Hétfő délutántól tekinthető meg az Erdélyi Panoráma – egy elfeledett körkép című kiállítás szabadtéri installáció formájában újragondolt másolata a Haáz Rezső Múzeum udvarán. Az ünnepségen Miklós Zoltán köszöntötte a megjelenteket, beszédet mondott Pálfi Kinga alpolgármester, a kép történetéről pedig Kápolnási Zsolt történész tartott rövid és szakszerű ismertetőt. Ez az esemény fontos része annak az ünnepi rendezvénysorozatnak, amellyel a székely anyaváros emlékezik és emlékeztet az 1848-as forradalom 174. évfordulóján. Erőt, tisztességet! – köszönti és hívja ünnepre a város huszáros bajtársiassággal a polgárait. [caption id="attachment_148793" align="alignnone" width="1700"] A kiállítás anyaga egy szabadtéri installáció formájában tekinthető meg a Haáz Rezső Múzeum udvarán[/caption] Az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem–Petőfi Körkép eredetileg egy 15 × 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát (1849. március 11.), illetve benne Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg. A kép jelentős része mára elveszett. Lengyel tulajdonban lévő megmaradt részei azonban restaurálva ma is láthatók. Korábban „Bem és Petőfi” és „Nagyszebeni csata” címen is ismerték. [caption id="attachment_148795" align="alignnone" width="2560"] Pálfi Kinga és Miklós Zoltán a megnyitón[/caption] A körkép előtörténete… Mintaként szolgáló előzményét, Jan Styka (1858–1925) alkotását, a Lengyelországban készült Racławicei körképet (Panorama Racławicka) 1896-ban Magyarországra hozták, és kiállították a Városligetben. A Tadeusz Kościuszko vezette lengyel sereg győztes csatáját ábrázoló 15 × 114 méteres monumentális képet akkor nyolcszázezer néző tekintette meg. A sikeren felbuzdulva Styka, a Racławicei körkép ötletadója és egyik festője megbízást kapott a Bánffy-kormánytól, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készítsen hasonló, magyar vonatkozású alkotást. A témaválasztást Stykára bízták, aki a nagyszebeni csatát választotta. Döntésében szerepet játszott, hogy így a lengyel Bemet és a magyar Petőfit együtt ábrázolhatja. Styka a lengyel Zygmunt Rozwadowski, Michał Wywiórski és Tadeusz Popiel, a német Leopold Schönchen és a magyar Margitay Tihamér, K. Spányi Béla, valamint Vágó Pál festőkkel végezte el a rábízott munkát. … és utólagos sorsa A körképet 1898 elejétől Budapesten is kiállították. Nagy sikernek, jelentős nézettségnek örvendett. Készült róla 1907-ben egy teljes fekete-fehér fotósorozat. Szerencsére, hiszen ez az egyetlen fennmaradt pontos dokumentum a műről. Az alkotó vitába keveredett a megbízóval, azaz a magyar állam és a kultuszminisztérium illetékeseivel – időközben kormányváltás történt, Bánffy Dezső kormánya 1895. január 15. és 1899. február 26. között volt hivatalban –, a munkálatok egy részét nem fizették ki. Jan Styka magával vitte a képet, később feldarabolta és értékesítette. A „mozaikdarabkákat” Lengyelországban és a mai Ukrajna (!) területén élő magángyűjtők, illetve közgyűjtemények vásárolták meg. Ez idáig 39 részletet sikerült megtalálni és azonosítani. Ezek egy részét 2017-ben már megtekinthették a székelyudvarhelyiek. [caption id="attachment_148797" align="alignnone" width="2560"] Az installáció bejárható; a színes képkockák a festmény hajdani szépségét és részletgazdagságát idézik[/caption] A mostani kiállítás méretarányos, akárcsak a színes reprodukciók, amelyeket belehelyeztek a textilre nyomtatott fotográfiába, hogy érzékeltessék az egykori körkép eredeti állapotát és nagyszerűségét. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta, hogy ez a projekt a Nemzeti Kulturális Alap pályázata segítségével valósulhatott meg, és szervesen kapcsolódik a Petőfi 200, nemzeti költőnk születésének kétszázadik évfordulója alkalmából tartandó eseménysorozathoz. Ezen a helyszínen szeptember közepéig lesz megtekinthető, majd vándorútra indul, hiszen a rotonda faszerkezete szétszerelhető. A tervek szerint Nagyszeben lesz a következő állomás. Az intézményvezető bízik abban, hogy az ily módon „feltámasztott” Erdélyi Panoráma az idei esztendőben a Haáz Rezső Múzeum egyik sikeres vállalkozása lehet.

www.petofi.hu

A szerző felvételei

Simó Márton