Az egészségügyiek béremelése

Az orvostársadalom, illetve az egészségügyi dolgozók heves tiltakozásai és követelései nyomán a kormányfő augusztus 18-án azt közölte, hogy még ebben a hónapban megszületik egy olyan jogszabály, amely értelmében október 1-jétől az állami egészségügyi szektorban foglalkoztatott személyek mindegyikének bérét 21 százalékkal megemelik. Azt pontosan nem lehetett tudni, hogy mit is fog tartalmazni a majdani jogszabály, s az milyenképpen lesz utólag beilleszthető a majdani közszférai bérezési törvénybe. Most már tudjuk…

Victor Ponta az augusztus 26-i kormányülésen jelentette be azt a kormányrendeletet, amely értelmében sor kerül a szóban forgó béremelésre. Hozzáfűzte azt is, hogy pillanatnyilag csak 25 százalékos emelésre van lehetőség, a jövő esztendőben ugyancsak 25 százalékosra.
Az a bizonyos sürgősségi kormányrendelet késlekedéssel jelent meg, mert ugyan augusztus 26-án elfogadták, de a Hivatalos Közlönyben csak szeptember 2-án közölték és szeptember 5-től vált hatályossá. A 2015/35-ös sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely révén módosították és kiegészítették a közpénzekből fizetett személyzet 2015-ös esztendei bérezésére vonatkozó 2014/83-as sürgősségi kormányrendeletet, valamint az Országos Lakásügynökség megszervezésére vonatkozó 1998/152-es törvényt. Tehát nem egy merőben új bérezési jogszabályozás született, hanem kiegészítették az idei közszférai bérezési jogszabályt

Több mint 194 ezer személyt érint
A kormányrendelet felvezetőjében az szerepel, hogy a minimálbér idei kétszeri megemelése nyomán a bérek között olyan kiegyenlítődési tendencia következett be, amely elfogadhatatlan, méltánytalan és egyes alkalmazotti kategóriákat hátrányos helyzetbe hoz, az egészségügyi szektor esetében mindezt tetőzi a megfelelő pénzügyi ösztönzés hiánya is. Ez így igaz és vitathatatlan, de ezt az érvet bármelyik közszférai szektorra „rá lehetne húzni”. De nem is ez a lényeges, legalábbis szerintünk nem, de ha már érvelni akart a kormány, akkor arra is kellett volna hivatkoznia, hogy az egészségügyben 2008-tól errefelé a béremelkedés növekedési üteme elmaradt a közszférai átlagtól.
De térjünk vissza a kormányrendelethez. Annak értelmében a már említett 2014/83-as sürgősségi kormányrendelet előírásaitól kivételes módon október 1-jétől a közegészségügyi rendszerben foglalkoztatott személyzet bruttó alapbére/az alapfunkció bérei/a besorolási illetmények 25 százalékkal emelkednek, s a szóban forgó személyzeti kategóriába beleértendő a területi nyugdíjpénztárak, valamint az Országos Munkaképesség-megállapítási Intézet keretében foglalkoztatott személyzet is. A kiszámítási alap a 2015 szeptemberében folyósított bruttó bér lesz, tehát az fog megemelkedni 25 százalékkal. Ez a 25 százalékos emelési arány alkalmazandó a bérezési rendszernek többi elemére is, azaz a pótlékokra, az illetményekre, a kompenzációkra stb. Hangsúlyozandó az is, hogy minden egészségvédelmi intézményrendszert érint ez a béremelés, beleértve a különleges szolgálatok, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium kötelékeibe tartozó egészségügyi egységeket is, valamint az iskolaorvosi hálózat személyzetét, továbbá az egészségügyi minisztérium kötelékeibe tartozó egységek személyzetét is. Ugyanakkor a sürgősségi kormányrendelet előírásai nem alkalmazandók a megyei közegészségügyi igazgatóságok személyzetére vonatkozóan, valamint a saját egészségügyi hálózattal rendelkező minisztériumok és intézmények hasonló jellegű struktúráira.
A közpénzekből fizetett személyzet idei bérezésére vonatkozó kormányrendeletben szerepel egy olyan előírás is, amely a rezidens orvosoknak folyósított ösztöndíjról rendelkezik. A jogosultságnak viszont volt egy felső jövedelmi határa, nevezetesen havi 3100 lejes bruttó bér. A mostani béremelés nyomán módosult a szóban forgó kormányrendeletnek ez az előírása is olyan értelemben, hogy a rezidensi ösztöndíjra való jogosultság felső határát 3875 lejre emelték meg.

Bérlakás-jogosultság
Utaltunk arra, hogy a kormányrendelet révén módosították az Országos Lakásügynökség létrehozására vonatkozó 1998/152-es törvényt is, pontosabban azt egy új bekezdéssel egészítették ki. Az arról rendelkezik, hogy az egészségügyben és a tanügyben tevékenykedő fiatal szakemberek azok a nagykorú személyek, akik az ANL-programok keretében épült lakások kiutalására vonatkozó kérésük benyújtásának időpontjában még nem töltötték be a 35. életévüket. Továbbá az is szerepel ebben az új bekezdésben, hogy a kérés benyújtásától számított 36 hónapon belül fennáll a jogosultság. Magyarán, ha egy egészségügyben vagy tanügyben tevékenykedő fiatal szakember 35 éves korában nyújt be kérést, de akkor nincs lehetőség bérlakás kiutalására, jogosultsága fent fog állni 38. életévének betöltéséig. És van egy pontosítás is: a fiatal szakemberek fogalma felöleli a rezidens orvosokat is, akik jogosultak lesznek ilyen lakások bérlésére az adott területi-közigazgatási egység területén, de azzal a feltétellel, hogy azon a településen személyi tulajdonukban ne legyen lakás.

Félmegoldás
Bár augusztus 18-án a béremelés tekintetében született valamelyes megegyezés, a kormányrendelet elfogadását mégsem övezte, övezi egyöntetű elismerés. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy bizonyos értelemben megosztotta az orvosi társadalmat. Vannak, akik kénytelen-kelletlen abba belenyugodtak, de igen sokan olyanok is, akik nagyobb arányú béremelést követelnek és a kilátásba helyezett, a hálapénz legalizálásával is kapcsolatos jogszabályról való „lemondást”. Lehet, hogy csak félmegoldásra futotta a lehetőségekből, de akkor is valahogy úgy vagyunk vele, mint a gyógyszeres tapaszokkal: ugyan enyhítik a fájdalmat, de a betegségből nem gyógyítanak ki. Azaz gyökeres beavatkozásra van szükség, akár egy új reformra is az egészségügyben, abba beleértve az egészségbiztosítási rendszert is. Már csak azért is, mert az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/96-os törvény oly sok „plasztikai műtéten” esett át, hogy már rá sem lehet ismerni (egy kis túlzással: azt sem tudni, fiú-e vagy lány), az egészségfinanszírozás forrásainak hozamai már-már „kifürkészhetetlenek”, stb. stb. De minderről más alkalommal…

Hecser Zoltán