Közel két hónappal ezelőtt, pontosabban június 12-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a kötelező gépjármű-biztosításra vonatkozó, a 2017/132-es törvény, amelynek előírásai július 12-től váltak hatályossá. E törvény révén új alapokra, stabilabb alapokra kívánták helyezni a biztosítási tevékenységnek ezt a sajátos, de egyben igen fontos szegmensét, amely egyébként a hazai gyakorlatban az elmúlt évek során sok „megrázkódtatáson” is átment. A gyakorlatba ültetés konkrét előfeltétele volt viszont a törvényben előírt ama norma kidolgozása, amely a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóságra (ASF) hárult. [caption id="attachment_54621" align="aligncenter" width="634"] Cornel Coca Constantinescu, az ASF alelnöke: Normalizálódni fog a piac...[/caption] Okkal és joggal fogalmazódhatnak meg kétségek, fenntartások a gyakorlatba ültetés határidejének tiszteletben tartását illetően. Mondjuk ezt annak okán, hogy az ASF nem siette el a dolgát, a szóban forgó normákat annak tanácsa csak július 21-i ülésén fogadta el, a Hivatalos Közlönybe pedig augusztus 1-jén közölték ki. A 2017/20-as normáról van szó, amely a megjelenés napján érvényessé is vált. (Szerfelett furcsa és visszás az a gyakorlat, miszerint egyes jogszabályok a Hivatalos Közlönyben az esti, illetve az éjjeli órákban jelennek meg, s azon nyomban hatályossá is válnak olyan körülmények között, amikor is akikre azok előírásainak a gyakorlatba ültetése hárul, rendszerint alszanak.) Ez az igen terjedelmes és számos bonyolult technikai jellegű előírást tartalmazó jogszabálynak az átolvasása is időigényes lehet, s még inkább annak elsajátítása. Ilyen körülmények között nehezen hihető, hogy a biztosítási szektor érintett/érdekelt alkalmazottai, munkatársai tisztában vannak annak minden egyes rendelkezésével, előírásával. Amúgy a szóban forgó norma révén az ASF 14, a kötelező gépjármű-biztosítással kapcsolatos sajátos tevékenységeket, feladatköröket kellett leszabályozzon. Stabilizálódik a piac? A 2017/20-as normát jóváhagyó tanácsülést követően az ASF alelnöke, Cornel Coca Constantinescu többek között azt hangoztatta, hogy a jogszabály elfogadása megteremtette a kötelező gépjármű-biztosítási piac normalizálásának és stabilizálásának a konkrét előfeltételeit. Ezt többek között annak okán, hogy sikerült tisztázni a károk megállapításával, felértékelésével, a kártérítés kiszámításával és kifizetésével kapcsolatos problémákat, szabályozni a közvetlen elszámolási eljárást, valamint a bonus-malus rendszer alkalmazási kritériumait. Hozzáfűzte azt is, hogy a hatóság a fogyasztók, illetve a biztosítottak érdekeit és jogait sértő mindennemű szabálysértéssel szemben a legszigorúbban fog fellépni. Mindennek kapcsán utalnunk kell arra is, hogy az ASF a szóban forgó norma véglegesítésénél állítólag szem előtt tartotta az összes piaci szereplő (a biztosítótársaságok, a fuvarozók, az autószervizek, az alkuszok, valamint az érdekképviseletek) észrevételeit, javaslatait, ilyenképpen pedig azt remélik, hogy az elkövetkező időszakok során stabilnak bizonyulhat ez a jogszabály és nem merülnek fel kifogások. Referencia-díjszabás Mindig is a biztosítótársaságok által alkalmazott díjszabások, illetve azok utólagos módosítása képezte a vita tárgyát, a biztosítottak, s mindenekelőtt a fuvarozó társaságok kétségbe vonva annak megalapozottságát és korrektségét. Már a múlt esztendőben a Cioloș-kormány részéről próbálkozás történt a viszályos helyzetek orvoslása tekintetében, s ez az igyekezet úgymond érvényesült az új törvény, illetve a minap megjelent norma kidolgozása és elfogadása során is. A legfontosabb kérdés, hogy mit kell szem előtt tartani az úgynevezett referencia-díjszabás megállapításánál. Nos, e tekintetben a norma a következőkkel számol: a bonus-malus osztályok struktúrájára vonatkozó adatokat, az adminisztrálási és a beszerzési költségeket, amelyeket százalékarányban megállapítva a befizetett összegből és a nyereséget. A kiszámítás során be kell járni különböző szakaszokat: adatbegyűjtés a biztosítóktól és azok ellenőrzése, minden egyes biztosító tevékenységének a kielemzése. Kockázati tényezők felbecsülése stb. Említettük a bónuszrendszer megkülönböztetett szerepét. Nos, a referencia-díjszabások esetében a bónusz 50%-ig megy, a malus pedig 180%-ig, tehát lesznek olyan esetek (biztosítási szerződések), amikor is az RCA-szerződés 50%-kal kevesebb lesz, de olyanok is, amikor a referenciáknak közel kétszerese. Amúgy a bonus-malus osztályokat, beleértve az azokhoz tartozó együtthatókat is, a most megjelent norma 5-ös számú melléklete tartalmazza. A bonus-malus rendszerre vonatkozóan pedig a norma 31-es és 32-es szakaszai tartalmaznak előírásokat. Széles körű tájékoztatás Az ASF normája arra kötelezi azokat a biztosítótársaságokat, amelyek kötelező gépjármű-biztosítási szerződéseket is kötnek, hogy a biztosítottakat, valamint a kárt szenvedett kívülálló személyeket megfelelő módon tájékoztassák, többek között az RCA-szerződésre vonatkozó feltételekről, az ajánlatot képező díjszabás megállapításának a módjáról, az esetleges panaszok és észrevételek megoldási módozatáról. Ugyanakkor a biztosítókra hárul a baleset békés úton történő megállapítására vonatkozó formanyomtatvány kinyomtatása és szétosztása, de azon nem szerepelhet az egyik vagy a másik biztosító megnevezése (azaz a formanyomtatványnak úgymond minden egyes biztosító számára érvényesnek kell lennie). Ennek a formanyomtatványnak a kitöltési módjával kapcsolatosan ugyancsak információk közlésére kötelezettek a biztosítók. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy amennyiben a szóban forgó formanyomtatvány (constatare amiabilă de accident) az érvényes törvényes előírásokkal összhangban használódik, akkor tilos a feleknek a rendőri szervekhez való „irányítása”. Átolvasva ezt a terjedelmes jogszabályt, valamint annak mellékleteit, egy dolgot tudunk ajánlani mindazoknak, akik ezentúl kötnek RCA-biztosítási szerződést: előzetesen kérjenek alapos eligazítást, részletes tájékoztatást mindazzal kapcsolatosan, amit egy ilyen szerződés jelent, nevezetesen a biztosított ügyfél jogai és kötelezettségei tekintetében, úgy, ahogy arról egyébként a törvény és az ASF normája is rendelkezik. Amúgy ilyen norma eddig is volt, nevezetesen a múlt esztendő decemberében megjelent 2016/39-es, de az az augusztus 1-i időponttal érvényét vesztette. Hecser Zoltán