A világjárvány a megyei önkormányzat működését hátráltatta ugyan, de nem olyan mértékben, mint egy évvel korábban, mert ma már gond nélkül meg tudják szervezni a távmunkát. Az RMDSZ ugyanakkor kormányra került, és a kormányválság után is kormányon marad, így valamennyivel könnyebb forrásokhoz jutnia a megyei önkormányzatnak is. Nagy reményeket fűznek az Anghel Saligny fejlesztési programhoz, és az uniós források lehívására is felkészültek. Ugyanakkor megoldásra váró feladata is akad bőven a megyevezetésnek. Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsa elnökével. – Egy év telt el, amióta legutóbb újraválasztották tisztségébe. Akkor lapunknak úgy nyilatkozott, hogy „már a ciklus elején bízik abban, hogy többéves munkájuk gyümölcse érik be”. Beérett? – Feladatból nálunk sosincs hiány, de ha számba vesszük, hogy az elmúlt egy év alatt mit sikerült teljesíteni, megvalósítani, de akár elkezdeni annak érdekében, hogy jó legyen itthon, Székelyföldön, Hargita megyében élni, elmondhatjuk, hogy beérett és beérik a munkánk gyümölcse. Hargita megye fejlesztését 13 prioritási pontban határoztuk meg, és ezek mentén dolgozunk. És habár a járványhelyzet közel két éve megbénítja a világot, a helyzet ellenére is fejlődésről, sikertörténetekről, haladó munkáról beszélhetünk. – Az új választási ciklus első évében elért eredményeit előzetes várakozásaihoz képest többnek vagy kevesebbnek nevezné? – Nincs olyan része jelenleg Hargita megyének, ahol ne folynának munkálatok, idén közel 21,5 kilométer utat építettünk meg, ezek között olyan beruházásokat, amelyeknek jelentős turisztikai és gazdasági vonzatuk van. Ilyen például a Hargitafürdőre vezető út, Homoródszentmárton és Homoródkeményfalva között, Újlak és Maros megye határa között, Gyergyóremetén a hulladéklerakót is kiszolgáló 153D jelzésű megyei út, de folytatjuk a megyei tanács járdaprogramját is. Megépült Hargita megye első helikopter-leszállópályája a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, és a szolgáltatások is jelentősen bővültek, megnyílt például a szenológiaközpont, ahol a melldaganat korai felismerésétől a teljes kezelést el tudják végezni. Pályázati rendszerünkön keresztül idén is támogattuk a történelmi egyházakat, a civil szférát, egyre népszerűbb a megyei tanács fizetett gyakornoki programja, amely a pályakezdő fiatalokat segíti, újabb csapattal bővült a hegyimentő közszolgálat, régészeti ásatásokat támogattunk, de testvérmegyei kapcsolatainkat is bővítettük, úgyhogy egy sor megvalósításról tudunk beszámolni annak ellenére is, hogy a járványhelyzet miatt egy nehéz évet tudhatunk magunk mögött. – Arról is beszélt ezelőtt egy évvel, hogy a helyi városvezetésekkel együttműködve vállalkozói inkubációs programokat is el akarnak indítani Székelyudvarhely mellett Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is. A nyáron a gyergyószentmiklósi, a székelykeresztúri és a balánbányai önkormányzattal társulási szerződést is aláírtak. Hol tartanak most az elképzeléseik gyakorlatba ültetésével? – Azt mondtuk, bármennyi inkubátorház épül Hargita megyében, az a gazdaság fellendítését fogja szolgálni. Ezért döntöttünk úgy, hogy partnerek leszünk minden önkormányzattal, amelyek vállalkozói inkubátorház építésében gondolkodnak. A székelyudvarhelyi példa jól mutatja, hogy a fiatalok vállalkozó kedvét ösztönözni lehet, ha a kezdésben tudunk segíteni. Azt mondtuk, a megye mindegyik városában nagy szükség van hasonló vállalkozásokat segítő intézményre. Jelenleg Székelykeresztúr és Balánbánya esetében az előszerződés a következő lépés, vagyis sikeres pályázatot nyújtottunk be. Gyergyószentmiklós esetében a terület tulajdonjogát kell még tisztázzuk, és jövőre szeretnénk újra pályázni az önkormányzattal közösen, illetve a csíkszeredait is tervezzük. – Nem lehet kikerülni a világjárványt, amely még mindig nem csengett le. Nyáron átmenetileg úgy tűnt, hogy fellélegezhetünk, ehhez képest a negyedik hullám megint zsúfoltságig megtöltötte a kórházakat betegekkel. Mennyiben hátráltatta idén a járvány a megyei önkormányzat munkáját? – Mint mondtam, a járványhelyzet közel két éve megbénítja a világot, megváltoztatta a munkánkat, a mindennapjainkat, pluszterheket rótt a közösségeinkre. De ennek ellenére is dolgozunk, építkezünk. A megyei tanácsnál a járványügyi előírásokat figyelembe véve át kellett szervezni mind a munkaközösség, mind a döntéshozó testület munkáját, de azt gondolom, hogy tudtunk ezekhez alkalmazkodni. Természetesen mindig a munkatársak biztonsága a legfontosabb, ezért nincs személyes ügyfélfogadás az iktatóban, a kollégák egy része otthonról dolgozik, hogy csökkentsük a személyes találkozásokat, és igyekszünk minél több tevékenységet áthelyezni az online térbe. A járvány kezdete óta sikerült úgy bővíteni a rendelkezésre álló eszköztárat és megszervezni a munkát, hogy ma már nem jelent gondot vagy nehézséget a távmunka végzése. A járványhelyzet pozitív következménye, hogy közelebb került Hargita Megye Tanácsa a lakosokhoz, mindig tudunk segíteni, útba igazítani ebben a bizonytalan helyzetben. – Lassan örökzöld témának számít, hogy ha eljön az ősz, akkor előjönnek a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság pénzügyi nehézségei. A helyzet változatlan? – Most is vannak pénzügyi nehézségei a gyermekvédelmi rendszernek, de lehetőségeinkhez mérten támogatjuk, másfél millió lejt különítettünk el, hogy a fizetéseket biztosítani tudják. A jó hír az, hogy a nehézségek ellenére is igyekszünk fejleszteni ezen a téren is, európai uniós finanszírozással Bélborban például egy családi típusú ház és egy közösségi nappali központ épül, Székelykeresztúron pedig két családi típusú ház súlyosan sérült gyermekeknek. – Az elmúlt évekhez képest újdonság, hogy az RMDSZ kormányon van, illetve vélhetően kormányon is marad. Ez mennyire könnyítette meg a megyei önkormányzatnak, hogy forrásokhoz jusson? – Egyik októberi tanácsülésünkön költségvetés-módosításról döntöttünk, ugyanis a kormány forrásokat rendelt Hargita megyének a tartalékalapjából. A többi megyékhez képest kiemelt támogatást kapott Hargita megye, és ezért köszönet az RMDSZ kormányzati csapatának, illetve Kelemen Hunor szövetségi elnöknek. Ez is egyik példája annak, hogy megtérül a Hargita megyeieknek a szövetség munkájába vetett bizalma. De az RMDSZ kezdeményezte az Anghel Saligny fejlesztési programot, amely a helyi közösségek beruházásait, a víz- és csatornahálózat, a gázhálózat bővítését, az utak javítását, modernizálását finanszírozza. Hargita Megye Tanácsa részéről is élünk a lehetőséggel, 14 beruházásra igényeltünk támogatást, a program nagy segítség a helyi fejlesztések kivitelezésében. – Ehhez képest a kormányválság a lehető legrosszabbkor jött. Mennyire befolyásolja ez az áldatlan állapot a megye gazdálkodását? – Bízom benne, hogy az RMDSZ kormányon marad. Az RMDSZ kormányzati csapata megmutatta az elmúlt időszakban, hogy tudják, mit jelent felelősen kormányozni. Szakemberekkel vagyunk jelen Bukarestben, ezt itthon is megtapasztaltuk. Nyakunkon a következő év, amikor új éves költségvetést kell elfogadni. Tisztán kell látnunk a következő évet. Az országos költségvetést követően a megyei költségvetést is el kell fogadnunk. Ezekben az időkben pedig nem mindegy, miből gazdálkodunk. Ezért fontos, hogy mielőbb véget érjen a kormányválság. – Szintén ezelőtt egy évvel nyilatkozta a Hargita Népének, hogy fel vannak készülve az új uniós költségvetési ciklusra, világos és előkészített terveik vannak. Hogy áll a megye jelenleg ezeknek a terveknek a megvalósításával, illetve mit terveznek jövőre? – A célunk mindig az, hogy a pályázati kiírások a valós igényekre válaszoljanak, és a vidék is legyen ezeknek haszonélvezője, ne a nagyvárosok vonzáskörzetébe csapódjon le az uniós források hozadéka. Ennek érdekében bekapcsolódtunk, illetve a lakosságot is bevontuk a Regionális Operatív Program 2021–2027-es kiírásainak tervezésébe. Sajnos az előző mandátumban Hargita Megye Tanácsa nem tudott érdemben lehívni forrásokat, de ebből okulva, nagyon alapos munkát végzünk, hogy minél több forrást tudjon lehívni a megyei tanács a települések, vállalkozások, civil szervezetek fejlesztése érdekében. A megyei tanácson belül más személy koordinálásában komoly munka előzi meg a következő kiírási ciklust. A megyei tanács munkatársaival, valamint külső tanácsadókkal 2012 óta dolgozzunk azon, hogy Hargita megyére is érvényes legyen az integrált területi beruházások eszköze, amelynek lényege, hogy egy területi fejlesztési terv mentén hagyják jóvá az uniós források felhasználását, nem kell külön pályázatokat benyújtani. Jó esélyt látok arra, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Az apparátus munkáját dicséri ugyanakkor, hogy idén nyáron az Országos Közbeszerzési Ügynökség Hargita Megye Tanácsát választotta elsőként regionális hatóság létrehozására. Ez a közbeszerzési osztályunk eredménye. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanács ki tudja írni és le tudja bonyolítani bármely közintézmény közbeszerzését. – Összességében mennyire elégedett az új választási ciklus első egy évével? – Egy évvel ezelőtt esküben fogadtuk, hogy a következő négy évben is Hargita megye lakóinak érdekeit szolgáljuk. Sokaknak hosszúnak tűnhet ez az idő, mások, akárcsak mi, úgy érezzük: hamar eltelt. Gyorsan telik az idő, amikor az embernek megannyi feladata van. Mint mondtam, feladatból nincs hiány, de a nehézségek ellenére is számos eredményről tudunk beszámolni. És tervekből sincs hiány, ezért összességében elégedett vagyok. A döntéshozó testület tagjainak, az RMDSZ-frakciónak, és a megyei tanács munkatársainak ezúton is köszönöm a munkát.

Kiss Előd-Gergely