borús égbolt
szórványos felhőzet
Az elfogadásától a megünnepléséig hosszú az út
A centenárium elfogadásától, tiszteletben tartásától a centenárium megünnepléséig hosszú az út – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a hétvégén Zeteváralján, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet Edzőtáborában. Kelemen szerint a magyar közösségnek őszinte párbeszédet kell folytatnia a románokkal, még akkor is ha egyesek dühösek lesznek, mert ettől nőhet a bizalom a két közösség között.
[caption id="attachment_55752" align="aligncenter" width="1500"]
Kelemen Hunor a háttérben működő „mély állam” veszélyeire figyelmeztet[/caption]
Kelemen Hunor beszélt a három héttel ezelőtt megjelent Szabadságos interjúról, amelyben arra mutatott rá, hogy a romániai magyar közösségnek nincs mit ünnepelnie 2018. december 1-jén.
– Száz év alatt folyamatosan olyan tendenciákkal találkoztunk, amelyek asszimilációs törekvésként határozhatók meg, a két világháború közötti időszakban, a királyi diktatúrában, de a kommunizmusnak a sztálini, majd Ceaușescu-féle időszakában is a kisebbségek felszámolása zajlott – összegezett a szövetségi elnök. Kifejtette: ez más kisebbségeket is érintett, zsidókat, németeket, akiket kiárusítottak. Ceaușescu megpróbált megszabadulni azoktól az etnikumoktól, amelyek értékeikkel nyomot hagytak az elmúlt évszázadban Románián – jegyezte meg Kelemen, leszögezve: Amit mondtam, azt a bántás, a sértés szándéka nélkül mondtam.
Kifejtette, az elmúlt időszak uszításaihoz már hozzászokott a Szövetség, ahhoz viszont nem, hogy ebbe a Román Tudományos Akadémia, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora is bekapcsolódik. Ennek hihetetlen súlyos kockázatai vannak, annak a radikális nacionalizmusnak, amelynek a végét még nem igazán lehet látni – vélte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, a Minority Safepack európai polgári kezdeményezést Románia megtámadta és arra hivatkozva, hogy ez veszélyezteti a multikulturalizmust. Románia azt kéri: függesszék fel Európa tagállamai az aláírásgyűjtést.
– A parlamenti többség vezetői sosem ültek le, döntötték el, hogy ezt a kezdeményezést meg kell akadályozni. A volt miniszterelnök azt állítja, ilyen döntés nem született a kormányban. A külügy is hárít, a keresetet mégis valaki, valahogy benyújtotta – vázolta az RMDSZ elnöke, aki szerint mégiscsak léteznie kell egy olyan láthatatlan struktúrának, amely a politikai döntésektől független képes eljárni nemcsak olyan kérdésekben, amelyek a magyar közösség ellen irányulnak, hanem 60 millió más EU-s kisebbség ellen is.
A restitúciós ügyek is hasonló cipőben járnak – vélte Kelemen, kifejtve: a mély állam keze, az igazságszolgáltatás egy része olyan folyamatokat állít le, amelyeket maga a román állam indított el néhány évvel ezelőtt, a szövetség viszont nem találja annak módját, hogy miként lehet ebből a helyzetből kitörni.
– Olyan eszközöket használnak, amelyekhez a politika nem tud hozzáférni. Ilyen körülmények között a nagy kérdés, hogy hol is tart az állam a hatalmi ágak egyensúlyával, a feladat pedig az, hogy meggyőzzük a román társadalmat, nem jó, hogy a két párhuzamos állam versenyzik egymással, hogy a láthatatlan államot nem lehet felelősségre vonni. Ennek nem kell a választó bizalmát kérnie ahhoz, hogy hasson az emberek életére – adott hangot határozott meggyőződésének Kelemen Hunor.
HN-információ
Kelemen Hunor a háttérben működő „mély állam” veszélyeire figyelmeztet[/caption]
Kelemen Hunor beszélt a három héttel ezelőtt megjelent Szabadságos interjúról, amelyben arra mutatott rá, hogy a romániai magyar közösségnek nincs mit ünnepelnie 2018. december 1-jén.
– Száz év alatt folyamatosan olyan tendenciákkal találkoztunk, amelyek asszimilációs törekvésként határozhatók meg, a két világháború közötti időszakban, a királyi diktatúrában, de a kommunizmusnak a sztálini, majd Ceaușescu-féle időszakában is a kisebbségek felszámolása zajlott – összegezett a szövetségi elnök. Kifejtette: ez más kisebbségeket is érintett, zsidókat, németeket, akiket kiárusítottak. Ceaușescu megpróbált megszabadulni azoktól az etnikumoktól, amelyek értékeikkel nyomot hagytak az elmúlt évszázadban Románián – jegyezte meg Kelemen, leszögezve: Amit mondtam, azt a bántás, a sértés szándéka nélkül mondtam.
Kifejtette, az elmúlt időszak uszításaihoz már hozzászokott a Szövetség, ahhoz viszont nem, hogy ebbe a Román Tudományos Akadémia, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora is bekapcsolódik. Ennek hihetetlen súlyos kockázatai vannak, annak a radikális nacionalizmusnak, amelynek a végét még nem igazán lehet látni – vélte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, a Minority Safepack európai polgári kezdeményezést Románia megtámadta és arra hivatkozva, hogy ez veszélyezteti a multikulturalizmust. Románia azt kéri: függesszék fel Európa tagállamai az aláírásgyűjtést.
– A parlamenti többség vezetői sosem ültek le, döntötték el, hogy ezt a kezdeményezést meg kell akadályozni. A volt miniszterelnök azt állítja, ilyen döntés nem született a kormányban. A külügy is hárít, a keresetet mégis valaki, valahogy benyújtotta – vázolta az RMDSZ elnöke, aki szerint mégiscsak léteznie kell egy olyan láthatatlan struktúrának, amely a politikai döntésektől független képes eljárni nemcsak olyan kérdésekben, amelyek a magyar közösség ellen irányulnak, hanem 60 millió más EU-s kisebbség ellen is.
A restitúciós ügyek is hasonló cipőben járnak – vélte Kelemen, kifejtve: a mély állam keze, az igazságszolgáltatás egy része olyan folyamatokat állít le, amelyeket maga a román állam indított el néhány évvel ezelőtt, a szövetség viszont nem találja annak módját, hogy miként lehet ebből a helyzetből kitörni.
– Olyan eszközöket használnak, amelyekhez a politika nem tud hozzáférni. Ilyen körülmények között a nagy kérdés, hogy hol is tart az állam a hatalmi ágak egyensúlyával, a feladat pedig az, hogy meggyőzzük a román társadalmat, nem jó, hogy a két párhuzamos állam versenyzik egymással, hogy a láthatatlan államot nem lehet felelősségre vonni. Ennek nem kell a választó bizalmát kérnie ahhoz, hogy hasson az emberek életére – adott hangot határozott meggyőződésének Kelemen Hunor.
HN-információ
.jpg)