Az elmúlt héten rendezték meg a bukaresti nemzetközi mezőgazdasági és agrártechnológiai vásárra. A már hagyományosnak nevezhető Indagra rendezvényről van szó, amely egyesek szerint Kelet-Európa legjelentősebb ilyen jellegű vására. Annak keretében megszervezték az Indagra Food elnevezésű nemzetközi élel­miszeripari vásárt, valamint az Expo Drink & Wine nemzetközi italvásárt is. [caption id="attachment_59243" align="aligncenter" width="1350"] Johannis államelnök az Indagrán: ki kellene kerülni a bűvos körből...[/caption] Kétségtelen, hogy egy ilyen rendezvény jó alkalom a számbavételre, többek között arra is, hogy mérlegeljék a mezőgazdaság, valamint a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari termékek külkereskedelmének az alakulását is. Ez országunk esetében már csak azért is időszerű, mert köztudott, hogy az irigylésre méltó gazdasági növekedésnek a „hajtóereje” a fogyasztás iramos bővülése volt. Ugyanakkor az utóbbi időben számos fenntartás, kifogás fogalmazódott meg az importból származó élelmiszeripari termékek nagy részének minőségével kapcsolatosan. (Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy alátámasztódni látszik az a feltételezés, miszerint ugyanazon élelmiszeripari terméknek másabbak a paraméterei a nyugati országokban és másabbak a kelet-közép-európai országokban, ez utóbbiakban azok silányabbak lévén. Ám ez nem azt jelenti, hogy azok fogyasztásra alkalmatlanok lennének.) A statisztikai adatokból az derül ki, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar nem képes kielégíteni a fogyasztói igényeket, szükségleteket, a belföldi kínálat nem képes kielégíteni a keresletet, ilyenképpen a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari termékek importja hovatovább fokozódott, fokozódik. Mindez olyan körülmények között, amikor a mindenkori kormányok támogatási, ösztönzési programokat hirdettek meg és ültettek gyakorlatba, s egyre inkább hangoztatják, hogy a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor lehetőségei kiaknázatlanok. Klaus Johannis államelnök egyébként ezt nyomatékolta az Indagra vásáron tett látogatása során: „Románia a mezőgazdaságban óriási potenciállal rendelkezik, azt viszont tartósan és okosan kell hasznosítanunk.” Hozzáfűzte azt is: „Lényeges lenne kikerülni abból a bűvös körből, amely révén nyersanyagot exportálunk, azaz szubvenciókat, és magas hozzáadott értékű termékeket importálunk”. Egyelőre azonban csak az államfő által emlegetett export az, ami biztos, biztató… Több mint egymilliárd eurós mérleghiány Nem is olyan régen, azaz 2013-ban és 2014-ben Románia mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari termékeinek az exportja meghaladta azok importját. 2015-ben viszont gyökeres változás következett be, ami abban testesült meg, hogy 557 millió euró értékű élelmiszerből 557 millió euróval nagyobb értékben exportáltunk, mint amilyen értékben importáltunk. Mindez olyan körülmények között, amikor is országunk külkereskedelmi mérlege hovatovább kedvezőtlenül alakult. A múlt esztendőben például az első félév során országunk teljes exportja 30,8 milliárd eurót tett ki, importja viszont 36,7 milliárd eurót. Hasonlóképpen történt az idei esztendő első félévében is, amikor is a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a mérleghiány 1,35 milliárd euróval gyarapodott. A statisztikai adatok szerint a külkereskedelmi mérleghiánynak körülbelül 20%-a a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari termékek importjának a rovására írható. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a szóban forgó mérleghiány 1,104 milliárd euróra rúgott az első félév folyamán, a szaktárca által közölt adat valamicskével kedvezőbb, amely szerint a mérleghiány 1,064 milliárd euró volt. (Amúgy nem ez az egyetlen eltérés a számadatok tekintetében a két intézmény között.) A dolgok ilyenszerű alakulásában egyes szakelemzők szerint közrejátszott az is, hogy a hazai élelmiszeripari piac által kínált választék nincs összhangban a kereslettel, de az is, hogy a belföldi termékek az árak tekintetében nem mindig versenyképesek, sőt… Ezzel el is érkeztünk egy, a maga nemében akár „rázósnak” is nevezhető ügyhöz, ugyanis a versenyképesség hátterében különböző jelenségek húzódhatnak meg. Így például, ha nem vagy versenyképes a mezőgazdaságban a terményhozamok, a gazdasági hatékonyság tekintetében, akkor nemigen lehetsz versenyképes az árak tekintetében sem, és ez kihathat egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi árainak kedvezőtlen alakulására is. Egy másik, sokak által emlegetett tényező a szezo­nalítás. Az igaz, hogy országunkban számos mezőgazdasági termény (zöldségfélék, gyümölcsfélék stb.) esetében számolni kell a hátrányosabb időjárási körülményekkel, de azt ellensúlyozni lehetne (legalább is részben) megfelelő termesztési feltételek megteremtésével, korszerű technológiákkal. Ami pedig a versenyképesség legkényesebb kérdéskörét, a kiskereskedelmi árakat illeti, valóban meglehet a maga szerepe annak, hogy a kelet-közép-európai országok számára eleve silányabb minőségű, de ugyanolyan megnevezésű termékeket állítanak elő, illetve azok kerülnek importálásra. A gyengébb minőség ugyanakkor lehetővé teszi az árak leszorítását is. Ezzel számolnak azok a külföldi cégek, tudatában lévén a romániai viszonylag „erőtlenebb” vásárlóerőnek. Kétségtelen az is, hogy alaposabb és részletesebb elemzésre szorul a mezőgazdasági és a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari termékek hazai és külföldi forgalmazásának „apró pénzre váltása”. Mert valóban vannak furcsa fejlemények. Mivel magyarázható például az, hogy 2016 első félévéhez viszonyítva idén 12,6%-kal nagyobb értékben importáltunk zöldség és gyümölcsféléket, vagy az, hogy tejterméket és tojást közel 27%-kal nagyobb értékben. (Apropó vaj: a vendéglátóipar számára jelentős mennyiségű minikiszerelésű vajat importálnak, mert ilyen típusú hazai termék nem létezik…) E két termékféleség tekintetében azt is érdemes megemlíteni, hogy mindkettőből háromszor többet importáltunk, mint amennyit exportáltunk. Visszatérve a zöldség- és gyümölcsfélékre: az első félévben azokból 745 millió lej értékben importáltunk, s alig 70,3 millió euró értékben exportáltunk. A szaktárcától származó adatok szerint az esztendő első félévé­ben a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportjában a búza volt továbbra is az „elsőhegedűs”: 2,194 millió tonna került kivitelre, s annak ellenében 389 millió eurót inkasszáltak. Amúgy az exportált mennyiség a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 9,9 %-kal csökkent, ugyanakkor az inkasszó 32,7 millió euróra zsugorodott. Továbbá az első félévben 60%-kal több búzát importáltunk, mint 2016 azonos időszakában. Az államelnököt parafrazálva: kivitelre kerül a nyersanyag, a búza, behozatalra pedig a liszt, a keksz, a száraztészta, azaz olyan késztermékek, amelyek nem kizárt, hogy Romániából exportált (avagy importált) búzából készült… Hecser Zoltán