Antal Lóránt, az Udvarhelyszéki RMDSZ korábbi elnöke szenátorjelöltként indul a parlamenti választásokon. Két és fél éve, az elhunyt Verestóy Attila megüresedett helyére őt küldte a szenátusba a szövetség, így kipróbálhatta magát a parlamenti munkában. A jelenleg is szenátori tisztséget betöltő jelöltet terveiről kérdeztük, no meg arról, hogy mennyivel lesz egyszerűbb bejutni a parlamentbe az RMDSZ és az EMSZ megállapodása után.

– Legutóbb beugróként volt alkalma belekóstolni parlamenti munkába, ezúttal azonban a teljes választási ciklus erejéig pályázza meg a szenátori tisztséget. Melyik a nehezebb feladat, ha hirtelen kell tisztséget vállalni, vagy ha választást kell nyerni?

 – Mindkét helyzetnek megvolt és megvan a maga súlya. 2018-ban is komolyan át kellett gondolni a döntést, hiszen a magyar lakosságot illetően, Hargita megye legnagyobb térségének képviseletére vállalkoztam. Most, 2020-ban is számos kihívás előtt állunk. Megválasztásom esetén számos megoldásra váró üggyel indulok neki a mandátumnak. Igaz ugyan, hogy 2018-ban sokan előítéletekkel viszonyultak hozzám, de az elmúlt két és fél év alatt úgy gondolom, munkám révén sikerült változtatnom ezeken a sok esetben negatív előítéleteken, hiszen az udvarhelyszéki RMDSZ-es polgármesterek, önkormányzati képviselők, RMDSZ-tagok több mint 90 százalékos többséggel szavaztak bizalmat nekem a megyei szenátorjelölt-listán. Ezt a bizalmat ezúton is köszönöm, de ez óriási felelősséget is hárít rám! Én arra vállalkozom, hogy eleget tegyek ezen elvárásoknak.

– Idén hosszú idő után először teljes körű a magyar összefogás, az RMDSZ és EMSZ megegyezett, valamennyi erdélyi magyar politikai alakulat közösen indul a választásokon. Mennyivel egyszerűbb úgy belevágni a választási kampányba, hogy nem kell „belső” riválisokkal is megmérkőzni?

– Az összefogás fontos, és azt is mondanám, hogy természetes! Természetes, hiszen nincs két erdélyi magyarság. Erdélyi magyarság egy van, és minden erdélyi politikai szereplőnek kötelessége egy irányba húzni azt a szekeret, amit a magyarság érdekképviseletének hívunk! Egy közös érdekünk kell legyen: az erdélyi magyaroknak jobb legyen Erdélyben élni. Ehhez kell mindannyiunk hozzátegye a tudását, politikai döntéshozatali eszközeit és nem utolsósorban merje felvállalni a politizálást, és a folyamatosan egymás iránt megfogalmazott kritikákat, még hangsúlyosabban megfogalmazni például a többség felé! Ezért is fontos a bukaresti jelenlét, hisz mi, RMDSZ-es politikusok mindig meghúzzuk a vészharangokat, ha közösségünket támadások érték, és ezt fogjuk tenni ezután is!

– Az idei parlamenti választások abban is különböznek a korábbiaktól, hogy egy világjárvány kellős közepén tartják. Emiatt nyilván a kampány sem lesz ugyanolyan. Mennyire nehezíti meg a választópolgárok elérését, hogy egy sor bevált kampánytechnikáról, a választók személyes felkereséséről le kell mondani a jelölteknek?

– 2018-ban Udvarhelyszéken, Verestóy szenátor halála után, új területi elnök vette át a szervezet elnökségét Biró Barna Botond személyében, illetve jómagam lettem a térség szenátora. Az elmúlt két és fél évben igyekeztünk folyamatosan az emberek között lenni. Szinte nincs olyan udvarhelyszéki település, ahova nem jutottunk el! Mi az emberek közelében akarunk lenni, hiszen értük dolgozunk! Két és fél év nem hosszú idő, de meglátásom szerint elég volt ahhoz, hogy az embereknek felmutassuk azt, hogy mi értük dolgozunk, bízhatnak bennünk. Tény, hogy az idei parlamenti kampány más lesz, mint az eddigiek, de mind az online térben, mind a térségben, betartva a törvényes előírásokat, meg kell próbálnunk minél több helyen jelen lenni! Bízom abban, hogy az elmúlt időszakban elvégzett feladatok meghozzák majd az elvárt választási eredményeket is!

– A szenátus gazdasági bizottságának a tagja, illetve az energetikai és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó bizottság alelnöke. Választási siker esetén megtartaná ezt a két tisztségét a szenátusban, vagy szívesebben választana más szakterületet?

– Mivel a gazdasági szférából érkeztem, adta magát a helyzet, hogy a gazdasági bizottságban képviseljem az RMDSZ érdekeit, ugyanakkor figyelembe véve azt a tényt, hogy országos viszonylatban az ásványvízkutak nagy része Székelyföldön található, az energia- és altalajkincsek bizottságban való munkával is megbízott a szenátusi RMDSZ frakció. Mindkét bizottság kiemelten fontos, és úgy gondolom, hogy helytálltam ezekben. Hadd említsek egy-két sarkalatos példát is. Rövidesen szenátorrá választásomat követően, a gazdasági bizottságban első módosító indítványaim között volt az a törvény, amelyen keresztül kötelezővé tettük az országos állami gázszolgáltatónak, hogy 2021 decemberéig minden országos és helyi fontosságú turisztikai településre – megyénk esetében Parajdot és Borszékot érinti –, amely nincsen távolabb, mint 25 km-re a gerincvezetéktől, kötelezően bevezesse a földgázt! Egy másik valós szükségletre választ adó javaslatcsomagunkban többek közt szerepelt az a kitétel is, hogy az ásványvízkutak kitermeléséből származó illetékeknek 80 százaléka maradjon helyben és ne menjen egyenesen a bukaresti államkasszába. Nem utolsósorban a világjárvány ideje alatt számos rossz sürgősségi kormányrendelet jobbítására tettünk javaslatot Tánczos Barna kollégámmal, mind a pénzügyi, mind a gazdasági bizottságokban egyaránt. A dolgomat ezekben a bizottságokban elvégeztem, sok tapasztalatot gyűjtöttem. Szükség van arra, hogy jelen legyünk mindkét bizottságban! Ha a választások után a kollégáim továbbra is ezt a két bizottságot bízzák rám, akkor állni fogok elébe a feladatnak!

– A parlamenti demokráciákban mindig a parlamenti többség dönt, egy-egy egyéni képviselő vagy szenátor nem tudja megváltani a világot. Mi az, amit szenátorként személyes sikernek könyvelne el a választási ciklus végén?

– Alapvetően az RMDSZ nem egyéni akciókról szól. Az RMDSZ frakció mind a képviselőházban, mind a szenátusban egy csapatot alkot. Ezért is fontos, hogy minél többen elmenjenek az erdélyi magyarok szavazni, hogy minél több képviselőt és szenátort juttassunk a parlamentbe. Jelenleg harmincan vagyunk, kilenc szenátor és huszonegy parlamenti képviselő. Ez a harminc ember csapatként, együttműködve lépett fel a parlamentben. Persze, egyenként is, a szakbizottságokban is tudtunk eredményeket elérni. De nem egyéni akciókban gondolkodunk, hanem az RMDSZ, az erdélyi magyar emberek programját képviseljük a parlamentben. Amit egyéni sikernek tudnék megélni a következő négy év végén, ha sikerülne Udvarhelyszéket visszatenni az őt megillető helyre a régió térképen, ha a terelőutak építését, a villanyvezeték- és a gázvezeték-hálózatok bővítését illetően is kézzelfogható eredményeket tudnánk felmutatni. Udvarhelyszéken közös érdeke kell legyen valamennyi politikusnak, hogy az itt élő embereknek jobb legyen, az itt élő emberek életminőségének javításához szükséges infrastrukturális beruházásokat tudjuk megvalósítani. Továbbá, hogy le tudjuk hívni a szükséges forrásokat Bukarestből ahhoz, hogy a már említett gázvezeték- és villanyvezeték-hálózatokat bővítő beruházásokat fel tudjuk gyorsítani. Ha négy év múlva e tekintetben kézzelfogható, konkrét eredményeket tudunk elérni, akkor elmondhatom majd, hogy a feladatomnak eleget tettem.

– Összegezve: mit vár a december eleji parlamenti választásoktól?

– Azt várom a december eleji választásoktól, hogy valamennyi erdélyi magyar megértse ennek a fontosságát. Hiszen egy új parlamenti képviseletet választunk. Egy olyan négyéves ciklus előtt állunk, ahol – ha Isten is megsegít – négy évig kampánycsendben lehet dolgozni. Ez pedig azt eredményezheti, hogy Románia, Erdély, Székelyföld fejlődését végre fel tudjuk gyorsítani. Azt várom a választásoktól, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban elmenjenek szavazni. Hiszen nem rólunk, politikusokról, hanem arról döntünk, hogy mekkora lesz a közösségünk érdekérvényesítési ereje a hazai döntéshozatalban. (x)