Azoknak kell segíteni, akiknek leginkább szükségük van rá

A gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett, tíz év alatti gyerekeknek tartanak fejlesztő foglalkozásokat a csíkszentmártoni Korai Fejlesztőközpontban. A terápiás módszereket és eszközöket is személyre szabottan próbálták használni – minderről Molnár Annamária pszichológus számolt be lapunknak.


Támogatást nyert a csík­szent­mártoni Korai Fej­lesztő­központ, a Pros­pe­ritas Vitae Egyesület, a Hargita Megye Tanácsa által kiírt Együttműködési program olyan civil szervezetekkel, amelyek veszélyhelyzetben lévő gyermekek és fiatalok jogainak védelme és érvényesítése területén tevékenykednek Hargita megyében a 2020-as évben nevű pályázata által.

Mint Molnár Annamáriától megtudtuk, a pályázat célcsoportja a gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett 0–10 év közötti gyerekek. Többek között a gyermekvédelmi rendszerbe újonnan bekerült gyermekek komplex felmérését, illetve a kiszűrt gyermekek terápiás ellátását vállalták a korai fejlesztő szakemberei.

Összesen 15, 0–10 év közötti gyermek heti rendszerességű terápiáját kezdték el, eddig mintegy 36 órányi egyéni és kiscsoportos fejlesztést tartottak, de a projekt lezárása után is folytatják az elkezdett terápiákat.

Molnár Annamária pszichológus elmondta: a projekt fő célja fokozott figyelmet irányítani ezekre a kisgyermekekre, hiszen akaratuk ellenére többszörösen is traumatizáltak.

– Azt tapasztaljuk, hogy a járvány miatt kialakult többszörösen nehéz helyzet miatt ezek a gyermekek még sérülékenyebbek, mint a biológiai családjukban élő kortársaik – mondta a szakértő.

A projekt során olyan terápiás eljárásokat használtak, amelyekkel mind testi-értelmi-érzelmi területen támogatni tudják őket. Minden gyermeknek kezdeti felmérés alapján határozták meg a személyre szóló terápiás célt, tehát mindenkinek saját magához képest kell fejlődnie. 

– A kezdeti felmérések alapján elmondhatjuk, hogy nagyon sokfélék a gyermekek: van, aki súlyosan, halmozottan érintett, van, akinek megkésett mozgás-, beszédfejlődése van, a nagyobbak gyakran tanulási problémákkal küzdenek, illetve szinte minden gyermeknél észlelhetők szorongásos tünetek – mondta Molnár Annamária.

A terápiás módszereket és eszközöket is személyre szabottan próbálták használni, így volt, aki szenzomotoros fejlesztésen vett részt, más kiscsoportos zeneterápiás foglalkozáson, illetve mindenki egyéni gyógypedagógiai fejlesztést kapott. 

A projekt költségét képezte a kültéri fa játszóelemek tervezése és gyártása, ezek az elemek a már meglévő szenzoros parkot egészítik ki. Ugyanakkor sikerült beszerezniük a „fejlesztő pedagógus” mozgáskotta-készletet, mely játékos módon fejleszti a gyermekek testi, kognitív, affektív és viselkedéses funkcióit. 

– Mindenképpen folytatjuk az elkezdett programot, illetve az új terápiás eszközöket elérhetővé tesszük minden kis páciensünk számára. Örvendünk, hogy ebben a nehéz helyzetben támaszai lehettünk ezeknek a gyermekeknek és az őket nevelő családoknak – összegezte a program tapasztalatait a pszichológus.



Péter Ágnes