Baljós országjelentés: „Felmenő ágon” a deficit
Ígéretesnek egyáltalán nem nevezhető távlatokat tár elénk az Európai Bizottságnak a múlt héten nyilvánosságra hozott Romániára vonatkozó helyzetjelentése. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy az köszönőviszonyban sincs azzal, amivel számolt a pénzügyminisztérium az idei konszolidált általános költségvetés felépítésekor, nevezetesen a GDP arányos idei 3,6%-os deficittel…
Teljesen másként látja a dolgokat az Európai Bizottság, amely az év végére nem a fiskális deficit csökkenését várja, hanem annak felkúszását több mint 6%-ra. Ugyanakkor a bizottság azt is állítja, hogy a deficit kiigazítása és reformok nélkül az uniós konvergencia tekintetében visszalépés következhet be. Nézzük meg az Európai Bizottságnak a román gazdaság távlataira vonatkozó „jóslatait”. Az idei esztendőben a gazdasági növekedést 3,8%-ra várják, 2021-ben pedig 3,5%-ost látnak lehetségesnek; a GDP-arányos folyómérleghiány ebben az esztendőben -5,5%-os lehet, a jövő esztendőben pedig -5,6%-os; a strukturális GDP-arányos deficit 2020-ban 4,4%-os, 2021-ben pedig 5,9%-os lesz/lehet. A munkanélküliségi ráta ebben az esztendőben 4,2%-os lesz, a jövő esztendőben pedig 4,3%-os. A gazdaság sérülékenysége tekintetében utal az országjelentés a folyómérleghiány növekvő tendenciájára, a jogalkotás gyengeségeire, a munkaköltségek túlontúl erőteljes növekedésére, mármint a termelékenység dinamikájához képest. A strukturális sérülékenységek esetében a tanügyre, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a környezetvédelemre van utalás az országjelentésben. Továbbá a jelentés kitér arra is, hogy a fiskalitás terén alkalmazott egyes korrekciós intézkedések kudarcba fulladtak, ami a jövőre nézve is kockázatot jelenthet, akárcsak a nyugdíjak betervezett jelentős növelése. Ez utóbbi az EB meglátása szerint a GDP-arányos közadósság a jövő esztendőben 40%-os megemelkedéséhez vezethet, és 2030-ban az elérheti a GDP 90%-át. A jelentés nyomatékolja azt is, hogy a közadósság finanszírozási költsége jelenleg is nagyobb, mint a régióban (Magyarországon, Lengyelországban vagy Bulgáriában) megmutatkozó.
Falra hányt borsó…
A bizottság jelentésében az is szerepel, hogy az általa az utóbbi évtizedben megfogalmazott ajánlásokat jobbára figyelmen kívül hagyta Románia, egy helyben topogott a nemzeti fiskális keret elfogadására vonatkozó fejezetek gyakorlatba ültetése tekintetében, akárcsak a köznyugdíjrendszer fenntarthatósága biztosítása vagy az állami cégek testületi vezetésének jobbítása vonatkozásában. Amúgy a 2011–2019-es időszakban megfogalmazott uniós ajánlásoknak csak 1%-át ültették teljesen gyakorlatba, azok 17%-a tekintetében semminemű előrelépés nem mutatkozott, 36% esetében valamelyes előrehaladás következett be, 41% tekintetében előrelépés volt tapasztalható és 5% esetében számottevő haladás. Lesújtó az a kép, amely kirajzolódik ezekből a számadatokból, főleg ha azt tartjuk szem előtt, hogy egy évtized során elhangzott ajánlásoknak csak 1%-a öltött testet és 17%-a már-már falra hányt borsónak bizonyult. A legnagyobb hiányosságok az országjelentés szerint továbbra is a munka piacán, a nevelés és a szakmai képzés, a felzárkóztatási minimális jövedelmek reformja finalizálása és a döntéshozatal kiszámíthatóságának jobbítása terén mutatkozik meg továbbra is. Ugyanakkor azonban az EB elismeri a pénzügyi stabilitás védelmezése és a banki szektor erőteljes konszolidálása terén jegyzett haladást. Pozitívan értékeli továbbá a II-es nyugdíjpillér hosszú távú életképessége biztosítása terén tett lépéseket, valamint a szociális szolgáltatások minősége és a társadalmi dialógus jobbítása terén elért egyes eredményeket. Ugyanakkor azonban a jelentés tartalmaz egy észrevételt is: a gazdasági növekedés ellenére is a társadalmi kisodródás igen magas, a jövedelmek közti egyenlőtlenségek pedig tovább növekedtek. Az oktatással kapcsolatos költségek uniós viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartoznak, amit úgymond tetőz a korai iskola elhagyás, különösképpen a vidéki környezetben, valamint a fogyatékkal élő és a roma származású gyermekek körében. Elmarasztalóan szól a jelentés az egészségügyi rendszerről is, amely számos hiányossággal tarkított, ezek között lévén az orvosi szükségletek elégtelen lefedezése. Álljunk meg itt az igen terjedelmes országjelentés egyes megállapításainak felvázolásával, és vessünk egy pillantást a hazai hivatalos előrejelzésekre.
Visszafogott optimizmus
Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) legfrissebb téli előrejelzései szerint az idei gazdasági növekedés 4,1%-os lesz, tehát ugyanolyan arányú, mint amilyennel számol a 2020-as esztendei általános konszolidált költségvetés. (Ez névleges értéken 1140 milliárd lejes bruttó hazai terméket jelent.) Ez olyan feltételek között, amikor is a múlt esztendőben az ipar több mint 2%-kal esett vissza, de a bizottság szerint az 2020 második felében átáll a növekedési pályára. Ám a CNSP megjegyzi ama lehetőséget, miszerint a kedvezőtlen időjárási feltételek okán kedvezőtlenül alakulhatnak egyes terményekből a terméseredmények, amit tetőzhet a koronavírus jelentette krízis olyan értelemben, hogy az is „beleszólhat” a gazdasági tevékenységek alakulásában. Lássuk a CNSP többi számszerűsített előrejelzését. Az ipar esetében a várható növekedés 2,9%-os lesz, a mezőgazdaság esetében 2,5%-os, az építkezések esetében 6,2%-os, a szolgáltatások esetében 4,2%-os, a végső fogyasztás esetében 4,3%-os, a beruházások esetében 6,8%-os, a javak exportja esetében 4,5%-os, a javak importja esetében 5,5%-os, a folyószámla-egyenleg -4,5%-os lesz, az éves átlagos infláció pedig 3,1%-os. Az alkalmazottak várható számát 5,1 millió főre taksálja a bizottság, nettó bér országos átlaga pedig 6,6%-kal növekszik a múlt esztendei átlagszinthez viszonyítva. A beruházások tekintetében ugyancsak kedvező az előrejelzés, 6,8%-os bővüléssel számol, s az évről évre fokozódni fog, 2029-ben 17,7%-os bővülést jegyezve.
Visszatérve a koronavírusra: a hazai prognózis szerint annak kedvezőtlen kihatásai lehetnek a globális kereslet alakulására vonatkozóan, s ha az bekövetkezik, akkor visszaránthatja Románia exportját is. A CNSP előrejelzésében van egy akár aggodalomra okot adható üzenet is: fennállhat annak kockázata, hogy megemelkednek az energiaárak.
A CNSP fentebb ismertetett prognózisát február 18-án keltezték és február 20-án hozták nyilvánosságra, van benne ugyan igen árnyalt utalás a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a koronavírus esetleges térhódításának kedvezőtlen következményeire, de ezzel ténylegesen nem számolt a dokumentum, s tulajdonképpen akkor még nem is számolhatott. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban Románia gazdasága is ugyancsak megsínyli annak kihatásait, akárcsak a konszolidált általános költségvetés egyes kiadásai. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy Európa-szerte bizonytalanná váltak a kínai beszállítások, s ez a „időzavar” nem tudni, hogy huzamosnak bizonyul-e vagy sem. Ugyanakkor beszűkülni látszik a kínai felvevőpiac.
Hecser Zoltán