Május 24-én, csütörtökön délután fél ötkor hívek százai várták Csíksomlyón Páduai Szent Antal ereklyéit, amelyeket a Konventuális Ferences Minorita Rend Szent Józsefről elnevezett moldvai rendtartományának zarándokai kísértek a kegytemplomhoz. A különleges eseményről Urbán Erik OFM, templomigazgató nyilatkozott lapunknak, kiemelve: a Csíki-medencében az 1700-as évektől tisztelet övezi Szent Antalt, és ez a kultusz a mai napig töretlen maradt környékünkön. Páduai Szent Antal a keresztény családok védelmezője és közbenjárója jelmondattal szervezett zarándoklatot a Konventuális Ferences Minorita Rend Szent Józsefről elnevezett moldvai rendtartománya május 7. és június 13. között. Az országos megmozdulás során Szent Antal mumifikálódott izomrostjaiból származó ereklyéit (Ex Massa Corporis) szállítják el az egyházmegyékbe, és hívják közös imára a lakosságot. A csíksomlyói Sarlós Boldogasszony-kegytemplomhoz május 24-én, csütörtökön érkeztek meg a Konventuális Ferences Minorita szerzetesek, akiket kisebb tömeg várt a templom előtti téren. A fogadási szertartást követően a templomban folytatódott a ceremónia, ahol elhangzott: Szent Antal sírját 1263-ban, 32 évvel a halála után nyitották fel először, akkor Szent Bonaventúra, a rend akkori generálisa, fedezte fel az elhunyt nyelvét, amely érintetlen állapotban volt. II. János Pál pápa engedélyével 1981-ben nyitották fel másodszor a sírt, amelyben épségben találták meg Szent Antal hangszálait. Urbán Erik OFM, templomigazgató lapunk érdeklődésére elmondta, hogy nemcsak Csíkszere­dából, de a környező falvakból is sokan eljöttek, és fejet hajtottak a szentéletű szerzetes emléke előtt. – Fél öttől, körülbelül fél tízig voltak kihelyezve az ereklyék a templomban, ahol valódi sor alakult ki emiatt. Megható volt számomra, és a többi ferences testvér számára is, hogy a tömeg ellenére mindenki fegyelmezetten viselkedett, és áhítattal imádkozva kérte Szent Antal áldását, segítségét – közölte Urbán Erik, megjegyezve, hogy a Csíki-medencében az 1700-as évektől tisztelet övezi Szent Antalt, és ez a kegyhelyhez is köthető. – Az 1661-es tatárjárás idején felgyújtották a kegytemplomot, és számos embert elhurcoltak, majd megöltek – nyitotta meg gondolatmenetét a templomigazgató, hozzáfűzve, hogy ebből az időből származik a kegyszoborral kapcsolatos legendás elbeszélés is, miszerint hiába akarták ellopni a Szűz Máriát ábrázoló szobrot, az hirtelen olyan súlyos lett, hogy nem tudták megmozdítani. – Ekkor a somlyói kolostorból kimenekült egy Mák János nevű ferences testvér, aki elrejtőzött a fák között, és Páduai Szent Antalhoz fohászkodott. Félelmében megfogadta, hogyha túléli a törökök betörését, kápolnát épít a szent tiszteletére. Ez meg is történt – taglalta Urbán Erik, megjegyezve, hogy gróf Haller Karolina is nagyban hozzájárult a Szent Antal-kultusz megmaradásához, hiszen ő fedezte a kápolna újjáépítését. A templomigazgató nyomatékosította, hogy az ereklye nem mágikus dolog. – Én azzal a gondolattal hoztam be a templomba, hogy egy nyolcszáz évvel előttem járt rendi testvérem jelképét érinthetem meg. Szent Antal minden porcikájával azon volt, hogy Isten üzenete terjedjen a világban, és ezt a mai napig megteszi értünk. Ő az, aki átláthatóságra ösztönöz ebben az arctalan társadalomban, próbáljuk meg követni tanítását – fogalmazott Urbán Erik. Keresztes Bea