Az elöljáró emlékeztetett: a perben október kilencedikén hirdettek ítéletet, a megye vezetősége úgy döntött, megvárják a döntés részletes indokolását, ezt követően nyújtották be rendkívüli jogorvoslati kérelmüket, amelynek egyébként ma, csütörtökön jár le a határideje. A megyeelnök két sajtótájékoztatót is tartott a békás-szorosi határvitát érintő perről, az elsőt Csíkszeredában, a másodikat Gyergyószentmiklóson.

Borboly Csaba elmondta: a sajtótájékoztatóval megvárták a részletes, október végi indoklást. Kifejtette, hogy erre azért volt szükség, mert több helyen tévesen kezelik az ügyet:

nem Hargita Megye Tanácsa (HMT) vesztette el a pert, hanem 1998-ban Gyergyószentmiklós, akkori városvezetése aláírt egy jegyzőkönyvet a Békás-szoros–Nagy-Hagymásnál a megyehatárt érintő hétszáz hektáros területről, amelyben lemondtak a területről.

– Gyergyószentmiklós önkormányzatának akkori vezetője aláírta a jegyzőkönyvet, amelyben ráadásul szándékosan félrevezették őket. A megyei tanács akkori vezetőségének tudta nélkül nem lett volna szabad aláírja, hiszen ezzel az aláírással Hargita megye hétszáz hektárt veszített el a megye területéből. Pedig határmódosításkor a két megye vezetősége és a prefektúrája bizottságot kellett volna létrehozzon, de ez sem történt meg, tehát homályos az egész ügy. A tárgyalásokból, amelyekről a jegyzőkönyv szólt, kihagyták Hargita Megye Tanácsát, annak ellenére, hogy a szóban forgó adminisztratív határ megyehatár is – hangsúlyozta Borboly. Hozzátette: a megyei tanácsnak 2008 után sikerült rávennie a városvezetést, hogy lépjen, és javítsa ki elődei hibáját. Hargita Megye Tanácsa a pereskedésbe utólag szállt be, hogy megpróbálja helyrehozni, amit más elrontott.

Röviden a perről 

A megyeelnök emlékeztetett: a törvény előírásaira hivatkozva kérték Gyergyószentmiklóssal közösen az 1998-ban aláírt jegyzőkönyv érvénytelenítését. A per a Békás-szoros közigazgatási hovatartozását vitatta, amit Románia több megyéjében tárgyaltak már, mivel folyton áthelyezték egyik helyszínről a másikra. 2013-tól az ügy átkerült Hargita megyéből a Prahova Megyei Törvényszékre.

Az ügy újratárgyalása 2013-ban kezdődött, a Prahova Megyei Törvényszék tárgyalta és 2019 júniusában mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet: a pert alapfokon Hargita megye nyerte.

– Ezt a döntést fellebbezték meg a perben szemben álló felek. A fellebbezésénél az ítélőtábla kizárta Hargita megyét a perből. 2020-ban rendkívüli jogorvoslatot kért Hargita Megye Tanácsa arra hivatkozva, hogy az ítélőtábla nem elemezte a megyei tanács érveit. A rendkívüli jogorvoslatot visszautasították – mondta a megyeelnök. Kiemelte: 2022-ben új keresetet nyújtott be Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Törvényszéken. 2023-ban az a végleges döntés született, hogy a Békás-szoros Neamț megyéhez tartozik. Április 27-én az elsőfokú döntésben visszautasították Hargita megye keresetét, amelyben a jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Október 9-én megszületett a végleges döntés, amelyben részben elfogadták a megye fellebbezését, de az elsőfokú döntés bizonyos részeit helybenhagyták. Október végén megkapták az ítélet részletes indoklását, és ennek függvényében tesznek újabb lépéseket – részletezte.

Hogyan tovább?

Borboly Csaba kifejtette:

éltek a rendkívüli jogorvoslat lehetőségével – ennek leadási határideje november kilencedike volt –, és benyújtották kérelmüket a legfelsőbb bírósághoz.

Hozzáfűzte: ha ez sem lenne elegendő, akkor készül a telekkönyvi rendszer, amely normatív értékű dokumentum, és ott nem lehet módosítgatni.

– Készül az országos telekkönyvi rendszer, amely minden határt tartalmazni fog. Ha ez elkészült, akkor tudunk továbblépni és megtámadni a mostani ítéletet kezünkben a normatív aktával. Az ügyben a határmegállapítási jegyzőkönyvet individuálisként kezelték a legutóbbi döntéskor, holott eddig az összes bíróság normatívként vette alapul, ez fordulat az ügyben, ugyanis e döntés értelmében csak egy év állt volna rendelkezésünkre, hogy fellebbezzünk. Az ellentmondás tisztázását kérjük, és azt, hogy tegyék semmissé a legutóbbi döntést, amire harminc nap állt rendelkezésünkre – mondta a megyeelnök.

Borboly kiemelte: a két megye jó kapcsolatot ápol, ami a bíróságon történik, az egy része a napi ügymenetnek, de ez nem befolyásolja a jelenlegi két megyei tanácselnök együttműködését turisztikai és a megyék fejlődését szolgáló kezdeményezésekben.

– Neamț és Hargita megye a közös fejlesztési társulása révén több projektet bonyolít le a hegyimentés megszervezése és az útfejlesztések terén. A turistáknak nem lehet gátat szabni. Negatív politikai megjegyzést nem lehet tenni a szomszéd megye mostani vezetőségére – mondta Borboly Csaba.

Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere kiemelte: több évtizedes ügyről van szó, és nem gondolja úgy, hogy valaha is Gyergyószentmiklóson olyan polgármesterek voltak és lesznek, akik ebbe a határvitába belenyugodnának és elfogadnák a jogtalanul elvett területekről szóló döntéseket.

– Közigazgatásilag Hargita Megye Tanácsa és Gyergyószentmiklós önkormányzata mindig együttműködött, amikor kizárták a megyét a tárgyalásból, akkor a városi önkormányzat egyedül gyengének bizonyult.

Bárki legyen a vezető, polgármester vagy megyei tanácselnök, a jogorvoslati lehetőségekről senki nem fog lemondani.

A partnerség továbbra is fennáll, és teszik a dolgukat. Ez nem egy román–magyar ellenségeskedés vitája, az országban több ehhez hasonló határvita zajlik az ország egyes megyéi között, ez elsősorban a román adminisztrációban fellelhető hibákra világít rá – hívta fel a figyelmet Csergő. Hozzátette: bízik az igazságszolgáltatásban és abban, hogy kimozdulnak a megkövesedett álláspontjukból.