Az év második felében léphet érvénybe a csíkszeredai PUG - Növekvőben az építkezési kedv, de a bürokrácia is

HN-információ
Tavaly nőtt Csíkszeredában az építkezési kedv, legalábbis erre enged következtetni, hogy 2017-ben 228, míg 2016-ban 199 építkezési engedélyt adott ki a városháza. A városvezetés és az építkezők dolgát ugyanakkor nehezíti, hogy tavaly a Bukaresti Törvényszék gyakorlatilag érvénytelenítette Csíkszereda 2012 óta érvényben levő általános városrendezési tervét (PUG). Emiatt nehezebben megy az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátása, mindez pedig félreértéseket és feszültséget szül. [caption id="attachment_63209" align="aligncenter" width="1000"] Ködös a helyzet az építkezések körül. Várhatóan az év második felére rendeződik a probléma Fotó: László F. Csaba[/caption] Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere a Hargita Népe megkeresésére közölte: a város vezetése szeretné minél hamarabb megszerezni az új általános városrendezési tervhez szükséges jóváhagyásokat, hogy az ismét érvényes legyen. A mostani helyzet ugyanis mindenki számára kellemetlen. Hasznos tudnivalók A városvezetés dolga nem lesz egyszerű, Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze lapunknak elmondta: jelenleg úgy áll a dolog, hogy az önkormányzat építkezési engedélyt arra a helyszínre tud kiadni, ahol rendelkezésre állnak már az övezeti városrendezési tervek (PUZ). Ahol nincs PUZ, ott erre nincs mód, leszámítva azokat a kivételes eseteket, amelyeket az 1991/50-es, építkezési engedélyek kiadását szabályozó törvény második cikkelye részletesen előír. – A lakosságnak tudnia kell, hogy városrendezési terv hiányában is kaphatnak építkezési engedélyt olyan építkezések, beruházások esetében, amelyekre a városrendezési szabályok nem vonatkoznak, mert nincsenek hatással a városképre: nem nő a telkek beépítési aránya, nem változik az épület magassága. Ilyenek például a felújítások, belső átalakítások – közölte az főépítész. Hozzáfűzte: a 2001/350-es, terület- és városrendezési törvény 65-ös cikkelye – amely a végső rendelkezéseket tartalmazza – előírja: ha egy település nem rendelkezik általános rendezési tervvel (PUG), akkor az építkezéseket csak övezeti városrendezési tervek (PUZ) jóváhagyását követően lehet engedélyezni, az országos általános területrendezési szabályzat előírásait betartva. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a városháza a PUG hiányában is adhat ki építkezési engedélyeket, de csakis a PUZ alapján. A kérdés bonyolult Albert Sándor ugyanakkor leszögezte: az általános városrendezési terv ettől függetlenül még nagyon fontos egy városban, hiszen a PUG határozza meg, hogy hol húzódik a város külterülete, illetve belterülete közti határ. Ez adózási és más törvényi előírások szempontjából is fontos. A főépítész ugyanakkor rámutatott: a törvény többféleképpen értelmezhető, és a brassói székhelyű regionális építkezési felügyelet hivatalosan nem, de szóban kifogásolta, hogy a városháza egyáltalán kiad építkezési engedélyt. – Én ezt végletes értelmezésnek tartom. Ők azt mondják, hogy zonális városrendezési tervet sem lehet készíteni PUG nélkül, azaz e szerint azt kellene mondanunk az embereknek, hogy most nem lehet kiadni urbanisztikai bizonylatot. Ezt mi nem tudtuk bevállalni, hiszen a törvényes előírások szerint az is jogszabályba ütközik, ha nem adunk ki urbanisztikai bizonylatot – mutatott rá a kérdés bonyolultságára a szakember. Megoldás van, csak drága Kérdésünkre elmondta: a zonális városrendezési tervek elkészítését az önkormányzatok mellett a befektetők is kezdeményezhetik. Igaz, a törvény előírja, hogy védett, központi övezetekben, azaz a műemlék épületekkel teli belvárosban csak az önkormányzat kezdeményezheti és finanszírozhatja a PUZ elkészítését. Abban az esetben, ha magánbefektető kezdeményezi, hogy adott városrészben készüljön PUZ, akkor is az önkormányzatnak kell azt jóváhagynia, de a költségek a befektetőt terhelik. Egy PUZ legfeljebb 10 évig lehet érvényes, a terv elkészítése pedig nem olcsó mulatság, hektáronként legkevesebb 1000 eurót elkérnek a tervezők. – A csíkszeredaiak építkezési kedvére ugyanakkor mindez még nem hatott ki, hiszen a köztudatba csak most kezd beszivárogni – közölte a főépítész. Mint részletezte: egyelőre sok a félreértés, mert az emberek nem értik, hogy miért nem kaphatnak urbanisztikai bizonylatot. Amit lehet, amit nem, és amit érdemes Jelenleg a városközpontban nem tud a városháza építkezési engedélyt biztosítani, az ugyanis védett övezetnek számít, és nem rendelkeznek emiatt PUZ-zal sem. Ez egyébként a város vezetésének is gondot jelent, hiszen emiatt saját, országos fejlesztési alapokból finanszírozott belvárosi beruházásaikat sem tudják engedélyezni. A főépítész elmondta: éppen ezért az önkormányzat kezdeményezte, hogy a Petőfi és Márton Áron utca műemlékvédelmi szempontból védett övezetében készítsenek övezeti városrendezési tervet. Itt ugyanis PNDL-s forrásokból építene sporttermet a város. Hozzáfűzte: bár jogilag nincs érvényben, de attól még a városháza rendelkezésére áll a teljes, szakmailag megalapozott városrendezési dokumentáció, amelynek előírásait annak ellenére is be lehet tartani, hogy jelenleg nem kötelező. Ez egyébként azért is célszerű, mert így később, amikor hivatalosan is érvénybe lép az új általános városrendezési terv, elejét lehet venni az utólagos törvényességi gondoknak. Bár az országos általános területrendezési szabályzat lehetővé teszi, hogy a PUG hiányában is készülhessenek PUZ-ok, nem alkalmas arra, hogy jól lehessen szabályozni az építkezéseket. A városi tanács ugyanakkor érvényt tud szerezni ezeknek a hatályon kívül helyezett általános városrendezési előírásoknak, hiszen a várost vezető testületnek kell jóváhagynia a zonális városrendezési terveket is. Mi lesz most? A városháza egyébként ott tart, hogy rövidesen kiírja a közbeszerzési eljárást a PUG módosítására. Ha ez a lehető leggyorsabban elkészül, a teljes engedélyeztetési eljárást akkor is elölről kell kezdeni. A belügyminisztériumnak és a területfejlesztési minisztériumnak (MDRAP) is ismételten jóvá kell hagynia. Sok múlik a két szaktárca operativitásán, ezért nehéz előre megmondani, hogy pontosan mikor, de várhatóan az év második felében lehet ismét érvényes általános városrendezési terve Csíkszeredának – osztotta meg lapunkkal várakozásait a főépítész. [box type="shadow" ]A vesztes perről Csíkszereda általános városrendezési tervét (PUG) 2012 októberében fogadta el a helyi tanács. A 200-as sorszámú határozatot 2017 januárjában semmisítette meg a Bukaresti Törvényszék. A hivatalos indoklás az volt, hogy az önkormányzat nem szerezte meg a belügyminisztérium engedélyét, dacára annak, hogy a szaktárca alárendeltségébe tartozó intézmények kivétel nélkül megadták a szükséges engedélyeket. Albert Sándortól ugyanakkor megtudtuk: bár a minisztérium formai okokra hivatkozva támadta meg a városi tanács határozatát, valójában a tárca tulajdonában levő telek városrendezési besorolását nehezményezték. A korábban Kolozsvár és Nagyszeben városrendezési tervét is elkészítő Planwerk terve szerint a mintegy 5 hektáros Hunyadi János utcai telek zöldövezet lenne, ahová már nem lehetne építkezni. A belügyminisztérium azonban azt szeretné, ha nem zöldövezetként, hanem nemzetbiztonsági célra használható speciális területként kerülne bele a városrendezési tervbe a tulajdonában lévő telek. Többek közt föld alatti gyakorló lőteret rendeznének be a csendőrség számára, ezenkívül még szükségük lenne egy székházra és egy tornateremre. Az eredeti PUG azonban tiltotta, hogy egy PUZ-zal megváltoztassák a terület rendeltetését, ezért támadta meg a csendőrség magát az általános városrendezési tervet.[/box] Kiss Előd-Gergely


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!