Hirdetés

Az isten háta mögött

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 3 perc

A periféria valamely területnek külső, szélső, a központtól távol eső része; valaminek a széle; peremvidék, határvidék. A magyar nyelv értelmező szótára szerint ez a periféria szó elsődleges jelentése, de a köznyelvben a központtól félreeső vidékre azt is szokás mondani, hogy az isten háta mögött van.
Emlékszem, amikor kisgyermekkoromban rájöttem, hogy a falunkat körülvevő, jól ismert dombok mögött is tart még a világ, ott is vannak települések. Mentális térképem folyamatosan bővült, egyre részletesebbé vált, s ez a folyamat tart még ma is. Akkoriban viszont bátran mutattam a kotormányi templomra a buszból, s hangosan mondtam jóanyámnak, hogy látom a fitódi templomot. Jóanyám szégyenkezve pontosított az utasok füle hallatára, hogy az a kotormányi templom. Mentségemre szóljon, csak pár éves voltam, meg egyébként is, azóta legalább tudom, hogy Fitódban templom sincs, s ezért mondják, hogy nincsen Isten Fitódban.


Hirdetés


Idővel Hosszúaszó is felkerült erre a folyamatosan bővülő mentális térképre, s a Csíkszentmártonhoz közeli Csinód is. Mindkét falu félreeső helység, egyik lakatlan, a másikban pár százan élnek. A mára már teljesen elnéptelenedett Hosszúaszóról Orbán Balázs azt írja A Székelyföld leírásában, hogy „Hegynyakon szállunk át a hosszaszói völgybe, melynek torkolatjánál fekszik a már emlitettük Fitod, messze fenn e völgy fejénél, a fenyvesek-koronázta havasok lábainál pedig Hoszaszó; de mielőtt e regényesen fekvő faluhoz érnénk, Fitod és Hoszaszó középutján kapolna-rom vonja magára figyelmünket. […] Csaknem szemben a kápolnával a völgy tulsó felén romok, terjedelmes épületeknek észlelhető nyomai, azoknak sok helyt még meglevő alapfalai látszanak. Erről azt tartja a nép, hogy Xántus Keresztes kastélya volt; az akkor igen népes Hoszaszó pedig egészen odáig nyult le, hanem a fenn emlitett csatában meglakoltatott tatárok azt felgyujtották és elpusztitották.” 
Az „akkor igen népes” falu elnéptelenedett, az egykori lakosok a kollektivizálás után elhagyták a települést, és a házak egy része jóformán csak hétvégén telik meg élettel. Csinód hasonlóan félreeső helyen fekszik, ott mégis élnek pár százan. A villanyt 2001-ben vezették be, és csak nemrég készült el az aszfaltút, ami oda vezet, de van iskola a faluban, ahol összevont osztályokban tanulnak a gyermekek. Bizonyára ragaszkodnak valamihez az ott élők, van valami, ami ott tartja a lakosokat. 
Minden félreeső, periférián levő falunak egyedi a helyzete, és túl sok tényező befolyásolja az ilyen falvak sorsának az alakulását ahhoz, hogy itt, most mindet számba vegyem. Mégis, figyelemre méltók az isten háta mögötti falvak és az ott élő közösségek, ahol minden viszontagság ellenére zajlik az élet. 
Kérdéses viszont, hogy a döntéshozók mentális térképén rajta vannak-e ezek a félreeső falvak, s hogy fogyatkozó tömbmagyarságunk szempontjából valóban fontosnak tartják-e felkarolni azokat a kezdeményezéseket és törekvéseket, amelyek még életben tartják a közösséget.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!