A manapság oly sikeres sikertanítók – a motivációs trénerek és előadók, a gondolkodásmód-tanácsadók, de olyannal is találkoztam, hogy stratégiai tanácsadó, időgazdálkodás- és gondolkodásmód-szakértő, és valószínűleg még hosszan folytathatnánk az elnevezések sorát, de a lényeg ugyanaz – tanítanak valamit, amiről nem igazán lehet tudni, honnan származik. Honnan szerzik azt a tudást – vagy inkább csak információt –, amelyet olyan lelkesen propagálnak? Mert azt sem igen tudjuk, szakma-e az a szakma, amivel foglalkoznak. A világon és itthon felfutott előadók és trénerek általában nem mutatnak fel klasszikus értelemben vett szakmai önéletrajzot, nem derül ki, milyen iskolákat végeztek, milyen pályát futottak be eddig, illetve ez a pálya saját sikerére és előadásainak felsorolására korlátozódik, sokkal inkább saját tapasztalataikra, különleges élményeikre hivatkoznak, amikor elindítják a kurzusaikat, blogjaikat, előadásaikat, mint elvégzett iskolákra. Néha blogíróként, élet- és sikertanácsadó könyv szerzőjeként jelentkeznek és mindig valamilyen mediatizálást tudnak maguk mellett vagy mögött. Lelkesek, úgy tűnik, segíteni akarnak másokon, szövegük a bombasztikus megfogalmazások, a közérthetőség, a tudományosnak tűnő blabla és a hangzatos idegen kifejezések sokszor finom vagy kevéssé finom szövevénye. Gyakran hivatkoznak követőik sikereire, amikről azonban, ha egy kissé megkapirgáljuk a felszínt, sehol semmit sem találunk, azonkívül, hogy ők hivatkoznak rá. Beszédük hemzseg a közhelyektől, a fellengzős frázisoktól, nagy szavaktól, a hiányosságok ismeretétől, a nagy megoldások ígéretétől, és úgy tűnik, tisztában vannak mások vágyaival, gyengeségeivel, illúzióival. Amikkel valóban tisztában vannak: tudják, érzik, mivel lehet hatni az egyszerű lelkekre, mint általában a sarlatánok, a jósnők vagy a modern vallás- és egyházalapítók, akikkel rokoníthatók. Jó érzékkel azt hirdetik, amit a tömeg hallani szeretne, azt ígérik és ahhoz nyújtanak vélt vagy alkalmanként valós ötleteket és tanácsokat, amire tényleg szükségük van. Hogy valami nem stimmel, azt elárulják már az elnevezések, melyek túl általánosk, megfoghatatlanok. Motiválnak – de mire?! Gondolkodásmód-tanácsadó: mintha lenne egyszerű és univerzális helyes gondolkodás! És az összes többi ajánlat – ha okosan belegondolunk, leginkább valami isteni kinyilatkoztatás-szerűséget mímel. És valóban valamiféle új vallás íze van az egésznek. Albert Ildikó