirdettünk meg állásokat az egészségügyi szakszemélyzet számára. Jelenleg összesen közel 1200 személy dolgozik a csíkszeredai kórházban. Nemcsak megfelelő létszámúnak, hanem megfelelő minőségűnek is kell lennie ennek a személyzetnek, a versenyvizsgákon ezért a mércét magasra tettük és a továbbiakban is magasra fogjuk tenni. Tovább küzdünk azért, hogy a felsőfokú asszisztensképzést el tudjuk indítani, várjuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről a választ erre a megfogalmazódott igényre. Ugyanakkor a már meglévő asszisztenseink továbbképzésére is igyekeztünk figyelni, a belső képzések mellett több szakmai rendezvényre szerveztünk csoportos részvételt, például Szatmárnémetiben egy egészségügyi kommunikációval kapcsolatos szakápolási konferencián több mint húszan vettünk részt. Sok olyan helyre is vettünk fel személyzetet az elmúlt hónapokban, amelyek nem annyira látványos helyek, de amelyek nélkül nem lehet előrehaladni. Például az adminisztrációban van több ilyen állás, most látjuk, hogy ezek az emberek milyen értékes munkát tudnak végezni a kórház számára. – Az intézmény nemrég lezajlott évértékelő rendezvényén elhangzott, hogy idén is nőtt a betegek száma: december közepéig 25 518 kiutalt betegük volt, emellett 18 ezer személyt napos bennfekvésben láttak el. Milyen pluszt nyújtott a kórház a pácienseknek idén? – A szakmai tudásunk szerint, a tőlünk telhető legjobb ellátást nyújtottuk ebben az évben is. Emellett úgy érzem, hogy nyitottabbak voltunk a betegek irányába, az észrevételeik, javaslataik fontosak számunkra és ezeket komolyan is vettük. Előző évekhez képest sok visszajelzést kaptunk, nem írásban, de sokan eljöttek és elmondták, hogy mit tapasztaltak. Ezeket tudomásul vettük és megnéztük, mit és hogyan lehetett az adott helyzetben javítani. Majd minden kifogásolt esetben a kommunikáció hiánya volt a probléma, nem a szakmai tudásé. – Sokat lehetett hallani a kórházról idén szakmai rendezvények kapcsán. Miért tartották ezeket fontosnak? – Külön kell beszélni a kórháznapokról és a tudományos szessziókról, hisz más-más volt ezek célja. A kórháznapokat idén már harmadszorra szerveztük meg: a rendezvény már kongresszusi szintre nőtt, de nem veszítette el azt a célt, hogy egyrészt az orvosaink bemutassák tevékenységüket, eredményeiket, másrészt pedig, hogy olyan szakembereket hozzunk ide, professzorokat egyetemi központokból, Magyarországról, akiktől lehet tanulni és akik révén lehet szakmai kapcsolatokat építeni. A klinikai szint eléréséhez az oktatás és a tudományos kutatás kéz és a kézben kell haladjon, ezért a kutatásra, a tudományos rendezvényekre is hangsúlyt fektettünk. Két szinten is zajlik a tudományos tevékenység: az esetek, műtétek eredményeinek feldolgozásából publikációk jelentek meg elismert szakfolyóiratokban, szakkönyvekben, több orvosunk doktori iskolába jár, és ha működne kutatólabor, akkor már munka is lehetne ott. Jövő évre egyik kiemelt célunk ennek a kutatólabornak a beindítása. A tudományos rendezvények megszervezése terén együttműködtünk a Sapientiával. – A magasabb besorolás, a 2-es kategória elérése sokszor megfogalmazódott mint cél. Mennyire közeli vagy távlati ez a célkitűzés? – A 2-es kategória elérésének tárgyi, infrastrukturális feltételei már teljesültek, a szülészeti és az újszülött-gyógyászati osztályra vonatkozó előírásokat teljesítettük, a műszerezettségi követelmények közül az utolsó kettő, a saját laboratórium és a saját mágneses rezonancia-készülék belátható időn belül szintén megvalósul. A személyzeti előírások teljesítése nyilván függ a betegforgalomtól is. A kutatás és oktatás két másik feltétel, a kutatást elkezdtük, mint beszéltem róla, az oktatás beindítása pedig nem teljesen rajtunk múlik. Szorgalmaztuk többször a felsőfokú asszisztensképző elindítását, most reméljük, hogy az új típusú rezidensképzés révén is lehetőségünk nyílik arra, hogy egyes osztályok klinikai jelleget kaphassanak. A kitűzött cél pedig annyira közeli, hogy jövőre kérni fogjuk a közegészségügyi igazgatóságtól és az Egészségügyi Minisztériumtól a 2-es kategória elbírálását. Ha esetleg vissza is utasítanak, legalább tudni fogjuk konkrétan, hogy mely területeken kell még fejlődni ahhoz, hogy elismerhessenek magasabb szintű kórházként.

R. Kiss Edit



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!