A kisebbségek nyelvhasználati küszöbének csökkentéséről szóló törvénytervezet képviselőházi elutasításával az a legnagyobb gond, hogy az arról szavazók még arra sem voltak hajlandók, hogy vitát folytassanak a témával kapcsolatban – véli Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. [caption id="attachment_57797" align="aligncenter" width="2600"] Korodi Attila. Nem kértek sokat, s azt a keveset meg sem hallgatták Fotó: László F. Csaba[/caption] Korodi Attila tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája az RMDSZ által előterjesztett 215-ös törvénytervezet elutasítása volt. A képviselő szerint a román pártok sértőnek ítélték meg a témafelvetést. A jogszabályjavaslattal kapcsolatban a szenátus a döntőház, azonban a képviselő esélyt sem lát arra, hogy ott majd pozitívan bírálják el azt. – Az Európa Tanács Miniszteri Biztossága 2012-ben fogalmazott meg egyértelmű javaslatokat Románia felé a kisebbségi nyelvhasználati küszöbbel kapcsolatban. Ezt azért emelem ki, mert Románia folyamatosan azzal kérkedik és büszkélkedik, hogy mintaértékű kisebbségvédelmi politikát folytat. Emiatt pedig nem hajlandó új, a kisebbségi jogokat érintő törvényi vitákba bekapcsolódni. Mindezt azzal hárítja, hogy a gyakorlati hasznából következő joghézagokra irányítja a figyelmet – fejtette ki a képviselő. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját Románia is ratifikálta, az Európai Biztosság viszont 2012-ben hívta fel az ország figyelmét arra, hogy az alkalmazott nyelvi jogok túl merevek, és arra kérték a román hatóságokat, hogy a küszöbrendszert lazítsák. Korodi Attila írásban hívta fel még múlt héten a képviselőházi frakcióvezetők figyelmét arra, hogy az RMDSZ nem kért lehetetlent az anyanyelvhasználatra vonatkozó 20 százalékos küszöb csökkentéséről szóló törvénytervezetével, azonban a jelek szerint nem akartak tudomást venni róla, vagy el sem olvasták. Korodi Attila azt is nehezményezte, hogy a macedón kisebbség képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ törvénytervezete alkotmányellenes. A képviselő szerint ez a fajta merev retorika elítélendő, és ezután is minden eszközt megragadnak, hogy elmondják, Románia nem jelentheti ki magáról, hogy példaértékűen bánik a kisebbségekkel. – A mi törvénytervezetünk egyértelműen ideális helyzetet írt le. Ez azt jelentette, hogy megnéztük, melyek azok a helyi közösségeink, amelyek körében egyértelműen kellene csökkenteni a nyelvhasználati küszöböt a közigazgatási rendszerben. Az ideális helyzetről tárgyalhatott volna a román társadalom és politikum, mert nyitottak lettünk volna a vitára – mondta Korodi. A képviselő Kolozsvár esetét hozta fel, ahol több magyar él, mint Csíkszeredában, ám nekik egyáltalán nincs hozzáférésük a helyi közigazgatási rendszerhez magyar nyelven. Hozzátette, a román fél zárkózottságának egyik oka a félrevezető médiakampány, amelyet egyes központi sajtóorgánumok indítottak az elmúlt hetekben, tudatosan azért, hogy ezt a kérdést a parlament ne gyakorlatiasan, cikkelyről cikkelyre tárgyalja, hanem egyből dobja vissza – véli a képviselő. Sajnálatát fejezte ki, hogy „ez a 2017-es romániai valóság”. Márk Boglárka