szórványos felhőzet
kevés felhő
erős felhőzet
Az idén megemelve, jövőre befagyasztva
Köztudott, hogy idén a közszférai intézményrendszerben majdhogynem általános béremelésre került sor. Igaz, nem egyenlő arányban és ugyanazon időpontban. Előbb megemelték a rezidens orvosokét, majd több részletben a tanügyi dolgozókét, október 1-jétől az egészségügyben foglalkoztatottakét, december 1-jétől pedig a többi közintézményekét. A jövő esztendőre viszont már semminemű béremelést, illetve béren kívüli juttatást nem ígér a kormány.
[caption id="attachment_18701" align="aligncenter" width="646"]
A minimálbért egyelőre jegeli a kormányfő...[/caption]
Vessünk egy pillantást a legutóbbi béremelésre, amely december 1-jétől vált hatályossá egyes közszférai szegmensekben. Nos, annak nyomán tíz százalékkal emelkedett meg mintegy 630 000 olyan személy havi bruttó bére, aki bizonyos közintézményekben tevékenykedik (központi és helyi közigazgatás, rendőrség, csendőrség, kulturális intézmények stb.). Ugyancsak december 1-jétől került sor a tanügyi szektorban egy újabb béremelésre, nevezetesen 15 százalékosra, amely közel 360 000 didaktikai és nem didaktikai kádert érintett. Ezzel egyidejűleg 25 százalékkal emelkedett annak a mintegy 180 000 személynek a bére, akik a szociális ellátórendszerben tevékenykednek. Mindezen béremelések úgymond érvényben maradnak 2016-ban is, de másabb pozitív előjelű kiigazításra nemigen lehet számítani. Legalábbis egyelőre nem, ez derült ki abból a sürgősségi kormányrendeletből, amely a Hivatalos Közlöny december 11-i számában jelent meg. A kormány december 9-i ülésén elfogadott 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a közpénzekből a 2016-os esztendőben fizetett személyzet bérezésére, egyes határidők elnapolására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozik. Egy igen terjedelmes, több mint húszoldalas jogszabályról van szó, amely révén nemcsak a közszférai bérezésről rendelkeztek, hanem módosítottak és kiegészítettek több mint tíz különböző jellegű törvényt, kezdve a közpénzügyi törvénnyel és végezve a még hatályba sem lépett Adótörvénykönyvvel (a 2015/227-es törvénnyel). Ez a kormányrendelet egyébként jó néhány közérdeklődésre is számot tartó előírást tartalmaz, de ez esetben csupán a közszférai bérezéssel és a nyugdíjpont értékének megemelésével kapcsolatosakra szorítkoznánk.
Jövőre jegelve
Ha abból indulnánk ki, hogy decembertől, illetve azt megelőzően már megemelkedtek a közszférai bérek, akkor akár azt is el lehetne fogadni, hogy nem indokolt a javadalmazások újabb gyarapítása a 2016-os esztendő során. A dolgok azonban némileg másként festenek. Egyrészt annak okán, hogy pillanatnyilag is létezik a közszférai bérezésre vonatkozóan egy kerettörvény (az utólag módosított és kiegészített 2010/284-es), amely egyes előírásainak mindmáig nem sikerült érvényt szerezni, azaz a gyakorlatba ültetési határidőket a mindenkori kormányok rendszeresen elhalasztották. Másrészt pedig azért, mert a Ponta-kormány kidolgozott egy új közszférai bérezési jogszabályt, amelyet állítólag még október végén finalizáltak és novemberben szándékoztak beterjeszteni a parlamentbe, de arról a Cioloș-kormány „lemondott”, s úgy tudni, hogy egy merőben új bérezési rendszert kívánna majd meghonosítani, de annak csak a tervezetét ígérik ennek az esztendőnek a végére. Hogy abból majd egyáltalán lesz-e törvény és az mikor válik hatályossá, az még a jövő zenéje, hisz megtörténhet, hogy annak megszavazása majd a 2016 novemberében megválasztott parlamentre fog hárulni. Nos ezek szerint 2016-ban a közszférai bérezés részben a már említett 2010/284-es kerettörvény egyes előírásait tartja szem előtt, másrészt pedig a most megjelent sürgősségi kormányrendeletet. Kezdenénk a kezdettel: a kormányrendelet 1-es szakasza előírásai értelmében a közpénzből fizetett személyzet havi alap bruttó bérének a kvantuma a 2016-os esztendőben ugyanazon a szinten marad, mint 2015 decemberében. Ez abban az esetben, ha a személyzet a tevékenységét ugyanolyan feltételek között fejti ki és nem alkalmazódik a kerettörvény mellékleteiben feltüntetett referenciaérték és hierarchizálási együtthatók. Továbbá a jövő esztendőben a 2015-ös decemberi szinten marad a pótlékok, az illetmények, a kompenzációk és a bérezési rendszernek azon többi elemei, amelyek a törvény értelmében belefoglaltatnak a bruttó bérbe. Ami a tanügyi, didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetet illeti, továbbra is alkalmazandók a 2011/63-as törvény előírásai, mármint a bér jellegű jogosultságok megállapítási módszertanának tekintetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ugyancsak megmaradnak a 2015 decemberi bérszintek. Van egy kivétel is a fentiek alól, nevezetesen azon közintézmények esetében, amelyek finanszírozására teljes egészében a saját bevételeikből kerül sor és amelyek esetében a kollektív munkaszerződések a 2016-os esztendőben érvényüket veszítik, a béreket a 2010/284-es kerettörvény VIII-as mellékletének megfelelően kell megállapítani, s azt tíz százalékkal meg kell emelni.
A törvényrendelet részletesen kitér a bérezéssel kapcsolatos olyan technikai jellegű vetületekre is, mint az előreléptetés, az áthelyezés, első ízben történő alkalmazás stb. Lényegében és vázlatosan ezeket az előírásokat tartalmazzák a jövő esztendőre nézve a 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet előírásai. Ám vannak olyan előírások is, amelyek értelmében újólag elnapolják bizonyos jogosultságok hatályba léptetésének határidejét. Így például a közpénzügyi, az adóhatósági intézményrendszerben 2016-ban sem kerül sor arra a bérszint-kiigazításra, amelyről még annak idején rendelkezett a 2014/28-as törvénnyel jóváhagyott 2013/103-as sürgősségi kormányrendelet. Továbbá az idén sem kerül sor azoknak a munkahelyeknek, személyzeti kategóriáknak a megállapítására, amelyek adott munkafeltételek okán adott pótlékokban részesülhetnek. Erről egyébként a 2010/284-es kerettörvény 21-es szakasza rendelkezik, de a vonatkozó határidőt rendszeresen elnapolták. Ugyancsak ennek a kerettörvénynek a II-es számú mellékletében szerepel az az előírás is, amely értelmében a tanügyi személyzet elhalálozása esetén a társadalombiztosítási költségvetésből annak családtagjai segélyben részesülnek, amely kvantuma egyenlő az elhalálozott személy havi bérének ötszörösével. Erre a segélyre 2016-ban se számítson senki.
Utalványok nélkül…
Túlórázni lehet 2016-ban is, sőt ünnepnapokon is dolgozni, de azt nem lehet ellentételezni pénzbeni kifizetéssel, csak szabadnapok nyújtásával. Egyébként ez a rendelkezés nem új keletű, így volt ez a tavaly is, a tavalyelőtt is, sőt 2012-ben is. Igaz, most az is szerepel a jogszabály szövegében, hogy kivételt képeznek azok az esetek, amikor arról a törvény másként rendelkezik (e vonatkozásban megemlítendő, hogy időközben megjelent egy olyan jogszabály, amely értelmében egyes személyzeti kategóriák esetében a szabadnapi munka megemelt javadalmazást von maga után, főleg a rendfenntartó intézményrendszerben alkalmazandó ez az előírás). Étkezési utalványra sem igen lehet számítani a közszférában a jövő esztendőben. Nem, mert a közhatóságok és közintézmények esetében ilyen jellegű juttatásra nem lesz lehetőség a jövő esztendőben sem, kivételt képezve azok, amelyek finanszírozása teljes egészében a saját bevételeikből biztosított. Továbbá azok az intézmények, amelyek az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény 100-as szakaszának a (2)-es bekezdésében vannak feltüntetve. Ez utóbbi esetben faramuci helyzetről lehet szó: már a kormányrendelet megjelenése előtt a Sanitas szakszervezet elnöke, Marius Sepi azt nyilatkozta, hogy abban van egy olyan előírás, amely kivételes módon lehetővé teszi a 2016-ban is az egészségügyi rendszerben az étkezési jegyek biztosítását, valamint a törvényes munkaszüneti napokon végzett tevékenység kétszeres órabéren történő kifizetését. Lehet, hogy ez így igaz, de a kormányrendeletben szereplő 100-as szakasz (2)-es bekezdése a 2006/95-ös törvénynek a mentőállomásokra vonatkozik. Nem kizárt, hogy elírás történt, majd meglátjuk, hogy miről is van szó, amennyiben majd a Hivatalos Közlönyben megjelenik az esetleges helyreigazítás (rectificare). A közszférai intézményrendszerben másabb utalványokra sem lehet számítani, azaz ajándékutalványra, üdülési utalványra, de még prémiumokra sem. Az üdülési utalványok kapcsán megemlítenénk, hogy nem is olyan régen az egyik megyénkbeli honatya még határozottan állította, hogy azokra számíthatnak a közszférai alkalmazottak is. Számítani egy dolog, és kézhez kapni teljesen más.
Nagyobb nyugdíj
A kormányrendelet 14-es szakasza értelmében a 2016-os esztendőben a nyugdíjpont értékét 5 százalékkal emelik meg, s annak nyomán az 871,7 lej lesz. Megemlítenénk, hogy a vonatkozó törvényes előírás értelmében a megemelési arány 4,31 százalékos kellett volna legyen, de azt kikerekítették 5 százalékra (amúgy ez a kikerekítés még a Ponta-kormány javára írható). Tehát ezek szerint január 1-jétől a nyugdíjpont értéke a jelenlegi 830,2 lejjel szemben 871,7 lej lesz. Idetartozik az is, hogy az Adótörvénykönyv 168-as szakaszának (9)-es bekezdését módosító előírás értelmében a nyugdíjból jövedelmet realizáló magánszemélyek által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás arra az értékre állapítandó meg, amely meghaladja a „lejre kikerekített nyugdíjpont értékének a kvantumát”. Magyarán 2016 januárjától azok a nyugdíjasok kötelezettek az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, akik havi nyugdíja meghaladja a 872 lejt, s a hozzájárulás a szóban forgó értékszintet meghaladó összegre fizetendő.
Hecser Zoltán
A minimálbért egyelőre jegeli a kormányfő...[/caption]
Vessünk egy pillantást a legutóbbi béremelésre, amely december 1-jétől vált hatályossá egyes közszférai szegmensekben. Nos, annak nyomán tíz százalékkal emelkedett meg mintegy 630 000 olyan személy havi bruttó bére, aki bizonyos közintézményekben tevékenykedik (központi és helyi közigazgatás, rendőrség, csendőrség, kulturális intézmények stb.). Ugyancsak december 1-jétől került sor a tanügyi szektorban egy újabb béremelésre, nevezetesen 15 százalékosra, amely közel 360 000 didaktikai és nem didaktikai kádert érintett. Ezzel egyidejűleg 25 százalékkal emelkedett annak a mintegy 180 000 személynek a bére, akik a szociális ellátórendszerben tevékenykednek. Mindezen béremelések úgymond érvényben maradnak 2016-ban is, de másabb pozitív előjelű kiigazításra nemigen lehet számítani. Legalábbis egyelőre nem, ez derült ki abból a sürgősségi kormányrendeletből, amely a Hivatalos Közlöny december 11-i számában jelent meg. A kormány december 9-i ülésén elfogadott 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a közpénzekből a 2016-os esztendőben fizetett személyzet bérezésére, egyes határidők elnapolására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozik. Egy igen terjedelmes, több mint húszoldalas jogszabályról van szó, amely révén nemcsak a közszférai bérezésről rendelkeztek, hanem módosítottak és kiegészítettek több mint tíz különböző jellegű törvényt, kezdve a közpénzügyi törvénnyel és végezve a még hatályba sem lépett Adótörvénykönyvvel (a 2015/227-es törvénnyel). Ez a kormányrendelet egyébként jó néhány közérdeklődésre is számot tartó előírást tartalmaz, de ez esetben csupán a közszférai bérezéssel és a nyugdíjpont értékének megemelésével kapcsolatosakra szorítkoznánk.
Jövőre jegelve
Ha abból indulnánk ki, hogy decembertől, illetve azt megelőzően már megemelkedtek a közszférai bérek, akkor akár azt is el lehetne fogadni, hogy nem indokolt a javadalmazások újabb gyarapítása a 2016-os esztendő során. A dolgok azonban némileg másként festenek. Egyrészt annak okán, hogy pillanatnyilag is létezik a közszférai bérezésre vonatkozóan egy kerettörvény (az utólag módosított és kiegészített 2010/284-es), amely egyes előírásainak mindmáig nem sikerült érvényt szerezni, azaz a gyakorlatba ültetési határidőket a mindenkori kormányok rendszeresen elhalasztották. Másrészt pedig azért, mert a Ponta-kormány kidolgozott egy új közszférai bérezési jogszabályt, amelyet állítólag még október végén finalizáltak és novemberben szándékoztak beterjeszteni a parlamentbe, de arról a Cioloș-kormány „lemondott”, s úgy tudni, hogy egy merőben új bérezési rendszert kívánna majd meghonosítani, de annak csak a tervezetét ígérik ennek az esztendőnek a végére. Hogy abból majd egyáltalán lesz-e törvény és az mikor válik hatályossá, az még a jövő zenéje, hisz megtörténhet, hogy annak megszavazása majd a 2016 novemberében megválasztott parlamentre fog hárulni. Nos ezek szerint 2016-ban a közszférai bérezés részben a már említett 2010/284-es kerettörvény egyes előírásait tartja szem előtt, másrészt pedig a most megjelent sürgősségi kormányrendeletet. Kezdenénk a kezdettel: a kormányrendelet 1-es szakasza előírásai értelmében a közpénzből fizetett személyzet havi alap bruttó bérének a kvantuma a 2016-os esztendőben ugyanazon a szinten marad, mint 2015 decemberében. Ez abban az esetben, ha a személyzet a tevékenységét ugyanolyan feltételek között fejti ki és nem alkalmazódik a kerettörvény mellékleteiben feltüntetett referenciaérték és hierarchizálási együtthatók. Továbbá a jövő esztendőben a 2015-ös decemberi szinten marad a pótlékok, az illetmények, a kompenzációk és a bérezési rendszernek azon többi elemei, amelyek a törvény értelmében belefoglaltatnak a bruttó bérbe. Ami a tanügyi, didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetet illeti, továbbra is alkalmazandók a 2011/63-as törvény előírásai, mármint a bér jellegű jogosultságok megállapítási módszertanának tekintetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ugyancsak megmaradnak a 2015 decemberi bérszintek. Van egy kivétel is a fentiek alól, nevezetesen azon közintézmények esetében, amelyek finanszírozására teljes egészében a saját bevételeikből kerül sor és amelyek esetében a kollektív munkaszerződések a 2016-os esztendőben érvényüket veszítik, a béreket a 2010/284-es kerettörvény VIII-as mellékletének megfelelően kell megállapítani, s azt tíz százalékkal meg kell emelni.
A törvényrendelet részletesen kitér a bérezéssel kapcsolatos olyan technikai jellegű vetületekre is, mint az előreléptetés, az áthelyezés, első ízben történő alkalmazás stb. Lényegében és vázlatosan ezeket az előírásokat tartalmazzák a jövő esztendőre nézve a 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet előírásai. Ám vannak olyan előírások is, amelyek értelmében újólag elnapolják bizonyos jogosultságok hatályba léptetésének határidejét. Így például a közpénzügyi, az adóhatósági intézményrendszerben 2016-ban sem kerül sor arra a bérszint-kiigazításra, amelyről még annak idején rendelkezett a 2014/28-as törvénnyel jóváhagyott 2013/103-as sürgősségi kormányrendelet. Továbbá az idén sem kerül sor azoknak a munkahelyeknek, személyzeti kategóriáknak a megállapítására, amelyek adott munkafeltételek okán adott pótlékokban részesülhetnek. Erről egyébként a 2010/284-es kerettörvény 21-es szakasza rendelkezik, de a vonatkozó határidőt rendszeresen elnapolták. Ugyancsak ennek a kerettörvénynek a II-es számú mellékletében szerepel az az előírás is, amely értelmében a tanügyi személyzet elhalálozása esetén a társadalombiztosítási költségvetésből annak családtagjai segélyben részesülnek, amely kvantuma egyenlő az elhalálozott személy havi bérének ötszörösével. Erre a segélyre 2016-ban se számítson senki.
Utalványok nélkül…
Túlórázni lehet 2016-ban is, sőt ünnepnapokon is dolgozni, de azt nem lehet ellentételezni pénzbeni kifizetéssel, csak szabadnapok nyújtásával. Egyébként ez a rendelkezés nem új keletű, így volt ez a tavaly is, a tavalyelőtt is, sőt 2012-ben is. Igaz, most az is szerepel a jogszabály szövegében, hogy kivételt képeznek azok az esetek, amikor arról a törvény másként rendelkezik (e vonatkozásban megemlítendő, hogy időközben megjelent egy olyan jogszabály, amely értelmében egyes személyzeti kategóriák esetében a szabadnapi munka megemelt javadalmazást von maga után, főleg a rendfenntartó intézményrendszerben alkalmazandó ez az előírás). Étkezési utalványra sem igen lehet számítani a közszférában a jövő esztendőben. Nem, mert a közhatóságok és közintézmények esetében ilyen jellegű juttatásra nem lesz lehetőség a jövő esztendőben sem, kivételt képezve azok, amelyek finanszírozása teljes egészében a saját bevételeikből biztosított. Továbbá azok az intézmények, amelyek az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény 100-as szakaszának a (2)-es bekezdésében vannak feltüntetve. Ez utóbbi esetben faramuci helyzetről lehet szó: már a kormányrendelet megjelenése előtt a Sanitas szakszervezet elnöke, Marius Sepi azt nyilatkozta, hogy abban van egy olyan előírás, amely kivételes módon lehetővé teszi a 2016-ban is az egészségügyi rendszerben az étkezési jegyek biztosítását, valamint a törvényes munkaszüneti napokon végzett tevékenység kétszeres órabéren történő kifizetését. Lehet, hogy ez így igaz, de a kormányrendeletben szereplő 100-as szakasz (2)-es bekezdése a 2006/95-ös törvénynek a mentőállomásokra vonatkozik. Nem kizárt, hogy elírás történt, majd meglátjuk, hogy miről is van szó, amennyiben majd a Hivatalos Közlönyben megjelenik az esetleges helyreigazítás (rectificare). A közszférai intézményrendszerben másabb utalványokra sem lehet számítani, azaz ajándékutalványra, üdülési utalványra, de még prémiumokra sem. Az üdülési utalványok kapcsán megemlítenénk, hogy nem is olyan régen az egyik megyénkbeli honatya még határozottan állította, hogy azokra számíthatnak a közszférai alkalmazottak is. Számítani egy dolog, és kézhez kapni teljesen más.
Nagyobb nyugdíj
A kormányrendelet 14-es szakasza értelmében a 2016-os esztendőben a nyugdíjpont értékét 5 százalékkal emelik meg, s annak nyomán az 871,7 lej lesz. Megemlítenénk, hogy a vonatkozó törvényes előírás értelmében a megemelési arány 4,31 százalékos kellett volna legyen, de azt kikerekítették 5 százalékra (amúgy ez a kikerekítés még a Ponta-kormány javára írható). Tehát ezek szerint január 1-jétől a nyugdíjpont értéke a jelenlegi 830,2 lejjel szemben 871,7 lej lesz. Idetartozik az is, hogy az Adótörvénykönyv 168-as szakaszának (9)-es bekezdését módosító előírás értelmében a nyugdíjból jövedelmet realizáló magánszemélyek által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás arra az értékre állapítandó meg, amely meghaladja a „lejre kikerekített nyugdíjpont értékének a kvantumát”. Magyarán 2016 januárjától azok a nyugdíjasok kötelezettek az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, akik havi nyugdíja meghaladja a 872 lejt, s a hozzájárulás a szóban forgó értékszintet meghaladó összegre fizetendő.
Hecser Zoltán
.jpg)
