Nem a legszerencsésebb módon kezdődik az idei szezon a Hargita megyei méhészeknek. Az indulási alapot 35-40 százalékos állományveszteség és általánosan legyengült családok jelentik, a késői fagyok miatt visszaesett fiasítás és a részben kieső repce- és akácméz-termelés pedig máris további problémákat vet előre. [caption id="attachment_48703" align="aligncenter" width="1000"] Kaptárellenőrzés Lázár Tibor méhészetében. Máris füstbe ment a szezon? Fotó: Domján Levente[/caption] A korábbi évekhez képest jóval súlyosabb téli állományveszteséggel szembe­sültek idén tavaszra a Hargita megyei méhészek: a helyi méhészetekben az ősszel betelt méhcsaládok átlagosan 35-40 százaléka pusztult el. E veszteségért viszont sem a téli hideg, sem az élelemhiány, hanem kizárólag a felelőtlen, állományukban az atka elleni védekező kezeléseket elmulasztó méhészek tehetők felelőssé – állítja lapunknak Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke. Nem vallják be valós veszteségeiket a méhészek A szakember hozzátette, az atka miatt elpusztult családok pontos számát az egyesület sem ismeri: a valódi veszteségeiket ugyanis a méhészek többsége egyszerűen nem hajlandó bevallani. – A téli veszteségek kapcsán nem tudjuk meghúzni a vonalat, mert sokan nem mondják meg az igazat. Magyarul: hazudnak. De nem igazán értem, miért? Hisz csak akkor tudjuk kideríteni a méhpusztulás valódi okát, ha őszintén beismerjük, méhészként milyen hibákat követtünk el – vallja Lázár Tibor. A megyei szakegyesület vezetője úgy véli, az atkák miatt elnéptelenedett kaptárokat nemcsak a kezdő, felkészületlen méhészek, hanem – a visszafertőződés miatt – a komoly tapasztalattal rendelkező profi méhészek állományában is lehet találni. Az élősködők túlélésének és elszaporodásának ráadásul az elmúlt évek viszonylag enyhe téli időjárása is kedvezett, utóbbi tényező ugyanis a kaptárokban a fiasításmentes időszak lerövidüléséhez vezetett. – Sokszor elmondtam már, és a méhészeket minden adandó alkalommal emlékeztetem, hogy az anya július 15. után herét már nem petéz. Ez azt jelenti, hogy innentől számítva még 20-25 nap, hogy kikeljen az utolsó hereméh. A nyári csúcslétszámra felszaporodott atkák ekkor mennek át a herékről a dolgozó méhekre, illetve azokra a méhekre, amelyek szeptemberben a hosszú, téli időszak előtt kellene szülessenek. Tehát az atka ősz folyamán pontosan azokat a méheket szívja és gyengíti le, amelyek tavaszig kellene megmaradjanak. Emiatt történik az, hogy az atkával erőteljesen fertőzött vagy visszafertőzött családok kaptárai októberre-novemberre már üresek. Ennek nincs köze a télhez, és nincs köze élelemhiányhoz, hisz a legtöbbször a mézzel teli keretek ott vannak a kaptárba, egyedül az atka elleni augusztusi kezeléssorozat elmulasztásához vagy a zárókezelés nem megfelelő időzítéséhez köthető – fejtette ki lapunknak a méhészegyesület elnöke. A szakember elismerte, hogy a technológiai és méhegészségügyi követelményekre fittyet hányó méhészekkel szembeni fellépéshez az egyesületeknek jelenleg nincs hatékony eszköz a kezében, a magyarországihoz hasonló állami, méhegészségügy-felelősökből álló körzeti rendszer pedig Romániában nem működik. Kisebb méztermelés mutatkozik A 35-40 százalékos méhcsalád-pusztulási rátán kívül a méhészeknek jelenleg külön problémát okoz a kitelelt, megmaradt családok általánosan gyenge állapota. A méhek felerősödésének ugyanakkor az áprilisi kéthetes hideg periódus sem kedvezett. – Május elsején én már mézűrt szoktam tenni a kaptárokra, de idén még messze vagyunk ettől – jegyezte meg Lázár Tibor. Bár az idei méztermelési szezont a szakember szerint még korai temetni, az viszont máris látszik, hogy a késői fagyok okozta károk miatt a méhészeknek ez az esztendejük sem lesz gondmentes. – A Duna menti első akácról egyelőre nincs hír, a vándorméhészek beszámolói alapján a második, azaz a Piteșt környéki akác viszont lefagyott. Remény van rá, hogy a harmadik rendként virágzó erdei akácot nem sújtotta a fagy, de családonként 10-15 kiló méznél ez sem szokott többet adni. A moldvai repcetáblák biztosan lefagytak, de kérdéses a bărăgani-i repce is. Amennyiben az első két akác lefagyott, az a méhészeknek az éves méztermelés 30 százalékának kiesését jelenti. A hárs háromesztendőnként szokott jó termést adni, de az új hibrid fajták elterjedése miatt a napraforgómézre sem lehet biztosan számítani. Tehát túl korai még, hogy megítéljük az évet, de a kezdet egyelőre nem jó – vázolta a méhészek pillanatnyi helyzetét a megyei szakegyesület vezetője. [box type="shadow" ]Kevesebb családdal is fejleszthetnek a méhészek A könnyített támogatási feltételeket kihasználva uniós farmfejlesztési pályázatok benyújtására biztatja a méhészeket Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke. A szakember a május 3-tól induló új farmfejlesztési kiírások közül főként a kisgazdaságokat 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatásban részesítő 6.3-as intézkedést ajánlja a méhészek figyelmébe, főként, hogy a termelési egyenérték (SO) pontszám 8-ról 4 ezerre történt csökkentése nyomán a pályázati támogatásra már a 75-76 családdal rendelkező méhészek is esélyesek. A szakember hasonló, de jóval nagyobb, 40-50 ezer eurós támogatási lehetőségeket lát a 40 évnél fiatalabb méhészek számára is: számukra az ugyancsak május 3-tól megnyíló 6.1-es intézkedést ajánlja. Akiket a holnaptól induló pályázati feltételek bővebben is érdekelnek, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség honlapján (www-afir.info), a pályázatíró cégeknél, valamint a Hargita Megyei Méhészegyesület csíkszeredai székhelyén is érdeklődhetnek – hívja fel figyelmet Lázár Tibor.[/box] Domján Levente