Hirdetés

Baljós országjelentés: „Felmenő ágon” a deficit

HN-információ
Ígéretesnek egyáltalán nem nevezhető távlatokat tár elénk az Európai Bizottságnak a múlt héten nyilvánosságra hozott Romániára vonatkozó helyzetjelentése. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy az köszönőviszonyban sincs azzal, amivel számolt a pénzügyminisztérium az idei konszolidált általános költségvetés felépítésekor, nevezetesen a GDP arányos idei 3,6%-os deficittel… Teljesen másként látja a dolgokat az Európai Bizottság, amely az év végére nem a fiskális deficit csökkenését várja, hanem annak felkúszását több mint 6%-ra. Ugyanakkor a bizottság azt is állítja, hogy a deficit kiigazítása és reformok nélkül az uniós konvergencia tekintetében visszalépés következhet be. Nézzük meg az Európai Bizottságnak a román gazdaság távlataira vonatkozó „jóslatait”. Az idei esztendőben a gazdasági növekedést 3,8%-ra várják, 2021-ben pedig 3,5%-ost látnak lehetségesnek; a GDP-arányos folyómérleghiány ebben az esztendőben -5,5%-os lehet, a jövő esztendőben pedig -5,6%-os; a strukturális GDP-arányos deficit 2020-ban 4,4%-os, 2021-ben pedig 5,9%-os lesz/lehet. A munkanélküliségi ráta ebben az esztendőben 4,2%-os lesz, a jövő esztendőben pedig 4,3%-os. A gazdaság sérülékenysége tekintetében utal az országjelentés a folyómérleghiány növekvő tendenciájára, a jogalkotás gyengeségeire, a munkaköltségek túlontúl erőteljes növekedésére, mármint a termelékenység dinamikájához képest. A strukturális sérülékenységek esetében a tanügyre, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a környezetvédelemre van utalás az országjelentésben. Továbbá a jelentés kitér arra is, hogy a fiskalitás terén alkalmazott egyes korrekciós intézkedések kudarcba fulladtak, ami a jövőre nézve is kockázatot jelenthet, akárcsak a nyugdíjak betervezett jelentős növelése. Ez utóbbi az EB meglátása szerint a GDP-arányos közadósság a jövő esztendőben 40%-os megemelkedéséhez vezethet, és 2030-ban az elérheti a GDP 90%-át. A jelentés nyomatékolja azt is, hogy a közadósság finanszírozási költsége jelenleg is nagyobb, mint a régióban (Magyarországon, Lengyelországban vagy Bulgáriában) megmutatkozó. Falra hányt borsó… A bizottság jelentésében az is szerepel, hogy az általa az utóbbi évtizedben megfogalmazott ajánlásokat jobbára figyelmen kívül hagyta Románia, egy helyben topogott a nemzeti fiskális keret elfogadására vonatkozó fejezetek gyakorlatba ültetése tekintetében, akárcsak a köznyugdíjrendszer fenntarthatósága biztosítása vagy az állami cégek testületi vezetésének jobbítása vonatkozásában. Amúgy a 2011–2019-es időszakban megfogalmazott uniós ajánlásoknak csak 1%-át ültették teljesen gyakorlatba, azok 17%-a tekintetében semminemű előrelépés nem mutatkozott, 36% esetében valamelyes előrehaladás következett be, 41% tekintetében előrelépés volt tapasztalható és 5% esetében számottevő haladás. Lesújtó az a kép, amely kirajzolódik ezekből a számadatokból, főleg ha azt tartjuk szem előtt, hogy egy évtized során elhangzott ajánlásoknak csak 1%-a öltött testet és 17%-a már-már falra hányt borsónak bizonyult. A legnagyobb hiányosságok az országjelentés szerint továbbra is a munka piacán, a nevelés és a szakmai képzés, a felzárkóztatási minimális jövedelmek reformja finalizálása és a döntéshozatal kiszámíthatóságának jobbítása terén mutatkozik meg továbbra is. Ugyanakkor azonban az EB elismeri a pénzügyi stabilitás védelmezése és a banki szektor erőteljes konszolidálása terén jegyzett haladást. Pozitívan értékeli továbbá a II-es nyugdíjpillér hosszú távú életképessége biztosítása terén tett lépéseket, valamint a szociális szolgáltatások minősége és a társadalmi dialógus jobbítása terén elért egyes eredményeket. Ugyanakkor azonban a jelentés tartalmaz egy észrevételt is: a gazdasági növekedés ellenére is a társadalmi kisodródás igen magas, a jövedelmek közti egyenlőtlenségek pedig tovább növekedtek. Az oktatással kapcsolatos költségek uniós viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartoznak, amit úgymond tetőz a korai iskola elhagyás, különösképpen a vidéki környezetben, valamint a fogyatékkal élő és a roma származású gyermekek körében. Elmarasztalóan szól a jelentés az egészségügyi rendszerről is, amely számos hiányossággal tarkított, ezek között lévén az orvosi szükségletek elégtelen lefedezése. Álljunk meg itt az igen terjedelmes országjelentés egyes megállapításai­nak felvázolásával, és vessünk egy pillantást a hazai hivatalos előrejelzésekre. Visszafogott optimizmus Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) legfrissebb téli előrejelzései szerint az idei gazdasági növekedés 4,1%-os lesz, tehát ugyanolyan arányú, mint amilyennel számol a 2020-as esztendei általános konszolidált költségvetés. (Ez névleges értéken 1140 milliárd lejes bruttó hazai terméket jelent.) Ez olyan feltételek között, amikor is a múlt esztendőben az ipar több mint 2%-kal esett vissza, de a bizottság szerint az 2020 második felében átáll a növekedési pályára. Ám a CNSP megjegyzi ama lehetőséget, miszerint a kedvezőtlen időjárási feltételek okán kedvezőtlenül alakulhatnak egyes terményekből a terméseredmények, amit tetőzhet a koronavírus jelentette krízis olyan értelemben, hogy az is „beleszólhat” a gazdasági tevékenységek alakulásában. Lássuk a CNSP többi számszerűsített előrejelzését. Az ipar esetében a várható növekedés 2,9%-os lesz, a mezőgazdaság esetében 2,5%-os, az építkezések esetében 6,2%-os, a szolgáltatások esetében 4,2%-os, a végső fogyasztás esetében 4,3%-os, a beruházások esetében 6,8%-os, a javak exportja esetében 4,5%-os, a javak importja esetében 5,5%-­os, a folyószámla-egyenleg -4,5%-os lesz, az éves átlagos infláció pedig 3,1%-os. Az alkalmazottak várható számát 5,1 millió főre taksálja a bizottság, nettó bér országos átlaga pedig 6,6%-kal növekszik a múlt esztendei átlagszinthez viszonyítva. A beruházások tekintetében ugyancsak kedvező az előrejelzés, 6,8%-os bővüléssel számol, s az évről évre fokozódni fog, 2029-ben 17,7%-os bővülést jegyezve. Visszatérve a koronavírusra: a hazai prognózis szerint annak kedvezőtlen kihatásai lehetnek a globális kereslet alakulására vonatkozóan, s ha az bekövetkezik, akkor visszaránthatja Románia exportját is. A CNSP előrejelzésében van egy akár aggodalomra okot adható üzenet is: fennállhat annak kockázata, hogy megemelkednek az energiaárak. A CNSP fentebb ismertetett prognózisát február 18-án keltezték és február 20-án hozták nyilvánosságra, van benne ugyan igen árnyalt utalás a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a koronavírus esetleges térhódításának kedvezőtlen következményeire, de ezzel ténylegesen nem számolt a dokumentum, s tulajdonképpen akkor még nem is számolhatott. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban Románia gazdasága is ugyancsak megsínyli annak kihatásait, akárcsak a konszolidált általános költségvetés egyes kiadásai. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy Európa-szerte bizonytalanná váltak a kínai beszállítások, s ez a „időzavar” nem tudni, hogy huzamosnak bizonyul-e vagy sem. Ugyanakkor beszűkülni látszik a kínai felvevőpiac.

Hecser Zoltán



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!